A magyar lakásárak növekedése továbbra is az egyik legmagasabb Európában: 2015 óta négyszeresére emelkedtek, miközben az Európai Unió átlaga mindössze 65 százalék volt. Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője kiemelte: „Az előrejelzések szerint a korábbi évek rendkívüli drágulása után mérsékeltebb időszak következhet, 2026-ban országosan 8-13% közötti lakásár-emelkedés várható. A piac fokozatos normalizálódása mellett a lakásépítési aktivitás is élénkül: az építési engedélyek száma egy év alatt 64 százalékkal nőtt, Budapesten pedig tízéves csúcsra emelkedett az új lakások kínálata.”
A vásárlás megtérülése a bérléssel szemben akár 10 évig is húzódhat
A nyitóelőadást követő kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy az egyetemvárosok továbbra is a hazai ingatlanpiac meghatározó gócpontjai. Az MBH Index elemzése szerint az elmúlt évtizedben jelentős lakásár-emelkedés zajlott ezeken a piacokon: A legnagyobb áremelkedés a budapesti Magdolnanegyedben történt, ahol az árak 2015 és 2025 között több mint ötszörösükre (+404%) emelkedtek. A belvárosi városrészek közül a Palotanegyed (+312 százalék) és Külső-Erzsébetváros (+307 százalék) mutatta a legnagyobb növekedést. A vidéki egyetemi városokban szintén jelentős drágulás volt megfigyelhető. 2024 és 2025 között Pécsen 28 százalékkal, Miskolcon közel 20 százalékkal, Debrecenben pedig 19 százalékkal nőttek az árak. A legdrágább vidéki egyetemi város Debrecen lett, ahol az átlagos négyzetméterár elérte a 946 ezer forintot, míg Győrben 850 ezer, Szegeden 824 ezer forint körül alakult.
„Fontos, hogy a piaci hitellel finanszírozott vásárlások esetén a bérléssel szembeni megtérülés számos helyszínen csak hosszabb, akár tíz évet meghaladó időtávon jelentkezik, míg kedvezményes finanszírozás és részleges kiadás mellett ez az időszak 3-5 évre rövidülhet” – mondta Molnár Zsolt, az MBH Jelzálogbank területvezetője. Hangsúlyozta, hogy a kedvezményes hitelprogramok érdemben javíthatják a vásárlás megtérülését, ugyanakkor a döntésnél a családok hosszú távú tervei a meghatározók.
Egyetemek közelében az albérletárak is gyorsan emelkednek
Bár az Otthon Start indulása érdemben visszafogta a bérlakáspiacot, az egyetemek közelében így is jelentős áremelkedés volt megfigyelhető. Budapesten az egyetemi központok közelében havi 205-304 ezer forint közötti bérleti díjakkal lehet számolni: a legolcsóbb a VIII. kerület (205 ezer forint), míg a legdrágább a XI. kerület (304 ezer forint). Öt év alatt a bérleti díjak legalább másfélszeresükre nőttek, több helyen pedig megduplázódtak. A vidéki egyetemvárosok közül Debrecen emelkedik ki a 200 ezer forintos átlagos havi bérleti díjával, míg Szegeden és Pécsen nagyjából 150 ezer forint körül alakulnak az árak.
„A nagy egyetemvárosok ma már nem csupán oktatási központok, hanem jelentős foglalkoztatási és gazdasági centrumok is. Ez tartós keresletet jelent a lakás- és bérlakáspiacon, ezért a ponthatárok kihirdetését követően idén is élénkülő albérletpiacra számítunk” – húzta alá Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Hozzátette, hogy a nyári időszakban az egyetemvárosokban akár további 1-5 százalékos bérletidíj-emelkedés is elképzelhető.
A Z-generáció 56 százaléka szerint nincs esélye saját ingatlanhoz jutni
Pásztor András, a Fundamenta Ingatlan vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy negyedévente készülő Inpulzus felmérésük 72 százaléka keresletcsökkenést mutat, miközben a kínálat több egyetemvárosban bővül. Debrecenben, Szegeden és Miskolcon is jelentősen nőtt az elérhető lakások száma, ami miatt a bérlés, még a várható árnövekedés mellett is, sok család számára kedvezőbb lehet. „Mindemellett a saját otthon megszerzésének vágya továbbra is erős a fiatalok körében: a Fundamenta Z generációs kutatása alapján a fiatalok 77 százaléka szeretne saját lakást, miközben 56 százalékuk nem lát erre reális lehetőséget. Ezért különösen fontos az önerő tudatos felépítése és a hosszú távú megtakarítás.”
Várady Eszter, az MBH Bank Daily Banking és hitelkártya termék- és folyamatmenedzsment vezetője szintén a pénzügyi tudatosság szerepét hangsúlyozta. „Az egyetemre való felvétel ma már nemcsak tanulmányi, hanem pénzügyi mérföldkő is. A fiatalok tudatosabban tájékozódnak, ugyanakkor fontos, hogy a bankszámlától a megtakarításokon és a diákhitelen át egészen az első lakás megvásárlásáig egy összefüggő pénzügyi életút részeként tekintsenek döntéseikre.” Hozzátette: a rendszeres megtakarítás, az önerő időbeni felépítése és a finanszírozási lehetőségek ismerete jelentősen bővítheti a fiatalok későbbi mozgásterét a lakhatási döntések során.
