A magyar háztartások lakáshitel-állománya nemzetközi összevetésben alacsony, miközben a fizetőképességi mutatók kifejezetten kedvezőek. Ez elsőre megnyugtatónak tűnhet, de van egy kevésbé kényelmes olvasata is: a lakáshitelezés nem azért visszafogott, mert ne lenne tér a bővülésre, hanem mert a magas kamatkörnyezet és a drága lakások egyszerre szűkítik a tényleges keresletet.
A magyar lakáspolitika visszatérő dilemmája, hogy a keresletet gyorsabban tudja ösztönözni, mint a kínálatot bővíteni. Az Otthon Start program rövid távon éppen ezt a feszültséget hozta felszínre: sok vevőt mozdított meg, de az elérhető új lakások köre szűk, az építési fordulat pedig csak késve jelenhet meg a piacon.
Folytatódott a hatalmas kilengés az építőiparban, melynek 2026 januárjában éppen a negatív oldalát láthattuk. Az ágazat nem igazán tud kitörni a csökkenő trendből: januárban a termelés 9%-kal maradt el a 2021-es bázistól, de tavaly januárhoz képest 11%-ot meghaladó volt a zsugorodás. A rendelési mutatók vegyesen alakultak, míg a január végi szerződésállomány volumene 18,8%-kal haladta meg a 2025. hasonló havit, addig a megkötött új szerződések volumene 6,0%-kal elmaradt az előző évitől. A kilátásoknak nem kedvez az sem, hogy az EBI Építésaktivitási Jelentése alapján 2025 utolsó negyedévére vonatkozó adatok alapján példátlanul alacsony szintre esett az építőipari aktivitás-kezdés, és az elmúlt 9 év leggyengébb negyedévét láthattuk; egyedül a társasházi építések mutattak kedvező képet. Összességében lassú kilábalásra számítunk, ugyanakkor ezt tovább odázhatja a bizonytalan lefolyású közel-keleti háború, melynek az elmúlt 1-2 napban ismét a romlását láthatjuk.
Nehéz időszakot tudhat maga mögött a hazai lakáspiac, ám a gazdasági környezet alakulása, ezzel párhuzamosan a fogyasztói bizalom erősödése, a beindult lakáspiaci-folyamatok már sejtetik a fordulatot.