Az építőipar világszerte, így Magyarországon is az egyik legsérülékenyebb ágazat: napjainkban a piaci trendek és a makrogazdasági kilátások alakulása, a kereslet visszaesése, az állami megrendelések csökkenése, a hitelkamatok emelkedése és a körbetartozás mind éreztetik hatásukat a szektorban. Bár az összkép jelenleg a termelésben még visszaesést mutat, már látszanak azok a tendenciák, melyeknek köszönhetően jövőre visszatérhet az építőiparba a dinamikus növekedés.

Az Európai Unióban 2023 novemberében 2,1%-kal maradt el az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbitól, hazánkban pedig a hiányzó EU-s források miatt visszaeső vagy teljesen szünetelő állami fejlesztések rontották tovább az egyébként is gyengélkedő ágazat helyzetét, így a termelés mintegy 12,8%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől.

Ezt a csökkenést részben az magyarázza, hogy a hónapról hónapra változékony teljesítményt nyújtó ágazatnak 2022 vége meglehetősen jól sikerült, így a bázis magasra ugrott. Ha ettől a hatástól eltekintünk, és csak a tavalyi év első tizenegy hónapját vizsgáljuk, a visszaesés 5,3%-ra mérséklődik. Érdekes tény, hogy a megkötött új szerződések volumene 2023 novemberében az előző év azonos hónapjához képest több mint 60%-kal magasabb lett – viszont ez egyetlen, közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kötött nagyértékű szerződésnek volt köszönhető.  

Már látszik a fordulat

Az idei évben azonban már megmutatkozhatnak a fordulat előjelei: a várhatóan csökkenő kamatszintek, a fokozódó hitelezési dinamika, illetve az uniós források érkezése mind pozitív hatást gyakorolnak az ágazatra. Ezek eredményeképp, 2025-től ismét dinamikusan növekedhet az építőipar a teljesítménye. Várakozásunk szerint a termelés 5,2%-kal bővülhet majd – de ezt a kamatok alakulása, valamint az említett EU-s források beérkezése még jelentősen befolyásolhatja.

Az építőanyag-kereskedelem tekintetében 2024 első kétharmadában további 10-15% közötti forgalomesésre lehet számítani az EVOSZ előrejelzése alapján. A szervezet szerint az építőanyagok árai már valószínűleg nem fognak tovább csökkenni, sőt az üzemanyagárak és a fuvardíjak emelkedése inkább felfelé mutató kockázatot jelent.

Bizakodásra adhat okot, ha a kormány elindítja az otthonfelújítási programot a CSOK plusz mellett, ami egy energiamegtakarítást célzó támogatási konstrukció lehet (konkrétumok még nincsenek, kidolgozás alatt áll a program). A hitelkamatok csökkenésével fokozatosan visszatérhetnek a lakossági megrendelők is. Emiatt arra is lehet készülni, hogy 2025-től a termelési volumen nőni fog és újra nagyobb mértékű munkamennyiség jelenhet meg a piacon.

A magyar gazdaság meghatározó szektora az építőipar, amelynek a bruttó hozzáadott értékének vett részesedése 6% körül mozgott az utóbbi években. Az építőipar növekedése az ipari teljesítmény szempontjából is kiemelkedően fontos. Az ágazatnak érdemes törekednie a hatékonyság növelésére annak érdekében, hogy amikor a szektor túljut a mélyponton, a kereslet megugrása ne okozza az árak nagyléptékű emelkedését.