2,8%-kal csökkentek a beruházások az első negyedévben
2023 első negyedévében pozitív meglepetést okozva mindössze 2,8%-kal csökkent a beruházások volumene, az előző negyedévi 6,3% os visszaesés után, míg 1%-kal nőtt az előző negyedévihez képest szezonálisan kiigazítva. A beruházások volumenének csökkenését nagyrészt a vállalkozások csökkenő beruházási aktivitása okozta. A meghatározó súlyú feldolgozóipari beruházások, valamint az ingatlanberuházások és a mezőgazdaság fejlesztéseinek bővülése ellensúlyozta a beruházások visszaesését. 2022-ben összességében 1%-kal bővült a beruházások volumene, míg idén 5-6%-os visszaesésre számítunk.
A beruházásokon belül a teljesítményérték közel hattizedét képviselő építési beruházásoké 8,5%-kal csökkent, ezzel szemben a négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 5,3%-kal nőtt. A gépberuházásokon belül az importált gépek és járművek volumene 10%-kal emelkedett. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 7,9%-kal csökkent. A beruházások 11%-át realizáló költségvetési szerveknél ugyanakkor a fejlesztések 2,3%-kal bővültek, azonban az állami és az uniós forrásból finanszírozott projektek visszaesése miatt a következő időszakban zsugorodásra lehet számítani. A 2015. évi átlaghoz képest 57,3%-kal bővültek, 2010-hez képest pedig 94%-kal nőttek – azaz közel megduplázódtak – a beruházások.
Kilátások
Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. A járvány negatív gazdasági hatásait – más intézkedések mellett – a kormány a vállalatok beruházásainak igen nagyvolumenű közvetlen támogatásával, a jegybankkal és állami bankok támogatásával alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal sikeresen ellensúlyozta, aminek hatásai határozottan jelentkeztek 2022 közepéig.
Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint korábbiaknál jóval magasabb energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a vállalatokat a beruházásoktól, azonban az energiahatékonysági beruházások, a hatékonyság és termelékenység növelési kényszer továbbra is erős motiváció maradhat, az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k és más vállalkozások számára elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, a soha nem látott nagyságú működő tőke beáramlás, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, lakásárak meredek emelkedése, a vásárlóerő csökkenése a háztartások beruházásait fékezheti a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása valamelyest ellensúlyozhat. A beruházásokat az állami beruházások jelentős visszavágása is fékezi.
A feldolgozóipari beruházásokat elsősorban a rekordszintű működő tőke beáramlás támogatja. A lakossági beruházásokat az 5%-os kedvezményes újlakás áfa határidejének meghosszabbítása mellett számos családtámogatási és a bürokráciát és egyéb költségeket csökkentő programjai, valamint a lakásfelújítási támogatások is élénkítették átmenetileg, azonban nagyobb mértékű visszaesés várható. Az állami beruházások bejelentett csökkentése már tükröződik az adatokban. Továbbra is fennmaradtak a bizonytalanságok az uniós helyreállítási alap elérhetőségével kapcsolatban, ami soha nem látott többletforrást biztosíthatna – az utóbbi késlekedését a költségvetés egyelőre megelőlegezi, azonban a pénzforgalmi egyenlegben jelentős hiányt okoz.
Részletek, háttér
A nemzetgazdasági beruházások 30%-át megvalósító feldolgozóipar fejlesztései 7,3%-kal bővültek, köszönhetően a járműgyártás beruházásainak újbóli élénkülésének, míg a villamosgép-gyártás (akkumulátor) területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projektek kifutása miatt átmenetileg elmaradt az egy évvel korábbihoz képest, azonban a következő időszakban a korábbiaknál is nagyobb fejlesztésekre kerül sor. Bővülést mutattak az elektronikai ipar, a gyógyszergyártás, és az egyéb feldolgozóipar fejlesztései is.
A villamos berendezés gyártása területén az elektromos autók akkumulátorgyártásához kapcsolódóan óriási volumenű fejlesztések zajlanak, tekintve az alág termékei iránti erős nemzetközi keresletet, ami a következő években még érdemben fokozódhat az egyre szigorodó követelmények miatt. Ezen a területen a CATL Deberecenben 2900 milliárd, az SK Innivation Iváncsán 680 milliárd forintos, az EVE Power Debrecenben 372 milliárd, az LG Chem és a Toray közösen 267 milliárd forintos (Nyergesújfalu) beruházást jelentett be a Samsung SDI 390 milliárd (Göd), a W-Scope (szeparátorgyártás) 290, milliárd (Nyíregyháza), az EcoPro (katódgyártás) 264 milliárd (Debrecen), az SK Innovation 239 milliárd (Komárom), a Toray 127 milliárd forint (Nyergesújfalu) értékű beruházásainak korábbi bejelentései után.
Kedvező, hogy a BMW 2 milliárd euróra növelte a debreceni gyárának beruházási összegét, valamint a Mercedes újabb 400, az Audi pedig 120 milliárd forint volumenű beruházást jelentett be. Tavaly soha nem látott volumenű működő tőke beruházást jelentettek be, ami meghaladta a 4900 milliárd forintot az előző évi rekordmértékű, 2000 milliárd forintot meghaladó (5,9 milliárd euró) működő tőke beruházást követően, így a három évvel ezelőtt bejelentett, 5,7 milliárd eurónyi (1700 milliárd forint) új beruházásokkal együtt folytatódhat a feldolgozóipari beruházások szignifikáns bővülése, amelyek közül már meghatározóvá vált a távol-keleti, azon belül is elsősorban a dél-koreai és kínai tőke, emellett számottevő beruházásokat jelentettek be japán és indiai vállalatok is. A CATL beruházása önmagában meghaladja az uniós helyreállítási alap hazánknak ígért vissza nem térítendő forrásainak összegét.
A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 1,8%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az elmúlt időszakban ellentétes folyamatok látszottak: a bázisidőszaki élénk irodaház és kulturális építési projektek kifutását az ingatlanfelújítások, energiakorszerűsítések ellensúlyozták. A bérbeadást is szolgáló üzleti létesítmények területén (pl. kereskedelmi egységek, irodák, raktárak) továbbra is élénk beruházási kereslet látható. Az elmúlt években elindult az irodaátadási hullám a következő években is folytatódhat, mivel további több százezer négyzetméternyi iroda van fejlesztés és kivitelezés alatt, ugyanakkor az üresedé si ráta az irodaházaknál történelmi mélypontról, 6% közeléből 9% fölé emelkedett, a raktározás területén pedig 2% alá süllyedt, így ez az ágazat továbbra is kiemelkedően teljesíthet, amit alátámasztanak számos újabb raktárépítési bejelentések.
A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 2,3%-kal csökkent az előző évi magas bázishoz képest, a kedvezőtlen teljesítmény mögött elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt. Noha az állami beruházási kiadások csökkentése miatt több, korábban tervezett nagyberuházás is elmarad, a következő években többezer milliárd forintnyi forrás jut közúti és vasúti fejleszté sekre, így ezen a területen folytatódhatnak a fejlesztések, bár a korábbitól elmaradó mértékben.
A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye 4,7%-kal csökkent az előző évi magas bázishoz képest. A megugró online és csomagküldő kiskereskedelem további jelentős raktár és logisztikai, kiszállítási beruházásokat generálhat. A kiskereskedelem fejlesztéseit ugyanakkor visszavetheti az extraprofit adó, az árkorlátozások által érintett termékeken elszenvedett veszteség, a költségek, főleg az energiaköltségek meredek elszállása, ez utóbbi azonban igen jelentős keresletet is támaszthat az energetikai korszerűsítési fejlesztések iránt.
A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai a tárgynegyedévben 7%-kal nőttek, amihez a gazdálkodók növekvő gép és járműbeszerzései járultak hozzá. A mezőgazdaságra is jellemző és várhatóan egyre kritikusabb munkaerőhiány miatt ugyanakkor a precíziós gazdálkodásra való áttérés számottevő beruházási igényt generálhat, míg az egyre szárazabb és kiszámíthatatlanabb időjárás miatt érdemben növelni kellene az öntözési fejlesztéseket. A mezőgazdasági fejlesztéseket a soha nem látott pályázati, vidékfejlesztési támogatások is élénkíthetik.
Az államhoz kötődő beruházások közül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén érdemben, 33,8%-kal csökkentek a beruházások. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágazatban elsősorban a versenysporttal kapcsolatos beruházások magasa bázisa miatt 43,6%-kal csökkentek a beruházások. A humán egészségügyi, szociális ellátásban 23,6%-kal, az oktatásban 11,1%-kal csökkent a beruházások volumene. A víz- és hulladékgazdálkodás területén 4,4%-kal csökkentek a beruházások. Az információ, kommunikáció beruházásiteljesítmény-értékének volumene 11,7%-kal csökkent az előző évi magas bázishoz képest, ugyanakkor a digitális hálózatépítésekkel (5G), mobiltelefonos szolgáltatásokkal és kábelhálózat építésekkel kapcsolatos fejlesztések miatt további növekedés várható.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban az előző években látott élénk szálláshely felújításokat követően 39%-kal csökkentek a beruházások. Noha a járvány miatt visszaeső turizmus lefékezte a jelentős volumenű tervezett és folyamatban levő beruházásokat (csak Budapesten hozzávetőleg 50 szállodafejlesztés volt folyamatban, illetve tervezés alatt), egyes szállodaláncok a visszaesést felújításokra használták ki, amihez óriási állami támogatásokat is igénybe vehettek. A járvány több hullámának lefutása után érezhetően emelkedett a bizalom a szektorban, azonban az energiaárak elszállása, valamint az akut a munkaerőhiány fokozódása elbizonytalaníthatja a az ágazati szereplőket. Szintén jelentős forrásokat biztosított a panziók felújítására Kisfaludy-program.
12,8%-kal nőttek az energetikai beruházások az egy évvel ezelőttihez képest. A jelentős számú naperőmű pályázat, a mátrai erőmű újranyitása és a paksi beruházások hatására a következő években érdemi növekedés várható, amihez a szükséges jelentős mértékű hálózatfejlesztések is hozzájárulhatnak. A bányászat, kőfejtés beruházásai a 20,5%-kal nőttek, a hazai földgáz, olaj, geotermikus energia kitermelés fokozása érdemben növelheti az ágazat fejlesztéseit. A pénzügyi, biztosítási tevékenység fejlesztései a viszonylag alacsony bázis miatt 22,7%-kal emelkedtek. Az építőipari ágazat beruházásai 16,1%-kal csökkentek az egy évvel korábbi viszonylag erősebb bázis után, a bizonytalanabbá váló kilátások miatt némileg lassulhatnak a fejlesztések, amit a termelékenység növelési kényszer és további állami támogatások ellensúlyozhatnak.
A szövegben szereplő képek forrása: KSH, MBH előrejelzés, MBH gyűjtés
A második félévtől indulhat növekedésnek az ipar – ágazati kitekintő
2024-ben az ipari termelés volumene 4%-kal csökkent előző évi adathoz képest. A gyenge teljesítményelsődleges oka a külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamos berendezés gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. Idén beindulhatnak Magyarországon azok a gyárak, amik…
A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak idehaza. Az adat felülmúlta várakozásunkat (4,9%) és a piaci konszenzust (4,8%) is. Az előző hónaphoz képest 1,5%-kal nőttek az árak, szemben az általunk várt 0,8%-kal.…
Továbbra sem szárnyal a kiskereskedelem – ágazati kitekintő
A decemberi kiskereskedelmi adatok a vártnál gyengébben alakultak. Ehhez bázishatások is hozzájárultak, ugyanakkor a fix bázist vizsgálva is csökkenés figyelhető meg, megtört a boltok ősszel tapasztalt lendülete. Tavaly decemberhez képest lényegében nem történt változás, novemberhez viszonyítva pedig 1,2%-kal csökkent az…