Ahogy korábba az iparnál láthattuk, úgy az építőipar esetében is elmondható, hogy két egymást követő évben esett a teljesítmény: teljes 2024-es évet nézve az építőipari termelés volumene 0,4%-kal mérséklődött. 2025 első felében sem számítunk dinamikus bővülésre, viszont az ágazatot 2025 második felétől támogathatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, azonban az ágazat rövid távú kilátásai szempontjából az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása negatív tényező.
2024-ben az ipari termelés volumene 4%-kal csökkent előző évi adathoz képest. A gyenge teljesítményelsődleges oka a külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamos berendezés gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. Idén beindulhatnak Magyarországon azok a gyárak, amik az elmúlt években az autóipari szegmensben felépültek és ezzel támogathatják az ipari kibocsátás javulását. Bár a gyenge külpiaci kereslet miatt ezek várhatóan csak fokozatosan (évek alatt) érik el kapacitásaik felső határát, de már 2025 második felében segíthetik az ipart, némileg mérsékelve a továbbra is gyenge külpiaci konjunktúra hatásait.
Az év végére tovább pörgött a turizmus: a turisztikai szálláshelyeken 5,8%-kal több, összesen 44,2 millió vendégéjszakát regisztráltak 2024-ben. A növekedés – ahogy az az egész évre jellemző volt – elsősorban a külföldi utazóknak volt köszönhető, de 2024-es év emelkedést hozott a belföldi vendégéjszakák számában is. 2025-ben azt várjuk, hogy folytatódik az idegenforgalom növekedési trendje a nemzetközi folyamatokkal összhangban, melyet a reálbérek növekedése is támogat.
Az októberi felpattanás után ismét gyenge számokat produkált az építőipar: az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,7%-kal, és az előző hónaphoz képest 2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene novemberben, így az év első 11 hónapjában 0,5%-ra mérséklődött az ágazat éves növekedése. Az egész évet tekintve stagnálás körüli állapot várható, amiből az következik, hogy az ágazat hozzájárulása nem lesz pozitív a GDP növekedéshez 2024-ben. 2025 első felében sem számítunk dinamikus bővülésre, viszont az ágazatot 2025 második felétől támogathatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, azonban az ágazat rövid távú kilátásai szempontjából az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása negatív tényező.
Az ipari termelés 2022 járt utoljára a csúcson, azóta egy csökkenő trend figyelhető meg. Az októberi, havi alapú 2%-os növekedés novemberre rögtön visszafordult, és a friss számok alapján látszik, hogy nem tört meg a csökkenő trend. Az ipar teljesítményének elsődleges oka a gyenge külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamosberendezés-gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. Idén beindulhatnak Magyarországon azok a gyárak, amik az elmúlt években az autóipari szegmensben felépültek. Bár a gyenge külpiaci kereslet miatt ezek várhatóan csak fokozatosan (évek alatt) érik el kapacitásaik felső határát, de már 2025 második felében segíthetik az ipart, némileg mérsékelve a továbbra is gyenge külpiaci konjunktúra hatásait.
A legfrissebb adatok alapján bizakodhatunk, hogy a kiskereskedelmi forgalom visszakorrigál és tartósan meghaladhatja a 2021-es bázist, s így sikerül kitörnie a 2024 tavasza óta tartó oldalazásból. A tavalyi egész éves adatokra még egy hónapot várni kell, de már most látszik, hogy 3 százalékot megközelítő lehet az éves növekedés. Az előző évi 7,7%-os zsugorodás után tehát pluszba lendül a fő mutató, ám ez javarészt a bázishatásnak és a 2024-es év elején látott fellendülésnek köszönhető. Éves szinten az élelmiszer kategória forgalma húzta a növekedést. Míg a bizalmi indexekben kedvezőtlen trend látszik, addig a nettó reálbérek növekedése továbbra is 9% felett alakult októberben, így a többletjövedelem egyre nagyobb része csapódhat le a hazai kiskereskedelemben, emiatt 2025-ben 3,4%-os forgalom növekedéssel számolunk. Ebben az előrejelzésben ugyanakkor felfelé mutató lehetőségeket érzékelünk a legutóbbi két hónap pozitív adatai után. Negatív kockázatot jelenthet az, ha folytatódik a foglalkoztatottság nemrég kezdődött romlása folytatódna.
Tovább erősödött a turizmus 2024. január–novemberben: a belföldi vendégek által a turisztikai szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 2,0%-kal, a külföldieké 9,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. 2025-ben azt várjuk, hogy folytatódik az idegenforgalom növekedési trendje a nemzetközi folyamatokkal összhangban, melyet a reálbérek növekedése is támogat.
A gyenge őszi kezdés után októberben kedvezőbb adatokat mutatott fel az építőipar: az egy évvel korábbihoz viszonyítva 0,5%-kal csökkent, az előző hónaphoz képest viszont 4,6%-kal nőtt az építőipari termelés volumene októberben, így a hónap végére 0,7% volt az ágazat idén januártól mért éves növekedése. Az év folyamán hektikusan alakult az ágazat teljesítménye, és a mostani kedvező adatokból sem következtethetünk egyelőre tartós trendfordulóra. 2024 meglepően jól kezdődött, de a nyár eleje óta csökkenő számokat mutatott fel az építőipar. A teljes szerződésállomány kedvező, ugyanakkor az új szerződések havi mutatói jelentős volatilitást mutatnak. Az ágazatot közép-hosszabb távon támogathatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, azonban az ágazat rövid távú kilátásai szempontjából az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása negatív tényező. Mindezek függvényében is az éves átlagos teljesítmény a 2023-as termeléshez képest legfeljebb stagnálhat, de 2025 második felétől érezhető bővülésre számítunk.
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 8,2%-kal, és az előző hónaphoz képest is 2,7%-kal csökkent az építőipari termelés volumene szeptemberben, így a harmadik negyedévre 0,9%-ra mérséklődött az ágazat idén januártól mért éves növekedése. A nemzetgazdasági beruházások jelentős csökkenése fényében mindez nem meglepő, hiszen az év folyamán változatosan alakult az ágazat teljesítménye. 2024 meglepően jól kezdődött, de a nyár eleje óta csökkenő számokat mutat fel az építőipar. Az éves átlagos teljesítmény 2023-as termeléshez képest legfeljebb stagnálhat, és 2025 első felében sem számítunk dinamikus bővülésre. Az ágazatot támogathatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, valamint a javuló rendelési adatok is kedvezőek. Azonban az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása mind negatív tényező az ágazat rövid távú kilátásai szempontjából.
A termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Továbbra is negatív trend jellemzi a húzóágazatokat: a feldolgozóipari alágak közül már csak kettőben nőtt, tizenegyben pedig visszaesett a termelés. Kedvezőtlen trendeket sejtetnek a rendelési adatok és az export adatok is, mivel legnagyobb mértékben csökkent a feldolgozóipar majdnem negyedét adó jármúgyártás kivitele. Az ipar teljesítményének elsődleges oka a gyenge külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamos berendezés gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. A magyar ipar az exportkitettsége miatt erősen függ a nemzetközi környezettől (leginkább Németországtól), így amíg az európai konjunktúra nem mutat növekedést, addig itthon sem várhatunk számottevő javulást az iparágtól.