A magyar háztartások lakáshitel-állománya nemzetközi összevetésben alacsony, miközben a fizetőképességi mutatók kifejezetten kedvezőek. Ez elsőre megnyugtatónak tűnhet, de van egy kevésbé kényelmes olvasata is: a lakáshitelezés nem azért visszafogott, mert ne lenne tér a bővülésre, hanem mert a magas kamatkörnyezet és a drága lakások egyszerre szűkítik a tényleges keresletet.
A magyar lakáspolitika visszatérő dilemmája, hogy a keresletet gyorsabban tudja ösztönözni, mint a kínálatot bővíteni. Az Otthon Start program rövid távon éppen ezt a feszültséget hozta felszínre: sok vevőt mozdított meg, de az elérhető új lakások köre szűk, az építési fordulat pedig csak késve jelenhet meg a piacon.
Az építőipar 2025-ben jelentős ingadozások után év végére stabilizálódni tudott: éves és havi alapon is bővülést mutatott. Így két év csökkenést követően ismét növekedést ért el: a termelés volumene 2,8%-kal haladta meg az előző évit. A növekedését elsősorban az infrastruktúra-fejlesztések húzták. Ezzel az ágazat a negyedik negyedévben pozitívan járulhatott hozzá a gazdasági növekedéshez. A cégek száma ugyanakkor mintegy 3,7 ezerrel csökkent tavaly, miközben az ágazat bruttó hozzáadott értéke 5,6%-ra zsugorodott. A fennálló szerződésállomány is alátámasztja, hogy 2026-ban lassú élénkülés várható, amit az állami megrendelések, az Otthon Start Program támogatnak, és az uniós források megindulása, illetve a gazdasági kilátások javulása tovább segíthetné a bővülést.
Korrigált az előző hónapok jobb teljesítménye után az építőipar júniusban: Az előző hónaphoz képest – a szezonális és munkanaphatással igazított adatok alapján – az építőipari termelés volumene 5,3%-kal csökkent, azonban a második negyedév ennek ellenére sem volt kedvezőtlen az ágazat számára, így 2025 első felében az ágazat teljesítménye stagnálást mutatott. Ezek alapján azt várjuk, hogy a második negyedévben az ágazat GDP-hez való hozzájárulása pozitív lesz. Köszönhetően az alapvetően állami megrendeléseket tartalmazó egyéb építményfőcsoportnak, az összesített rendelési mutatók is kedvezőek: a tárgyhónapban megkötött új szerződések 67,8%-kal bővültek, és a június végi szerződésállomány volumene 17,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipart mind a felújítási piacon keresztül, mind az új építésű lakás-fejlesztéseken keresztül tudja támogatni a frissen bejelentett Otthon Start Program és az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő további intézkedései, azonban a kilátások szempontjából az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása lassító tényező.
Amikor nyaralóról van szó, a legtöbb magyar szinte azonnal a vízpartra gondol. A hazai földrajzi adottságokat tekintve ez három kiemelt lokációt jelent az ingatlanpiacon: a Balatont, a Velencei-tavat és a Tisza-tavat. Ezek közül a „magyar tenger” iránti kereslet még mindig toronymagasan vezet, különösen a 2025-ös tavaszi szezonban, amikor az érdeklődések száma 30–40 százalékkal haladta meg az előző évit. A tendencia egyértelműen megerősíti a korábbi évek tapasztalatait, ám előre tekintve sokkal nagyobb a bizonytalanság, egyre több új, potenciális kihívója lesz a magyar tengernek a hazai nyaralóingatlanok piacán.
Szeptembertől új időszak kezdődik a lakáshitelezésben, mivel az első ingatlanukat vásárlók számára 3%-os kamatozású lakáshitel kerül bevezetésre. Az Otthon Start program célja, hogy az első lakás megvásárlásának támogatásával segítsen az otthonteremtésben. Már várta ezt a piac, hiszen a tavaly meghirdetett Új Gazdaságpolitikai Akcióterv része volt egy ilyen irányú intézkedés. Cikkünkben megvizsgáljuk, milyen hatásai lehetnek a lakáspiacra, valamint kiket érint leginkább – és milyen kérdéseket vet fel a jövőre nézve.
Bár éves alapon még mindig csökkenő trendben van, havi alapon éledezést mutat az építőipar: éves szinten a termelése ugyan 0,5%-os csökkenést mutat, de márciushoz képest az építőipar teljesítménye a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok alapján 5,3%-os növekedést jelez, melyek mögött egyedi hatások sejthetők. A rendelési mutatók is ellentmondásosak, míg a rendelésállomány bővült, addig az új megrendelések gyengén teljesítettek. Az ágazatot 2025 második felétől egyre erősebben megtámaszthatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, azonban a kilátások szempontjából az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása negatív tényező.
Az év harmadik hónapjában éves szinten visszaesést mutatott, míg a havi adatok alapján – amellett, hogy továbbra is visszafogott teljesítmény jellemzi – kismértékben mégis növekedni tudott az ágazat. Emellett pozitív, hogy a termelés meghaladta a tavalyi utolsó negyedévit, viszont a GDP első negyedéves teljesítményét mégsem tudta jelentősebben felfelé húzni az ágazat. A rendelési mutatók nem teljesítettek jól, a megkötött új szerződések volumene elmaradt a 2024 márciusitól, ugyanakkor a teljes szerződésállomány 3,8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az ágazatot 2025 második felétől egyre erősebben megtámaszthatják az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései, azonban a kilátások szempontjából az uniós források akadozása, a nagy állami beruházások elhalasztása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása negatív tényező.
A kínai gazdaság kilátásai megosztják a befektetőket, de az elterjedtebb álláspont nyugati szemmel inkább a pesszimizmus: a távol-keleti ország már biztosan túl van legdinamikusabb növekedési szakaszán, és az országot érintő strukturális problémák súlyosak.
A 2022-ben induló nemzetközi és hazai gazdasági lassulás hatására majdnem 10 éves mélypontra került a hazai lakáspiac két meghatározó mutatója: az épített lakások és a kiadott építési engedélyek száma. A gazdasági kormányzat válaszul évi 25 ezer új lakás építését tűzte ki célul, s ennek érdekében elindította a mintegy 200 milliárd forintos Lakhatási Tőkeprogramot, mely komoly lendületet adhat a szektor szereplőinek. Kérdés ugyanakkor, hogy a program milyen időtávon fejtheti ki a hatását, és milyen léptékű változásra lesz elég a támogatások kerete.