CSOK +? Kamatplafon? Így reagálhat minderre az ingatlanpiac

Jelenleg patthelyzet uralkodik az ingatlanpiacon: Az eladók nem csökkentenek árat, a vevők pedig a tartósan magas megélhetési költségek, illetve a lakáshitelpiac magas kamatai miatt a kivárást választják. Az állóvizet azonban felkavarhatja a CSOK+ indulása, vagy olyan intézkedések, mint a kamatplafon bevezetése.

A támogatások célzottabb elosztása miatt az utóbbi időben több változást is bejelentett a kormány, amelyeknek hatása lehet a lakáspiacra. Az MBH Bank elemzője megvizsgálta, mire lehet számítani az egyes intézkedések kapcsán.

Kivezetik a városi CSOK-ot, elindul a CSOK+, és átalakítják a Babaváró hitelt

Egy idén májusban elfogadott kormányrendelet értelmében 2024-től módosul a CSOK rendszere: a támogatást a nagyobb településeken kivezetik, ugyanakkor a preferált kistelepüléseken a kedvezmény összege megemelkedik – viszont kizárólag használt lakás vásárlására lesz igénybe vehető.A „városi CSOK” idén év végi kivezetése miatt megnőtt az érdeklődés a termék iránt.

A CSOK átalakítása után 2024-től várhatóan elindul a CSOK+, melyről eddig viszonylag korlátozottan rendelkezünk információkkal. Az eddigiek alapján biztosnak tűnik, hogy ez a támogatási forma a meglévő gyermekek után nem lesz igénybe vehető, ami azt jelenti, hogy az eddigi igénylők kétharmada eleshet a lehetőségtől. Ugyanakkor az első lakást vásárló családalapítók és a gyermeket előre vállaló házaspárok nagyobb támogatásra számíthatnak.

A Babaváró úgy módosul, hogy jövőre a 30 év fölötti párok már csak folyamatban lévő terhesség mellett vehetik igénybe a hitelt, 2025-től pedig már csak olyan párok lesznek jogosultak, ahol a hölgy 30 év alatti – de esetükben a maximális limit 11 millió forintra emelkedik. A feltételek változása miatt e termék iránt is erősödött a kereslet, az idei év végén akár egy „miniroham” is várható, mivel a konstrukció iránt érdeklődők 60 százaléka jövőre várhatóan már nem lesz jogosult a kedvezményes kölcsönre. Nem számítunk viszont arra, hogy a lakáspiac keresleti oldalára a támogatás jelentős mértékben élénkítő hatással lenne, és nem lesz komoly árfelhajtó hatása sem.

A fentiek miatt a tranzakciószámokat nézve növekedést várunk a következő hónapokban, ezért az év hátralévő részében visszazárhat az ingatlanpiac a tavalyi szintre, de egyre valószínűbb, hogy éves szinten idén ezzel együtt sem fogjuk elérni az előzetesen várt 100 ezres darabszámot.

Elindul a Kamatplafon

A csökkenő hitelkamatok és az infláció mérséklődése, valamint a gazdasági kilátások fokozatos és érzékelhető javulása az idei mélypontról fokozatosan növekvő pályára állíthatják a lakáspiacot középtávon. Egyelőre úgy tűnik, hogy a lakáscélú hitelek kamatainak csökkenése lényegesen lassabb lesz, mint akár az irányadó kamat, akár az éves inflációs ráta mérséklődése.

Ezért a 8,5%-os kamatplafon (de főként a bankok ezen árazás alatt kibontakozó versenye) szükséges ahhoz, hogy érdemben csökkenő pályán tartsa az új lakáscélú hitelek kamatait, és ezáltal serkentse a hitelezést, amitől a lakáspiac erősödését is várjuk.

Összességében mire számíthatunk?

A városi CSOK előre jelzett kivezetése előrehozott keresletet generált az ingatlan- és hitelpiacon, a falusi CSOK 2024-től eldöntött bővítése pedig kivárást hozhat az új konstrukció megjelenéséig a vidéki településeken. A babaváró hitelnél, akik jövőre kiesnek a támogatási körből, idén még élénkítik a piacot; viszont kivárhatnak azok, akik jövőre is részesedhetnek a támogatásból. A babaváró hitel, valamint CSOK támogatás iránti igényt érdemes október végén, de legkésőbb november elején beadni, hogy az év végi határidőt tartani lehessen.

A kamatplafon bevezetése serkenti a piacot az olcsóbb hitelek révén, így ettől a lakáspiac erősödését is várjuk. Mindez fordulathoz vezethet a lakásárak alakulásában, de reálértékben csak a jövő évtől lehet ismét növekedésre számítani.

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.