Márciusban szezonálisan és munkanaphatástól megtisztítva az ipari termelés 0,1%-kal haladta meg a februári szintet, és 5,4%-kal múlta alul a tavaly márciusit. Az első negyedévben az ipari termelés 4,4%-kal csökkent, így nem meglepő módon negatívan járult hozzá a Q1-es (még előzetes) GDP adathoz. Az ipar nagyobb súlyú ágazatai vegyesen teljesítenek: az akkumulátorgyártás továbbra is nagyon gyenge számokat produkál, de a járműgyártás némi bizakodásra adhat okot. A gyenge teljesítmény elsődleges oka a nem kielégítő külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamos berendezés gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. A német gazdaságélénkítő csomagnak pozitív hatása lehet az ágazatra, továbbá támogathatná az ipar helyzetét és csökkenthetné a bizonytalanságot az orosz-ukrán háború lezárása, valamint gyors megállapodás elérése a vámháborúban. Némileg mérsékli a továbbra is gyenge külpiaci konjunktúra hatásait és szintén támogathatják az ipari kibocsátás javulását 2025 végétől, de inkább 2026-tól azoknak a gyáraknak a beindulása, amik az elmúlt években az autó- és akkumulátoripari szegmensben felépültek, miközben csak évek alatt érik majd el kapacitásaik felső határát. Összességében viszont arra számítunk, hogy 2025-ben az ipar teljesítménye várhatóan éves átlagban még visszaesik.
Az év harmadik hónapjában éves szinten visszaesést mutatott, míg a havi adatok alapján – amellett, hogy továbbra is visszafogott teljesítmény jellemzi – kismértékben mégis növekedni tudott az ágazat. Emellett pozitív, hogy a termelés meghaladta a tavalyi utolsó negyedévit, viszont a GDP első negyedéves teljesítményét mégsem tudta jelentősebben felfelé húzni az ágazat. A rendelési mutatók nem teljesítettek jól, a megkötött új szerződések volumene elmaradt a 2024 márciusitól, ugyanakkor a teljes szerződésállomány 3,8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az ágazatot 2025 második felétől egyre erősebben megtámaszthatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, azonban a kilátások szempontjából az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása negatív tényező.
A 2022-ben induló nemzetközi és hazai gazdasági lassulás hatására majdnem 10 éves mélypontra került a hazai lakáspiac két meghatározó mutatója: az épített lakások és a kiadott építési engedélyek száma. A gazdasági kormányzat válaszul évi 25 ezer új lakás építését tűzte ki célul, s ennek érdekében elindította a mintegy 200 milliárd forintos Lakhatási Tőkeprogramot, mely komoly lendületet adhat a szektor szereplőinek. Kérdés ugyanakkor, hogy a program milyen időtávon fejtheti ki a hatását, és milyen léptékű változásra lesz elég a támogatások kerete.
Bár márciusban 6%-kal elmaradt a turisztikai vendégforgalom a tavalyi szinttől, az első negyedév így is kedvezően alakult: a belföldi vendégek száma 0,7%-kal, a külföldieké pedig 16%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Ebből látszik, hogy továbbra is a külföldiek adják a növekedés motorját. 2025-ben azt várjuk, hogy folytatódik az idegenforgalom növekedési trendje a nemzetközi folyamatokkal összhangban, melyet itthon a reálbérek növekedése, és az egyéb juttatások, mint például az családi adókedvezmény fokozatos megduplázása, két- és háromgyermekes anyák szja-kedvezménye is támogat.
A januári pozitív hírek után az év második hónapjában újra visszaesést láthatunk. Februárban a termelés volumene 1,3%-kal alulmúlta a januárit, és éves szinten is csökkenést mutatnak az adatok: az építőipar termelése 4,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A rendelési mutatók se teljesítettek jól, a megkötött új szerződések volumene is elmaradt a 2024 februárhoz képest, ugyanakkor pozitív, hogy a szerződésállomány 1,8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az ágazatot 2025 második felétől egyre erősebben megtámaszthatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, azonban a kilátások szempontjából az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása negatív tényező.
Az ágazat növekedésének motorját továbbra is a külföldiek adják. 2025 februárjában a turisztikai szálláshelyeken 1,0 millió vendég 2,3 millió vendégéjszakát töltött el, ezzel sikerült a már tavalyi erős februári adatokat is felülmúlni, mindemelett a vendégek számában is kétszámjegyű növekedést tudott elérni a szektor. El kell ugyanakkor mondani, hogy 2025 első két hónapjában a külföldi vendégéjszakák számának emelkedése mellett a magyar vendégéjszakák száma kisebb csökkenést mutat. 2025-ben azt várjuk, hogy folytatódik az idegenforgalom növekedési trendje a nemzetközi folyamatokkal összhangban, melyet a reálbérek növekedése, és az egyéb juttatások, mint például az családi adókedvezmény fokozatos megduplázása, két- és háromgyermekes anyák szja-kedvezménye is támogat.
2025 januárjában egymillió vendég érkezett a turisztikai szálláshelyekre, ahol közel 2,3 millió vendégéjszakát töltöttek el. A vendégek száma 18, a vendégéjszakáké 8,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Jól indult az év, mivel mind a belföldi, mind a külföldi vendégek számai emelkedni tudtak januárban. 2025-ben azt várjuk, hogy folytatódik az idegenforgalom növekedési trendje a nemzetközi folyamatokkal összhangban, melyet a reálbérek növekedése is támogat.
Ahogy korábba az iparnál láthattuk, úgy az építőipar esetében is elmondható, hogy két egymást követő évben esett a teljesítmény: teljes 2024-es évet nézve az építőipari termelés volumene 0,4%-kal mérséklődött. 2025 első felében sem számítunk dinamikus bővülésre, viszont az ágazatot 2025 második felétől támogathatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, azonban az ágazat rövid távú kilátásai szempontjából az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása negatív tényező.
2024-ben az ipari termelés volumene 4%-kal csökkent előző évi adathoz képest. A gyenge teljesítményelsődleges oka a külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamos berendezés gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. Idén beindulhatnak Magyarországon azok a gyárak, amik az elmúlt években az autóipari szegmensben felépültek és ezzel támogathatják az ipari kibocsátás javulását. Bár a gyenge külpiaci kereslet miatt ezek várhatóan csak fokozatosan (évek alatt) érik el kapacitásaik felső határát, de már 2025 második felében segíthetik az ipart, némileg mérsékelve a továbbra is gyenge külpiaci konjunktúra hatásait.
Az év végére tovább pörgött a turizmus: a turisztikai szálláshelyeken 5,8%-kal több, összesen 44,2 millió vendégéjszakát regisztráltak 2024-ben. A növekedés – ahogy az az egész évre jellemző volt – elsősorban a külföldi utazóknak volt köszönhető, de 2024-es év emelkedést hozott a belföldi vendégéjszakák számában is. 2025-ben azt várjuk, hogy folytatódik az idegenforgalom növekedési trendje a nemzetközi folyamatokkal összhangban, melyet a reálbérek növekedése is támogat.