Az MBH Bank Elemzési Centruma a hazai ingatlanpiac szinte teljes vertikumát lefedő, átfogó elemzést tett közzé. A tanulmány szerint a tavalyi év második felében a gazdasági körülmények változása, az infláció hatásai, valamint a monetáris kondíciók szigorítása fordulóponthoz vezetett a lakáspiaci folyamatokban. A tendencia mind az adásvételek számának visszaesésében, mind a lakásárak megtorpanásában tetten érhető volt.
Jelenleg patthelyzet uralkodik az ingatlanpiacon: Az eladók nem csökkentenek árat, a vevők pedig a tartósan magas megélhetési költségek, illetve a lakáshitelpiac magas kamatai miatt a kivárást választják. Az állóvizet azonban felkavarhatja a CSOK+ indulása, vagy olyan intézkedések, mint a kamatplafon bevezetése.
Trendszerűen csökken a kiadott építési engedélyek és a lakásépítések száma Magyarországon, és a következő évben is gyenge számokra számíthatunk. A háztartások a kamatok jelentős emelkedésére, a megélhetési költségek növekedésére és a gazdasági kilátások bizonytalanságaira reagálva jóval óvatosabbá váltak hitelfelvételi döntéseikben, és ez legdrasztikusabb mértékben a lakáshitelek körében nyilvánult meg. Közép és hosszú távon azonban visszatérhet az ingatlanbefektetések népszerűsége.
Nagymértékben, a 2021-ben mért 12 százalék után tavaly együttesen 25 százalékkal nőttek a fajlagos árak Magyarország kiemelt üdülőkörzeteinek lakóingatlan- és üdülőpiacain, Budapestet nem számítva pedig ennél is nagyobb, 28 százalékos volt az emelkedés – derül ki az MBH Indexből, az MBH Csoporthoz tartozó MBH Jelzálogbank legfrissebb elemzéséből. Az egyes üdülőövezetek között azonban jelentős különbségek mutatkoztak a drágulás mértékében: míg például Mecsek és Villány térségében 40 százalékkal nőtt a négyzetméterenként fizetett átlagár, addig a Dunakanyarban stagnáltak az árak. A nyolc kiemelt üdülőövezet közül valamivel több mint 170 ezer forintos árral a Tisza-tó vidéke a legolcsóbb.
Májusban az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene 12%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 1,7% volt a csökkenés a teljesítményben. Épületek főcsoportban 13,2% volt a csökkenés, az egyéb építmények – infrastrukturális beruházások – esetében pedig 10%-kal volt alacsonyabb a termelés. Az év eddig eltelt időszakában 8,8%-kal alacsonyabb volt az ágazat teljesítménye, mint az előző év azonos időszakában.
A városi CSOK kivezetése jelentős hatással lehet az ingatlanpiacra az év második felében. Piacélénkítő hatása azonban inkább a városi ingatlanoknál mutatkozhat, a falusi CSOK-os településeken továbbra is a kivárás lehet jellemző.
Mikor a lakásárak nőnek, és ennek a lendülete is tartós, a vevőkben joggal merülhet fel a kérdés, hogy nem túl drágák-e az ingatlanok, érdemes-e most vásárolni. Ha a növekedés lelassul, vagy az árak esetleg stagnálnak, megint bizonytalanságba kerülnek a vásárlók, hogy nem fognak-e veszíteni a jövőben, ha most döntenek a vásárlás mellett. Megnéztük, mi lehet a legjobb stratégia.
Takarék Index: országosan 4-6 százalékos növekedés várható a lakóingatlanok árában
Az eladó lakások számának bővülésére és gyengébb keresletre számítanak a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank szakértői 2023 első felében. Az árak minden bizonnyal stagnálni fognak, egyes szegmensekben akár visszaesés is elképzelhető. A dinamikus növekedés várhatóan az év második felében sem tér vissza, így 2023 egészére összeségében nominálisan visszafogottabb, 4-6 százalékos növekedés valószínűsíthető, reálértéken pedig a lakóingatlanok árának csökkenésére lehet számítani.
Az eladó lakások számának bővülésére és gyengébb keresletre számítanak a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank szakértői 2023 első felében. Az árak minden bizonnyal stagnálni fognak, egyes szegmensekben akár visszaesés is elképzelhető. A dinamikus növekedés várhatóan az év második felében sem tér vissza, így 2023 egészére összeségében nominálisan visszafogottabb, 4-6 százalékos növekedés valószínűsíthető, reálértéken pedig a lakóingatlanok árának csökkenésére lehet számítani.
Nagy Gyula, a Takarék Jelzálogbank vezérigazgatója szerint ha el is vinné a GDP egyharmadát egy országos ingatlanfelújítási program, de az 6-10 év alatt megtérülne az egyes ingatlanokban.