A cikk a Forbes oldalán jelent meg először.
Nincs túl jó állapotban a magyar gazdaság:
- tavaly nyár óta a GDP folyamatosan zsugorodik a megelőző negyedévhez képest, tehát technikai recesszióba süllyedtünk,
- az infláció az egekbe szökött és csak nagyon lassú tempóban araszol lefelé,
- miközben a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés is vaskos mínuszokat produkál.
Mindez nem jelent semmi jót a magyar GDP idei első negyedéves alakulására nézve. Az első GDP-becslést csak május 16-án kedden publikálja a Központi Statisztikai Hivatal, de két – havonta megjelenő – makroadatot már múlt hét óta ismerünk.
- Az ipari termelés tavaly márciushoz képest 4,1 százalékkal csökkent, februárhoz képest enyhén nőtt (0,2 százalék) márciusban.
- Míg a kiskereskedelmi üzletek forgalma (az árhatástól megtisztítva) 13,2 százalékkal csökkent egy év alatt – ekkora visszaesést még a koronavírus-járvány boltbezárásai során sem láttunk.
Ráadásul nemcsak a március, hanem az egész negyedév is ilyen borúsan néz ki. Mind az ipari termelés, mind a kiskereskedelmi forgalom csökkent 2023 első három hónapjában, akár tavalyhoz, akár 2022 utolsó negyedévéhez viszonyítunk.
A tünetek egyértelműek, de mi lehet a pontos diagnózis? Mennyire beteg a magyar gazdaság, és mire számíthatunk tőle az év hátralévő részében?
Kétarcú ipar
A hazai gazdaság belső motorja lényegében lefulladt, így nincs érdemi kereslet a hazánkon belül értékesíthető iparcikkekre – mondta a Forbes.hu-nak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte az ipar meglehetősen kétarcú.
- Míg az exportra termelő szektorok (leginkább az autóipar és az akkugyártás) jól teljesít,
- addig a belpiacra termelő, kisebb súlyú ágazatok komoly mélyrepülésben vannak.
Ráadásul sok vállalat továbbra is kénytelen racionalizálni a termelését a csökkenő kereslet és a még mindig magas költségek miatt.
Suppan Gergely, a hármas bankfúziót nemrégiben levezénylő MBH Bank vezető elemzője az energiaválság hatását emelte ki lapunknak.
- Az ipar alágazatai közül az energiaárak tavalyi robbanása negatívan érintette az energiaigényes ágazatokat, például a vegyipart vagy a műtrágyagyártást, ami egyes szereplőket átmeneti leállásra vagy a termelés visszafogására kényszerített.
- Emellett az élelmiszerek iránti belső és külső kereslet csökkenése az élelmiszeriparban is visszaeséshez vezetett.
- Ezzel szemben viszonylag jól teljesített a járműgyártás, ahol enyhültek a beszállítói problémák, és az autógyártók még az elmúlt két évben megrendelt állomány leszállítását teljesítik, a villamosberendezés gyártása pedig érdemi növekedést mutat az akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően.
Az építőipar márciusi teljesítményét még nem ismerjük, de az elemzők itt is visszaesésre számítanak az első negyedévet tekintve.
Kétszer meggondoljuk, mire költünk
Mindkét elemző egyetértett abban, hogy a kiskereskedelmet leginkább a reálbérek és a háztartások vásárlóerejének drasztikus csökkenése húzta vissza.
„Ilyen magas inflációs környezetben a lakosság kétszer is meggondolja, mire és mennyit költ”
– fogalmazott Virovácz Péter.
Szerinte eddig a megtakarítások felélése még valamennyire segíthette a fogyasztást, ám úgy tűnik, hogy tavaszra a lakosság elérte a töréspontot, ahol már nem képes vagy nem hajlandó több megtakarítást beáldozni annak érdekében, hogy megpróbálja fenntartani a korábban megszokott életszínvonalát.
Suppan Gergely szerint egyszeri bázishatások is hozzájárultak a bolti forgalom visszaeséséhez, különösen márciusban. A lakossági transzferek egy évvel ezelőtt a nem élelmiszer üzletek forgalmát lendítették fel, míg a külföldiek és a telephellyel rendelkező fuvarozók tavaly márciusban még hozzáférhettek a kedvezményes üzemanyagárakhoz, ami az üzemanyagforgalmazóknak okozott egyszeri lökést. Ezek a hatások ugyanakkor idénre már eltűntek.
A velünk élő recesszió
Az elemzők szerint a jövő héten megjelenő GDP-adat zord képet fog mutatni: mind éves, mind negyedéves alapon visszaeshetett a gazdasági teljesítmény az első negyedévben. Ez tehát azt jelenti, hogy továbbra is technikai recesszióban van a magyar gazdaság.
- Virovácz Péter 0,8, Suppan Gergely pedig 1,1 százalékos visszaesésre számít az előző év azonos időszakához képest.
- Negyedéves bázison 0,6 százalékkal csökkenhetett a gazdasági teljesítmény az ING Bank számításai szerint,
- míg a CIB Bank várakozásai alapján 1 százalékos lehetett a visszaesés az előző negyedévhez képest.
A szolgáltatások esetében van még esély némi pozitív képre, tette hozzá Virovácz Péter. De itt is sokkal inkább az export (a turizmus és a magyar vállalatok szolgáltatásexportja) segíthette a teljesítményt, miközben a szolgáltatások iránti belső kereslet jelentősen visszafogottabb lehetett.
A cikk a Forbes oldalán jelent meg először.
