A Fed decemberi kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal csökkentette a kamatszintet, ezzel az irányadó ráta 3,50-3,75%- ra mérséklődött. A döntést megfelelt várakozásunknak, a piacok is beárazták a lazító lépést. A döntés nem volt egyhangú, egy döntéshozó 50 bázispontos kamatvágást szorgalmazott volna, míg ketten kamattartásra szavaztak, hasonló széttartást a testületben 2019-ben láthattunk utoljára.
Idén a hazai gazdaságban szolid, 0,4 százalékos bővülés várható, ám 2026-ban fokozatos élénkülés indulhat, s ez összességében 2,8 százalékos GDP-növekedéshez vezethet jövőre. Az árrésstop meghosszabbítása és kiterjesztése jelen pillanatban segít kordában tartani az árak emelkedését, így az infláció akár 2026 közepéig a jegybank toleranciasávjában maradhat. 2025-ben az MBH Bank elemzői 4,5 százalékos átlagos inflációs rátával számolnak, míg a jövő évi átlag 3,5 százalék körül alakulhat. Az MNB szigorú monetáris politikájának köszönhetően a forint az elmúlt hónapokban jelentős erősödésbe kezdett, melynek köszönhetően az elemzők 380 forintos euróárfolyamot prognosztizálnak az idei év végére.
A hazai bankszektor koncentrációja nemzetközi összevetésben alacsony, így a szereplők közti versenyhelyzet egészségesnek tekinthető. A jelenlegi körülmények között sem a bankrendszer tőkehelyzetét, sem likviditását tekintve nem látszanak lényegi korlátok arra nézve, hogy a belföldi ügyfelek finanszírozáshoz jussanak. Az MBH Elemzési Centrum szakértői összességében úgy látják: a magyar hitelintézetek képesek, és a konjunkturális kilátások várt javulásával készek is finanszírozással támogatni a gazdasági növekedést.
Augusztusban 4 millió 676 ezer fő volt a foglalkoztatottak számaa 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében,
ami 36 ezer fővel alacsonyabb a júliusi szintnél, és 37 ezerrel elmarad a tavaly augusztusitól.
Szeptemberben sem okozott meglepetést a Monetáris Tanács, mivel a várakozásoknak megfelelően 6,50%-on tartotta az alapkamatot. A jegybank előretekintő iránymutatása továbbra sem változott.
Az idei év egyik fontos fejleménye volt az Egyesült Államokban bevezetett vámok alkalmazása, amely a tankönyvi példa szerint megugrasztotta volna az inflációt az USA-ban, ám a fogyasztói árindex (CPI) adatok ezt eddig nem támasztották alá. A 2025. augusztus 12-én közzétett CPI adatok kedvező képet mutattak, a havi értékek megfeleltek a konszenzusos várakozásoknak, míg az évesített értékek vegyes eredményeket mutattak, de összességében nem látunk kiugró inflációs nyomást.
A Monetáris Tanács júliusi kamatdöntő ülésén sem lepte meg a piacot, továbbra is 6,50%-on tartotta az alapkamatot, a döntés megfelelt a mi várakozásunknak és az elemzői konszenzusnak is. A hazai alapkamat immár tíz hónapja változatlan. Kisebb meglepetésre a kötelező tartalékrátát 10%-ról 8%-ra mérsékelte a jegybank, de ez nem okozott semmiféle piaci reakciót.
Üdvözöljük a Bónusz Podcast harmadik epizódjában, ahol az uborkaszezont felforgató pénzügyi újdonságot, az Otthon Start programot vizsgáljuk meg részletesen!
Az elmúlt években sorra lángoltak fel geopolitikai konfliktusok a világ különböző pontjain. Ezek egy részében sikerült elkerülni az eszkalációt, más esetekben viszont elhúzódó háborúskodás alakult ki. Ennek apropóján vizsgálta meg az MBH Befektetési Bank befektetéselemzési csapata az elmúlt fél évszázad konfliktusainak piacokra gyakorolt hatásait. Aktuális elemzésünk egy három részes sorozat második része, melyben górcső alá vesszük az Öbölháborút, az iraki háborút és az Arab tavaszt. A harmadik, és egyben befejező elemzésben az orosz-ukrán konfliktust járjuk majd körül.
Az elmúlt években sorra lángoltak fel geopolitikai konfliktusok a világ különböző pontjain. Ezek egy részében sikerült elkerülni az eszkalációt, más esetekben viszont elhúzódó háborúskodás alakult ki. Ennek apropóján vizsgálta meg az MBH Befektetési Bank befektetéselemzési csapata az elmúlt fél évszázad konfliktusainak piacokra gyakorolt hatásait. Aktuális elemzésünk egy három részes sorozat első eleme, melyben górcső alá vesszük a jom kippuri háborút, valamint az iráni-iraki konfliktust. A későbbiekben érkező második részben szót ejtünk majd az öbölháborúról, az iraki háborúról és az arab tavaszról, míg a harmadik, és egyben befejező elemzésben az orosz-ukrán konfliktust járjuk majd körül.