Több mint két évtizedes csúcs közelében járnak a hosszú amerikai állampapírhozamok, ami már az amerikai pénzügyminisztérium beavatkozását is kiváltotta. Bár a piac előtt továbbra is komoly kockázatok állnak, az 5 százalék körüli hozamok és a magas reálhozamok egyre vonzóbbá tehetik a hosszú lejáratú kötvényeket a befektetők számára.
Miközben a befektetők többsége még mindig elsősorban nyersanyag-exportőrként tekint Kazahsztánra, a valódi növekedési történet egyre inkább a pénzügyi szektorban rajzolódik ki. Az alacsony hitelpenetráció, a gyors gazdasági bővülés és a kiemelkedő banki jövedelmezőség komoly lehetőséget kínál, de csak azoknak, akik a jelentős kockázatokat is hajlandók vállalni.
Megtörtént az új elnök által vezetett amerikai jegybank első ülése. A Fed élén komoly változások történtek, miután Donald Trump elnök Kevin Warsh-t jelölte meg a központi bank új vezetőjeként. Az 56 éves szakember érkezése nem csupán egy személycserét jelent, hanem egy mélyreható, unortodox monetáris rezsimváltás előszele is lehet. Tekintsük át, ki az új elnök, milyen gazdasági filozófiát képvisel, hogyan tervezi átalakítani a Fed működését, és mit vár a jövő technológiáitól, mindez pedig miben befolyásolhatja a mi portfólióinkat.
Több mint 40%-os emelkedés után új szintre lépett a brazil sztori – de miközben a nyersanyagboom, a magas kamatkörnyezet és a globális tőkepiaci folyamatok továbbra is támogatják a képet, egyre több olyan tényező jelenik meg, amely már nemcsak lehetőséget, hanem számottevő kockázatot is hordoz a befektetők számára. Az MBH Befektetési Bank szakértői megvizsgálták, miben változtak a fundamentumok, és továbbra is érdemes-e befektetésre ajánlott célpiacként kezelni Brazíliát.
Bár Magyarország eurócsatlakozása nem rövidtávú cél, a piacok már most árazzák az ehhez vezető hiteles konvergenciafolyamat lehetőségét – derül ki az MBH Befektetési Bank friss kommentárjából. Egy hiteles eurókonvergencia‑pálya esetén a hosszú lejáratú magyar állampapírok hozamfelára érdemben szűkülhet az eurózónás szintekhez képest, ami a hozamcsökkenésen keresztül akár 7–8 százalékos árfolyamnyereséget is eredményezhet a befektetők számára már jóval az euró tényleges bevezetése előtt.
India egy év alatt újabb lépcsőt ugrott felfelé: megelőzte Japánt, és már a világ negyedik legnagyobb gazdasága. A növekedési lendület nemhogy nem tört meg, hanem még stabilabbá vált: robosztus belső kereslet, rekordközeli szolgáltatási szektor, ambiciózus adóreformok és kiszámítható monetáris háttér támogatják az ország hosszú távú felértékelődését. Bár a rúpia gyengélkedése és a geopolitikai kitettség továbbra is óvatosságra int, India fundamentumai ma is egyértelműen a legvonzóbb feltörekvő piacok közé emelik.
Noha január végén történelmi nagyságrendű zuhanást lehetett látni az ezüst árfolyamában, a nemesfém piaca 2026-ban az egyik legizgalmasabb nyersanyag-befektetési területté válhat: az ipari felhasználás rekordokat dönt, miközben a kínálat továbbra is képtelen lépést tartani. A tartós fizikai hiány, a zöldtechnológiai boom és a geopolitikai bizonytalanság egyszerre hajtja fel az árfolyamot. Az MBH Befektetési Bank szakértője az arany után az ezüst piaci kilátásait is értékelte.
A tavalyi év a tőkepiacokon az arany és ezüst árfolyamának diadalmenetéről szólt, amit a bányászvállalatok részvényei még nagymértékben felül is teljesítettek. A nemesfém reneszánszához geopolitikai és reálgazdasági okok együttállására volt szükség – melyek a jelek szerint a közeljövőben is velünk maradnak. Az MBH Befektetési Bank elemzője megvizsgálta, mi áll az arany és az aranybányász szektor értékének kiugró emelkedése mögött.
A világ legtöbb jegybankja kamatvágási ciklusban van, fokozatosan viszik le minél alacsonyabbra az irányadó kamatlábakat. A két legjelentősebb szereplő, az Egyesült Államok jegybankja, az euróövezet jegybankja is többízben csökkentette a kamatokat. Azonban világszinten egy fontos szereplő, a Bank of Japan (BoJ), Japán jegybankja éppen ellentétesen cselekszik és egy kamatemelési ciklusban van. Így az évek óta bejáratott jen carry trade, ami gyakorlatilag egy pénznyomda volt a bátrabb befektetők számára, erősen meginogott. A befektetőknek fel kell készülniük arra, hogy a finanszírozási motor, amely évtizedekig „ingyen” pénzt biztosított, leállhat és talán érdemes lehet visszavonulót fújni, amíg lehet.
Bár Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke a NABE konferencián egy rendkívül fontos nyilatkozatot tett, amely a mérlegleépítés befejezésének lehetőségét vetítette előre, ez a bejelentés meglepően kevés figyelmet kapott a piaci szereplőktől. Ennek oka, hogy a nap fókuszát szinte teljes egészében elvitte a Kína és az Egyesült Államok között (újra) kibontakozó vámháború, amely során Kína külön kikötői díjakat kezdett beszedni az USA-hoz köthető hajóktól, válaszul az amerikai hasonló intézkedésekre. A kereskedelmi konfliktus dominálta a híreket és a befektetői diskurzust, így Powell szavai háttérbe szorultak. Azonban a FOMC október 29-i ülésén hivatalosan is bejelentésre került, hogy a FED decembertől megváltoztatja értékpapír-állományának kezelését.