Pár napja derültek ki a CSOK Plusz konstrukció részletei, melyek értelmében minden eddiginél nagyobb összegű kamattámogatott lakáshitelt és hozzá tartozó hitelelengedést vezet be a kormány. A 2024. január 1-jétől érvénybe lépő intézkedés mind a hitelpiacra, mind a lakáspiacra jelentős hatást gyakorolhat. Az MBH Bank elemzője megvizsgálta, milyen tendenciákra számíthatunk jövőre.
Az MBH Bank Elemzési Centruma a hazai ingatlanpiac szinte teljes vertikumát lefedő, átfogó elemzést tett közzé. A tanulmány szerint a tavalyi év második felében a gazdasági körülmények változása, az infláció hatásai, valamint a monetáris kondíciók szigorítása fordulóponthoz vezetett a lakáspiaci folyamatokban. A tendencia mind az adásvételek számának visszaesésében, mind a lakásárak megtorpanásában tetten érhető volt.
Az utóbbi időben számos esetben lehet hallani arról, hogy a nominális lakásárak stagnálása, vagy reálértéken számolt esése miatt itt az ideje a lakásvásárlásnak, akár befektetési céllal is. Hosszú távra tervezve találhatunk jó vételeket a piacon, de mit csináljunk most, ha a következő pár évben is szeretnénk a legtöbbet kihozni a befektetésünkből?
Jelenleg patthelyzet uralkodik az ingatlanpiacon: Az eladók nem csökkentenek árat, a vevők pedig a tartósan magas megélhetési költségek, illetve a lakáshitelpiac magas kamatai miatt a kivárást választják. Az állóvizet azonban felkavarhatja a CSOK+ indulása, vagy olyan intézkedések, mint a kamatplafon bevezetése.
Horti Flóra, az MBH Bank senior ágazati elemzője a Jazzy rádió vendégeként mutatta be a turisztikai ágazatban jellemző aktuális trendeket.
A pandémia lecsengését követően és az azóta kialakult inflációs nehézségek közepette különösen nagy figyelem övezi a kérdést, hogy képes-e a turizmus visszaszerezni korábbi gazdasági súlyát és dinamikáját. A főszezonnak számító nyári hónapok első kétharmadának adatai alapján az látszik, hogy bár a magyarok sokkal kevesebbet utaznak itthon, mint egy éve, a külföldiek viszont annyival többen érkeznek, hogy lendületet adtak a turizmusnak.
Trendszerűen csökken a kiadott építési engedélyek és a lakásépítések száma Magyarországon, és a következő évben is gyenge számokra számíthatunk. A háztartások a kamatok jelentős emelkedésére, a megélhetési költségek növekedésére és a gazdasági kilátások bizonytalanságaira reagálva jóval óvatosabbá váltak hitelfelvételi döntéseikben, és ez legdrasztikusabb mértékben a lakáshitelek körében nyilvánult meg. Közép és hosszú távon azonban visszatérhet az ingatlanbefektetések népszerűsége.
Az akkumulátorok technológiai forradalma jelenleg is zajlik. Nem csak a fejlesztés okoz újabb és újabb kihívásokat, de az újrahasznosítás is. Az autóipar a kifutott akkumulátorok újrahasznosításának problémájával fog szembesülni néhány éven belül, ezért egy sor kérdés áll még az iparág előtt: Hova kerülnek az élettartamuk végét elérő akkumulátorok? Miért fontos és hogyan lehet ezeket az akkumulátorokat újrahasznosítani? Mi lesz a megfelelő stratégia?
A városi CSOK kivezetése jelentős hatással lehet az ingatlanpiacra az év második felében. Piacélénkítő hatása azonban inkább a városi ingatlanoknál mutatkozhat, a falusi CSOK-os településeken továbbra is a kivárás lehet jellemző.
A szálláshelyszolgáltatást, vendéglátást és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat a koronavírus-járvány komolyabban sújtotta. Miközben 2019-ben az összes bruttó hazai termék 13,2%-a származott turizmusból, a járvány következtében ez az érték 2020-ra 7,3%-ra mérséklődött. A foglalkoztatottak számában is jelentős, 9%-ot meghaladó csökkenés következett be ebben az időszakban. Jelenleg a háztartások erre fordítható kiadásainak csökkenése állítja kihívások elé az ágazatot.