21,5%-ra mérséklődött az infláció

A várakozásokat messze alulmúlva 21,5%-ra mérséklődött az infláció májusban az áprilisi 24%ról, amihez a szolgáltatói árakon kívül szinte minden tényező hozzájárult. Az élelmiszerek árai a vártnál kevésbé drágultak, csökkentek az üzemanyagárak, az alacsonyabb fogyasztás miatt tovább csökkentek a háztartási energiaárak, a forint erősödése és az iparcikkek árainak mérséklődése miatt csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai , a vártnál kisebb mértékben drágultak a szeszeszitalok árai, azonban a szolgáltatások árainak növekedése továbbra is felülmúlta a várakozásokat. Az élelmiszerárak esetében az idényáras élelmiszerek szezonálisan megfigyelhető drágulását ellensúlyozták az egyre szélesebb körű árcsökkentések, ami a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségekcsökkenése miatt. Az enyhülő inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció is 22,8%-ra mérséklődött az előző havi 24,8%-ról.

Kilátások

A következő hónapokban bázishatások, és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentések miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, a várakozásoknál gyorsabban is lehúzhatja az inflációt, a forint erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami már a tartós fogyasztási cikkeknél már megfigyelhető.

Szintén lefelé mutató kockázatot jelent, hogy a következő hónapokban az átalánydíjat fizető háztartások esetében is megjelenhet az alacsonyabb fogyasztás energiaszámlákra gyakorolt csökkentő hatása, ami a fogyasztói árindexben a háztartási energiaárak további mérséklődéséhez vezethet. Az ár-bér spirál kialakulása egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év utolsó hónapjaiban így is egyszámjegyű inflációra számítunk. Az egyre kedvezőbb folyamatok, valamint az erősödő lefelé mutató kockázatok miatt az idei átlagos inflációs várakozásunkat érdemben, 17,5% alá csökkenthetjük a korábbi 18,5%-ról, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,7%-ra mérséklődhet.

Az inflációs folyamatok megerősítik év végi kamatvárakozásainkat is, ennek megfelelően az év végére 10,5%-ra süllyedhet az alapkamat, miután várhatóan szeptemberben az egynapos gyorstender kamata összezárul az alapkamattal.

Részletek

Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások a tavalyi év során érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Az utóbbi hónapokban azonban meredeken, 2021-es szintekre csökkentek az energiaárak, ami lényegesen csökkentheti a termelési költségeket.

A búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének, valamint a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, az árszintek is visszatértek a háború előtt, 2021-es szintekre. A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak és energiaköltségek közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A nyerstej felvásárlási árainak túltermelés által okozott visszaesésének hatására egyre több tejtermékek esetében jelentenek be jelentősebb árcsökkentéseket. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból.

Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti vesztesé geik áthárítására kényszerültek, azonban a csökkenő beszerzési árak miatt az árkorlátozásokon elszenvedett veszteség mérséklődhet. Az egyes élelmiszer termékekre bevezetett hatóságiár korlátozások tervezett feloldása – aminek az időpontját továbbra sem ismerjük – kockázatot jelenthetnek az inflációra, ezt azonban ellensúlyozhatják a terményárak egyre szélesebb körű visszaesésének várható hatásai, valamint a kiskereskedők által már termékekre áthárított áremeléseinek mérséklése.

A tartós fogyasztási cikkek árait tavaly jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése érdemben csillapodhat, ami már az elmúlt hónapokban megjelent.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 33,5%-kal nőttek, ami már jelentős lassulást mutat a tavaly decemberi 44,8%-os dráguláshoz képest, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye, a következő hónapokban egyre több élelmiszer ára csökkenhetnek a beszerzési árak visszaesése következtében. A sertéshús árak májusban 13,6%-kal nőttek, igen jelentősen mérséklődve az előző hónapokhoz képest. A baromfihús árak 22,7%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 19,8%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 22,9%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 21,6%-kal emelkedtek.

Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 34,9%-kal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8%-os UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5%-os és 2,8%-os ESL tej ára). Az étolaj ára 3,5%-kal, a liszté 7,2%-kal emelkedett az egy évvel ezelőtt bevezetett ársapkák hatására, (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 15,4%-kal emelkedett. A sajtok ára 33,7%-kal, az egyéb tejtermékek 51,3%- kal, a vaj, vajkrémek árai 46,8%-kal emelkedtek, azaz az egyes vajkészítmények, sajtok árainak csökkentése már részben megjelent, de újabb csökkentésekre is sor kerülhet. A tojás ára 46,1%-kal, a margariné 26,2%- kal, a sertészsíré 39,8% emelkedett.

Májusban a kenyér 52,7%-kal, a péksütemények 36,6%-kal, a száraztészta 37,4%-kal, az édesipari lisztesáruk 59,6%-kal drágultak, míg a burgonya árai 47,1, gyümölcsök árai pedig 22,6%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 29,4%-kal, az éttermi étkezésé 26,9%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 19,3%-kal, ezen belül a dohányáruké 15%-kal, a szeszes italoké 25,8%-kal emelkedett, elsősorban a sörárak érdemi, 37,3%-os emelkedése miatt. A gabona-, és energiaárak csökkenése miatt azonban nem zárható ki, hogy a sör ára is mérséklődhet.

A ruházkodási termékek árai 8,5%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 8,1%-kal emelkedtek, ami már jelentősebb mérséklődést jelent, ezen belül az új személygépkocsi árak 17%-kal emelkedtek – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is enyhült az áremelkedés mértéke, így a szobabútorok 12,1%-kal, a konyhabútorok 16,1%-kal drágultak, lassulva a korábbi hónapokhoz képest. Az autópiaci anomáliák enyhülése miatt 1,3%-kal csökkentek a használtautó árak.

A háztartási energiaárak 37,2%-kal nőttek, jelentősen mérséklődve az előző hónapokhoz képest, amit meleg időjárás és az alkalmazkodás miatti alacsonyabb gázfogyasztás okozott, mivel több háztartás kerülhetett az átlagfogyasztás alá, így csökkenhetett a gázszámlája. Az átalánydíjas fogyasztók a gázóra leolvasását követően szintén csökkenő havidíjjal találkozhatnak, így a háztartási energiaárak tovább csökkenhetnek a nyári hónapokban. A vezetékes gáz ára 49,1%-kal, az áram 27,2%-kal, a palackos gáz 47,2%- kal, a tűzifa 48,9%-kal drágult egy év alatt, míg a távfűtés ára nem változott. Az egyéb cikkek árai 18,1%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak az üzemanyagár plafon eltörlése óta megfigyelhető árcsökkenés hatására 17,7%-kal emelkedtek, ami lassulás az előző hónaphoz képest, ugyanakkor a kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése továbbra kiemelkedően magas, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 16,4%, valamint az állateledeleké 51,7%.

Érdemben, 25,9-37,1%-kal drágultak a háztartási fogyóanyagok, vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek, a testápolási cikkek is. 14,3%-ra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 23,5%-ra volt az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. 14,6%-kal nőttek a lakbérek árai. A lakásjavítás, karbantartás drágulása továbbra is gyors, 19,8% volt, a taxi 22,2%, a háztartási szolgáltatásoké 24,1%, a járműjavításé 23,1%, a mozijegy 19,3%, a sport és múzeumi belépőké 27,1%, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolásé 28%, a telefon, internet előfizetéseké 12,2%, a postai szolgáltatásoké 23,1% volt.

A szövegben felhasznált képek forrásai: KSH, MBH BANK előrejelzés, MBH Bank gyűjtés, MEKH, Bloomberg, Reuters, HUPX, CEEGEX, holtankoljak.hu, AKI PÁIR