24%-ra mérséklődött az infláció

A várakozásoknak megfelelően 24% ra mérséklődött az infláció áprilisban a márciusi 25,2%-ot követően, amit elsősorban az üzemanyagárak és az alacsonyabb fogyasztás miatt a háztartási energiaárak további csökkenése okozott, ezzel szemben a vártnál jóval nagyobb mértékben drágultak a szeszeszitalok és a szolgáltatások árai. Az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor megállt, amiben már az elmúlt hetekben bejelentett árcsökkentések hatása is megjelent, ami a következő hónapokban várhatóan tovább mérsékelheti az inflációt. A továbbra is erős inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció továbbra is erőteljes, 24,8%-os emelkedést mutatott, elsősorban a szolgáltatói árak kifejezetten gyors emelkedése miatt.

Kilátások

A következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, a várakozásoknál gyorsabban is lehúzhatja az inflációt, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt, ami már a tartós fogyasztási cikkeknél már megfigyelhető. Az ár-bér spirál kialakulása egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű inflációra számítunk. Az idei éves átlagos infláció ugyanakkor elérheti a 18,5%-ot.

Részletek

Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások a tavalyi év során érdemben felülírták az inflációs –és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Az utóbbi hónapokban azonban meredeken csökkentek az energiaárak, ami lényegesen csökkentheti azon szereplők költségeit, akik napi szinten, a piacról szerzik be a működéshez szükséges energiát.

A búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének, valamint a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, az árszintek azonban a korábbi évekhez képest még mindig magasak. A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak és energiaköltségek közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A nyerstej felvásárlási árainak túltermelés által okozott visszaesésének hatására egyes tejtermékek esetében már jelentősebb árcsökkentéseket is bejelentettek. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból.

Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek, azonban az extraprofitadók tervezett mérséklése is hozzájárulhat az árak stabilizálódásához.

Az egyes élelmiszer termékekre bevezetett hatóságiár korlátozások tervezett feloldása – aminek az időpontját továbbra sem ismerjük – kockázatot jelenthetnek az inflációra, ezt azonban ellensúlyozhatják a terményárak egyre szélesebb körű visszaesésének várható hatásai, valamint a kiskereskedők által már termékekre áthárított áremeléseinek mérséklése.

A tartós fogyasztási cikkek árait tavaly jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése érdemben csillapodhat, ami már az elmúlt hónapokban megjelent.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 37,9%-kal nőttek, ami már lassulást mutat a decemberi 44,8%-os dráguláshoz képest, ami főleg bázishatások eredménye, azonban a következő hónapokban egyes élelmiszerek árai már csökkenhetnek.

Ezen belül a sertéshús árak áprilisban 15,8%-kal nőttek, igen jeeéntősen mérséklődve az előző hónapokhoz képest. A baromfihús árak 29,9%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 25%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 28,4%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 31,1%-kal emelkedtek.

Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 43,2%-kal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8%-os UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5%-os és 2,8%-os ESL tej ára).

Az étolaj ára 3,4%-kal, a liszté 8,8%-kal emelkedett az egy évvel ezelőtt bevezetett ársapkák hatására, (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 15,7%-kal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak.

A sajtok ára 45,4%-kal, az egyéb tejtermékek 63,5%-kal, a vaj, vajkrémek árai 62,1%-kal emelkedtek, azaz az egyes vajkészítmények, sajtok árainak csökkentése már részben megjelent az áprilisi adatokban, de nem zárható ki, hogy újabb csökkentésekre kerül sor.

A tojás ára 51%-kal, a margariné 30,7%-kal, a sertészsíré 55,1% emelkedett. Áprilisban a kenyér 61,6%-kal, a péksütemények 46,7%-kal, a száraztészta 47,6%-kal, az édesipari lisztesáruk 61,9%-kal drágultak, míg a burgonya árai 41,8, gyümölcsök árai pedig 21,3%-kal emelkedtek.

A munkahelyi étkezésé 31%-kal, az éttermi étkezésé 29,2%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 20,5%-kal, ezen belül a dohányáruké 15,7%-kal, a szeszes italoké 27,5%-kal emelkedett, elsősorban a sörárak érdemi, 39,6%-os emelkedése miatt. A gabona-, és energiaárak csökkenése miatt azonban nem zárható ki, hogy a sör ára is mérséklődhet.

A ruházkodási termékek árai 9,8%-kal nőttek.

A tartós fogyasztási cikkek árai 9,3%-kal emelkedtek, ami már jelentősebb mérséklődést jelent, ezen belül az új személygépkocsi árak 18%-kal emelkedtek – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is magas maradt az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 15,2%-kal, a konyhabútorok 16,1%-kal drágultak).

Az autópiaci anomáliák enyhülése miatt már csupán 0,4%-kal drágultak a használtautó árak.

A háztartási energiaárak 41,8%-kal nőttek, jelentősen mérséklődve az előző hónapokhoz képest, amit meleg időjárás és az alkalmazkodás miatti alacsonyabb gázfogyasztás okozott, mivel több háztartás kerülhetett az átlagfogyasztás alá, így csökkenhetett a gázszámlája. Az átalánydíjas fogyasztók a gázóra leolvasását követően szintén csökkenő havidíjjal találkozhatnak, így a háztartási energiaárak tovább csökkenhetnek a nyári hónapokban.

A vezetékes gáz ára 59,4%-kal, az áram 27,3%-kal, a palackos gáz 46,9%-kal, a tűzifa 54,4%-kal drágult egy év alatt, míg a távfűtés ára 2,5%-kal nőtt. Az egyéb cikkek árai 22,7%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak az üzemanyagár plafon eltörlése óta megfigyelhető árcsökkenés hatására 26%-kal emelkedtek, ami lassulás az előző hónaphoz képest, ugyanakkor a kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése továbbra kiemelkedően magas, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 20,7%, valamint az állateledeleké 59,1%. Érdemben, 28,3-39,8%-kal drágultak a háztartási fogyóanyagok, vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek, a testápolási cikkek is.

Érdemben, 14,1%-ra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 24%-ra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. 14,4% volt a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása továbbra is gyors, 20% volt, a taxi 36,2%, a háztartási szolgáltatásoké 23,8%, a járműjavításé 23,4%, a mozijegy 18%, a sport és múzeumi belépőké 27,9%, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolásé 27,6%, a telefon, internet előfizetéseké 11,2%, a postai szolgáltatásoké 23,1% volt.