A nyári aszályos időszak ellenére is tovább javult a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek helyzetértékelése 2024 harmadik három hónapjában – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből. A hitelintézet agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutatója a másfél éve tartó erősödés után 2024 júliusa és szeptembere között kismértékben újfent nőtt, és rekordszintre erősödött, lendületesebb növekedést pedig elsősorban az élelmiszeripari termelés erősödése révén érhet el az ágazat. Hazai viszonylatban a bank szakértői nem számítanak az élelmiszerek további ütemesebb drágulására az év végéig, a globális kilátásokkal kapcsolatban pedig azt emelték ki, hogy komolyabb hatást fejthet ki az agrárkereskedelemre az amerikai elnökválasztás eredménye, az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi viszonyának alakulása.
Idén várhatóan 1,6 százalék körül alakul a GDP-növekedés, amit a vártnál gyengébb külső kereslet és a beruházások csökkenése indokol – derült ki az MBH Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseket bemutató sajtóeseményén. Az MBH Elemzési Centrum szerint a gazdasági növekedést elsősorban a bővülő hazai fogyasztás, a növekvő reálbérek és az infláció mérséklődése támogatja. A munkanélküliségi ráta 4,2 százalék körül alakulhat 2024-ben, míg az infláció várhatóan idén és jövőre is a célsávon belül, annak felső tartományában marad. A 2025-ös évre 3,4 százalékos GDP-növekedést és kedvezőbb kamatkörnyezetet prognosztizálnak a szakértők, amelyhez már a beruházások szemmel látható élénkülése is hozzájárul.
A pesti parkett szinte minden részvénye kiválóan teljesített az idén, kicsik-nagyok 20 százalék feletti pluszban járnak 2024-ben. A Richter részvényeinek diszkontjáról, a Magyar Telekomban rejlő potenciálról és arról, meglesz-e a hatezer pont az S&P 500-nál az idén, Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető elemzője és Rácz Balázs, az MBH Befektetési Bank szenior elemzője beszélt az Arbitrázs legújabb epizódjában.
Évi akár 160 milliárd forinttal is növekedhet az agrárium jövedelme 2026-2027-től a most indult vidékfejlesztési pályázatok keretében megvalósuló beruházások révén, ami több mint 10 százalékos jövedelembővülést jelentene az ágazat számára – közölte az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága. A fejlesztési kedv erősödött az év eleje óta, a hitelintézet friss felmérése szerint a 300 millió forintnál nagyobb árbevételű ügyfelek mintegy 70 százaléka tervez beruházást 2024-2025-ben. A bank mindehhez kapcsolódóan bejelentette, hogy a finanszírozás mellett a pályázatmenedzsmentben is teljes körű segítséget nyújt az agrárvállalkozásoknak fejlesztéseik sikeres megvalósításához, valamint ellenálló- és versenyképességük növeléséhez.
A turizmus és vendéglátás egyike a hazai gazdaság húzóágazatainak, így a szektor belső dinamikája, működési hatékonysága mind a munkavállalók, mind a gazdasági szereplők és az állam számára kiemelt jelentőségű. Az elmúlt három-négy kihívásokkal terhelt év után a turisztikai utasforgalom idén ismét elérheti, sőt jelentősen meg is haladhatja a pandémia előtti utolsó, rekordnak számító szintet – ám a szektor előtt továbbra is maradtak leküzdendő akadályok. A turizmus és vendéglátás működési környezetét és belső folyamatait az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvénysorozatának legújabb sajtóbeszélgetésén a bank elemzői és üzleti területeinek vezetői értékelték.
Nagyjából 60/30% az esélye annak, hogy szeptember 18-án a FED 50 bázispontot, vagy csak 25-öt fog csökkenteni az irányadó kamatrátáján. A hét elején még kb. 50/50%-on állt a piac, ami egy érmedobálás esélyeivel egyezik meg. A bizonytalanság kézzel tapintható, pedig nem ez a 25 bázispontos különbség fogja megváltani a jövőt…
Tovább javult a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek kedvező helyzetértékelése 2024 második három hónapjában – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből. A hitelintézet agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutatója a több mint egy éve tartó erősödés után 2024 márciusa és júniusa között kismértékben tovább nőtt, és immár tartósan az orosz-ukrán háború okozta gazdasági sokk előtti szint felett van. A lendületesebb javulást a fogyasztás vártnál némileg lassabb bővülése, és az ország egyes pontjain tapasztalható kedvezőtlen időjárási körülmények fékezik valamelyest.
Kétmillió forint fölé emelkedett a szántóföldek hektáronkénti átlagára tavaly, noha az ország különböző régióiban változatosan alakultak, Közép- és Észak-Magyarországon csökkentek, a többi régióban emelkedtek az árak. A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni, amelyektől a szántók 2,13 millió forintos átlagára sem sokkal maradt el. A termőföldek drágulásának nominális mértéke 2,6 százalékra lassult 2023-ban, reálértéken azonban 22 százalékos korrekció követte az árak 2022-ben bekövetkezett több mint 25 százalékos csökkenését. A termőföldtranzakciók száma tavaly tovább mérséklődött, az előzetes adatok szerint a gazdát cserélő területek nagysága nem érte el a 30 ezer hektárt – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből.
Az MBH Bank elemzői a 2024-es évre 2,7 százalékos gazdasági növekedésre számítanak, 2025-re viszont az ideinél is jelentősen kedvezőbb, akár 4,2 százalékos növekedést vetítenek előre – derült ki az MBH Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseket bemutató sajtóeseményén. Az MBH Elemzési Centrum szerint 2024 gazdasági kilátásait kettősség jellemzi: míg az ipari termelés a vártnál nehezebben állhat helyre, a hazai fogyasztási kereslet ugyanakkor élénk emelkedést mutathat, ezzel lökést adva a GDP növekedésének is. Az elemzők a jövő évre várt átlagos inflációs várakozásukat enyhén felfelé, 3,5 százalékra korrigálták, míg az idei évre vonatkozó inflációs várakozások 4,1 százalékról 3,8 százalékra módosultak.