Nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világgazdaság számára meghatározó jelentőségű az amerikai elnökválasztás kimenetele, így nem csoda, hogy a kampány véghajráját világszerte kiemelt figyelem övezi. Az MBH Bank elemzője helyzetképet ad a választás előtt álló amerikai gazdaságról, illetve összefoglalja az esetleges demokrata vagy republikánus győzelemhez kötődő, várható gazdasági hatásokat.
A lakhatási nehézségek enyhítése központi kérdése a kormány Új Gazdaságpolitikai Akciótervének – mely a megfizethető lakhatás biztosításán túl, multiplikátor hatásán keresztül, több ágazatnak is lökést tud adni, így a gazdasági növekedésre is hatással lehet. Az MBH Bank elemzője megvizsgálta a napokban kormányhatározatban is megjelent akcióterv ingatlanpiacot érintő pontjait és ezek várható eredményét.
Nagyjából 60/30% az esélye annak, hogy szeptember 18-án a FED 50 bázispontot, vagy csak 25-öt fog csökkenteni az irányadó kamatrátáján. A hét elején még kb. 50/50%-on állt a piac, ami egy érmedobálás esélyeivel egyezik meg. A bizonytalanság kézzel tapintható, pedig nem ez a 25 bázispontos különbség fogja megváltani a jövőt…
A várakozásunkat némileg alulmúlva, 3,7%-ra emelkedett az infláció éves üteme áprilisban. A havi árváltozás +0,7%-os volt, ugyancsak kismértékben alulmúlva 0,8-0,9%-os várakozásunkat. A maginfláció mérséklődött, ugyanakkor némileg az általunk várt 4% felett, 4,1%-on alakult éves összehasonlításban.
Márciusban jelentősen, 2%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz képest a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint egyaránt. A trend pozitív, azonban a konjunktúraindexek arra engednek következtetni, hogy a vásárlási kedv csak mérsékelten emelkedhet középtávon.
Az idei első negyedévben 0,8%-kal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest, kiigazított adatok szerint, ami kedvezőbb 0,5%-os várakozásunknál és az ezzel megegyező piaci konszenzusnál. Ezzel negyedik negyedéve hagyja maga mögött a korábbi több negyedéven keresztül tartó visszaeső trendet a hazai gazdaság. Az előző év azonos időszakához képest 1,1%-kal nőtt a magyar gazdaság, a nyers adatok szerint, míg szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva a növekedés 1,7% volt. Az előzetes GDP adat kapcsán érdekes, hogy a szezonálisan kiigazított növekedés mértéke meghaladta a nyers adatokét, annak ellenére, hogy szökőév-hatás inkább a fordítottját magyarázná.
A várakozásoknál kedvezőbben alakulva 3,7%-ra mérséklődött az infláció éves üteme februárban. Utoljára 2021. augusztusban volt hasonló alacsony szinten az áremelkedési ütem. Az előző hónaphoz képesti változás +0,7%-os volt, ami visszafogottabb év eleji átárazási dinamikát tükröz, mint az elmúlt két évben láthattunk. Enyhülő inflációs nyomást jelez, hogy a maginfláció 6,1%-ról 5,1%-ra mérséklődött.
A várakozásokat alulmúlva a tavalyi negyedik negyedévben nem változott a hazai GDP az előző év azonos időszakához képest, míg szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva a növekedés 0,4% volt. Az előző negyedévhez képest szintén nem változott a gazdaság teljesítménye, így második negyedéve hagyja maga mögött a korábbi több negyedéven keresztül tartó visszaeső trendet a hazai gazdaság. A 2023-as éves kiigazított GDP változás -0,8%-on alakult a negyedik negyedéves adatok fényében, főként az első félév gyengébb teljesítményének köszönhetően.
Az építőipar világszerte, így Magyarországon is az egyik legsérülékenyebb ágazat: napjainkban a piaci trendek és a makrogazdasági kilátások alakulása, a kereslet visszaesése, az állami megrendelések csökkenése, a hitelkamatok emelkedése és a körbetartozás mind éreztetik hatásukat a szektorban. Bár az összkép jelenleg a termelésben még visszaesést mutat, már látszanak azok a tendenciák, melyeknek köszönhetően jövőre visszatérhet az építőiparba a dinamikus növekedés.
MBH Bank: a jövő évi élelmiszer-inflációs kilátások is kedvezőnek tűnnek
Jelentős mértékben, az októberi 10,4 százalék után 2023 novemberében 7,1 százalékra mérséklődött Magyarországon az élelmiszerek drágulásának éves üteme, és egyelőre a jövő évi kilátások is kedvezően alakulnak – állapították meg az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a Központi Statisztikai Hivatal által pénteken közzétett adatokat értékelve. „Ennek egyik meghatározó oka, hogy mind az élelmiszergyártók, mind a kereskedők rendkívül óvatosan bántak az átárazások lehetőségével” – tették hozzá.