A kockázati megítélés alakulásától függenek a következő kamatdöntések
Az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők javulásának hatására folyamatosan javult Magyarország kockázati megítélése. A szélsőséges forgatókönyvek kiárazódtak, ami lehetővé tette a kamatfolyosó szűkítését az egynapos hitelkamat 450 bázispontos csökkentésével. Az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint az inflációs kilátások alakulását, kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatokat, így a tőkeáramlások irányát és a nagy jegybankok politikáját. A Monetáris Tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról.
Az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők javulásának hatására folyamatosan javult Magyarország kockázati megítélése. A szélsőséges forgatókönyvek kiárazódtak, ami lehetővé tette a kamatfolyosó szűkítését az egynapos hitelkamat 450 bázispontos csökkentésével. Az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint az inflációs kilátások alakulását, kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatokat, így a tőkeáramlások irányát és a nagy jegybankok politikáját. A Monetáris Tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról.
A kozkázati környezet külső feltételei között jelentősen mérséklődtek a gáz- és áramárak, a gáztárolók feltöltöttségi szintje megfelelő, a feltörekvő piacokra ismét tőkebeáramlás jellemző, valamint belátható távolságba került a Fed és az EKB kamatemelési ciklusának vége. A belső feltételek közül a hazai devizapiac stabilizálódott, stabil maradt az állampapírpiac, az aukciókon megfelelő a kereslet, megtörtént az uniós megállapodás, valamint érdemben javult a folyó fizetési mérleg egyenlege. Amennyiben ezen tényezőkben nem következik be negatív változás, az egynapos betéti gyorstender kamatának mérséklésére kerülhet sor akár a májusi, vagy júniusi kamatdöntő ülésen.
A jegybank a következő ülésen kiemelten figyeli, hogy a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérlegben folytatódnak-e a pozitív tendenciák, tovább javul-e a cserearány, fennmarad-e a piaci stabilitás a deviza-, az állampapír-, és a swappiacokon, valamint hogyan alakulnak a bankrendszerrel kapcsolatos nemzetközi aggodalmak, a jegybanki kamatpolitikák és a befektetői kockázatvállalás. Az egynapos gyorstender kamatának csökkentése az óvatosság, a fokozatosság, a piaci kamatvárakozások, valamint előzetes kommunikáció alapján történhet. Mivel az említett kockázati tényezők esetében további javulásra lehet számítani (a folyó fizetési mérleg a vártnál is nagyobb mértékben javulhat), nem zárható ki, hogy az őszi hónapokban az egynapos betéti gyorstender kamata újra összeér az alapkamattal.
Az inflációs várakozások horgonyzása, valamint az inflációs cél fenntartható módon történő elérése az alapkamat 13%-os szintjének tartós fenntartását teszi szükségessé, aminek csökkentése az infláció számottevő és tartós csökkenéséig nincs napirenden. Amennyiben a fundamentális folyamatok indokolják, az alapkamat jelenlegi szintje a korábban vártnál hosszabb ideig fennmaradhat. Mivel a jegybank várakozásai, valamint a várakozásunk szerint is, az év végére igen meredeken csökkenhet az infláció, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat csökkentésére számítunk, ami decemberre 10,5%-ra mérséklődhet.
Diverzifikáció: A pénzügyi biztonság alapköve
A pénzügyi világban az egyik legfontosabb kulcsszó, amellyel találkozhatunk, a „diverzifikáció”. De mi is pontosan a diverzifikáció, és miért olyan fontos a pénzügyek terén? Ebben a cikkben megvizsgáljuk a diverzifikáció lényegét és annak fontosságát a pénzügyekben.
Felszállásra készül a WizzAir? – Technikai elemzés
Izgalmas a WizzAir technikai képe: a november eleji mélypontról régóta nem látott intenzitással kezdett emelkedésbe az árfolyam, majd az utóbbi hetekben bázisépítés kezdődött, amely jó alapot adhat a további emelkedésnek.
4,1%-os munkanélküliségi ráta és 14%-os bérnövekedés a hazai munkaerőpiacon
Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 26 ezer új munkahely jött létre az előző év azonos időszakához képest, a közfoglalkoztatottak száma 8 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók pedig 12 ezerrel voltak többen, így a legutolsó háromhavi…