Az elmúlt évek társadalmi és gazdasági krízishelyzetei komoly kihívások elé állították a fenntarthatósági szempontok érvényesíthetőségét. Tevékenységi körének sokrétűsége és érdekeltségi hálójának kiterjedtsége miatt a negatív hatások a bankszektort is markánsan érintették, mely azonban zöld termékek piacra vezetési ütemének fokozásával visszatérni látszik a fenntartható jelent és jövőt szolgáló célok korábban kijelölt ütemtervéhez.

A 2022-es esztendő meghatározó világgazdasági eseményei kedvezőtlen környezetet teremtettek a zöld kötvények piacán. Az egyes államok által bevezetett válságkezelő intézkedések és a kamatkörnyezet általános bizonytalansága nyomán kínálati oldalon jelentős visszaesés következett be: az ütemezett piacra bocsátások elhalasztása a vonatkozó 2021-es statisztikához képest a zöldkötvény-kínálat 25,6 %-os csökkenését eredményezte.

Felismerve a hanyatlásban rejlő, rendszerszintű kockázatokat, a karbonsemleges jövőkép elérét célzó állami és nemzetközi szabályozók iránymutatásai, illetve a befektetői körök serkentő hatású attitűdje határozott lépésekre sarkallta a világgazdaság legmeghatározóbb szereplőit.

A zöld kötvények a hagyományos kötvényekhez hasonló működésű pénzügyi eszközök, egy lényeges különbséggel: a befektetőktől befolyt pénzt a kibocsátó (kormány, vállalat vagy pénzügyi szereplő) kizárólag olyan projektek finanszírozására fordítja, amelyek valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy klímavédelmi előnnyel rendelkeznek.

Az idei év során a legnagyobb zöldkötvény-kibocsátóként számontartott Kína számos intézkedést foganatosítását tűzte ki célul a piac szabványosítása érdekében, melyek alapja a zöld kötvényelvek egységesítése és vonatkozó kritériumok meghatározása. Ezek várhatóan a korábbiakhoz képest nagyobb összhangot teremtenek a belpiac működése és a meghatározó nemzetközi gyakorlatok között.

Az Amerikai Egyesült Államokban 2022 augusztusában Joe Biden elnök aláírta az infláció csökkentését célzó törvényt, melynek értelmében a kormány a hatályba lépést követő 10 évben összesen 386 milliárd dollárt különít el a zöld átállást elősegítő energetikai és éghajlati kezdeményezésekre, melyet kiegészítenek egy megközelítőleg 265 milliárd dollár összvolumenű kapcsolódó adókedvezménnyel. Emellett a gazdaság egyik fő mozgatórugóját jelentő befektetések ösztönzését a kormány jelentős részben zöld kötvények kibocsátása révén kívánja megvalósítani.

Ha rövidtávú visszatekintéssel élünk a közeljövőre irányuló várakozásokat illetően, a globális zöldkötvény-piac 2023-as esztendő első félévében tapasztalható visszajelzései rendkívül biztatóak. Az amerikai Linklaters ügyvédi iroda elemzésében az idei évre, mint a zöldkötvény-piac rekordévére hivatkozik. A cég a Bloomberg iparági adataira támaszkodva megállapította, hogy január 1. és június 30. között globálisan 1758 fenntartható kötvénytermék kibocsátására került sor, összesen 568 milliárd dollárt értékben.

A kutatás szerint a fenntartható kötvénypiacot a zöld kötvények uralták: az említett időszak alatt 935 zöld kötvény jelent meg, 351 milliárd dolláros bevételt termelve. Az év első felében a 123 milliárd dolláros tőkebevonás nagy részét a bankok zöldkötvény-kibocsátása adta, mely jelentősen túlszárnyalta az előző évek azonos időszakra vonatkoztatott eredményét. A cég megállapítása szerint mindez a bankszektor azon erőfeszítéseinek pozitív hozadéka, melyek nyomán ez egyes pénzügyi szereplők nettó nulla stratégiáiknak alárendelve kívánják felpörgetni a zöld projektek finanszírozását.

Az elemzés a globális értékelés mellett kitért továbbá a folyamatok földrajzi mintázatainak feltárására is. A regionális kitekintés során kiderült, hogy miközben Ázsia csendes-óceáni térsége jelentős növekedést mutatott, az első félében kibocsátott 448 termék és 190 milliárd dolláros jegyzett bevétel alapján a legnagyobb zöldkötvény-piac Európa volt. Az elemzők a kontinens vezető szerepének hátterében az európai jogi keretek folyamatos fejlődését vélik felfedezni.

Éppen ezen változó feltételrendszer és a zöldfinanszírozási piacok általános bővülése okán a Linklaters elemzői arra szólítják fel a zöldkötvény-kibocsátókat, hogy a gyorsan fejlődő szabályozói környezetben való sikeres eligazodás érdekében kérjenek jogi tanácsot, így biztosítva termékeik előírásoknak való megfelelését.

Jól érzékelhető, hogy mind a kibocsátók, mind a befektetők nagy várakozásokkal vannak az utolsó negyedév adatainak alakulását illetően, azaz, hogy a zöld kötvények kibocsátásának üteme hogyan alakul annak ismeretében, hogy a kormányok és a vállalatok egyre több zöld projekt megvalósítását irányozták elő.

A fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő finanszírozás mikro- és makroszinten egyaránt kulcsfontosságú az egyes szereplők válságállósága szempontjából, melyben a stabil gazdasággal rendelkező nemzetállamok mint innovatív jó példák, a jelentős fejlődési potenciállal rendelkező államok pedig mint ezen gyakorlatokat optimalizálva átültető felek járulhatnak hozzá a globális nettó nulla cél mérföldköveinek eléréséhez.