Részletek, háttér
A vagyonváltozásban tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány hosszú idő után ismét csökkent, 61 milliárd forinttal, a látra szóló betétek állománya 391 milliárd forinttal csökkent, láthatóan továbbra is erősek az inflációs várakozások a háztartások döntéseiben, illetve a fogyasztási szint fenntartásához/előrehozott fogyasztáshoz is többletforrások szükségesek. Eközben 56 milliárddal csökkent a „lekötött betétek” állománya. Ismét kiugró mértékben, 757 milliárd forinttal nőtt a hosszú lejáratú kötvényállomány, elsősorban a PMÁP állomány folyamatos megugrásának köszönhetően, miközben 43 milliárddal növelte a rövid lejáratú kötvényekhez sorolt állományát a lakosság. Tőzsdei részvényeket 44 milliárd forintért adtak el a háztartások a negyedévben, miközben a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója továbbra is kiugró, plusz 632 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 67 milliárd forintnyi állományt tettek be a háztartások.
Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. Tőzsdei részvényeken a globális rallyval összhangban 185 milliárd forint volt a nyereség, a befektetési jegyek 173 milliárd forintos pluszt tudtak felmutatni, a háztartások biztosítási instrumentumainak átértékelődése pedig 144 milliárdos pluszt mutatott. Lefelé mozgott a privát cégekben lévő háztartási vagyon értéke, 331 milliárd forintos volt a negatív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 113 milliárd forintos veszteség volt a forintárfolyam változásából eredően. A hitelkötelezettségek állománya tranzakciós alapon 129 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 32 milliárddal nőtt, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya 97 milliárd forinttal emelkedett.
Régiós összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. Az elérhető legfrissebb, 2021 végi Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 119.4%-án állt, ami közel megegyezik az előző évi szinttel. 2021-ben ez az arány a cseh háztartások esetében 104.9% volt, a görögöknél 103.2%, horvátok esetében 101.3%, Szlovéniában 105.7%, Finnországban 85.9%, Lengyelországban 75.3%, Romániában 60.3%, Szlovákiában pedig a GDP 57.1% volt a háztartások nettó vagyona. Eközben a történelmileg szerencsésebb osztrák szint 150.5% volt, míg a német 160.3%-on állt, az európai mezőnyt pedig a svéd 286.4%, a holland 256.5%, a belga 243.8%, illetve az olasz 238.7% vezeti.
Kilátások
A lakossági állampapírok esetében a jelenlegi inflációs szintek mellett a nem infláció-indexált papírok látványosan veszítenek a vonzerejükből – és a tendenciák alapján láthatóan átváltják őket indexált papírba és befektetési alapokba -, azonban a teljes állomány továbbra is jelentős, így hozzá tud járulni több fontos nemzetgazdasági cél teljesüléséhez, mint például az államadósság belföldi finanszírozási stabilitásának növelése vagy az állami kamatkiadások hazai nemzetgazdaságban történő lecsapódása.
A tavalyi év második felétől aktívan jelen lehettek az inflációs félelmek miatt előrehozott fogyasztási és beruházási döntések, ami fékezőerővel hat a vagyonfelhalmozás ütemére is, azonban az adatok alapján továbbra is erős megtakarítási képességgel rendelkeznek – bizonyos szegmensben – a háztartások. A tranzakciókból látható nettó forrásbeáramlás is jelentős továbbra is, viszont jelen inflációs környezetben a háztartási vagyonok reálértékének csökkenése a legtöbb esetben nehezen elkerülhető lesz, ami középtávon már módosíthat a döntési preferenciákon és továbbra is jelentős kereslet maradhat az inflációt részben vagy egészben lekövető reáleszközök és inflációkövető pénzügyi instrumentumok iránt.
A folyószámla betétek és a készpénz állománya tovább csökkent, láthatóan a háztartások tudatosabb fele igyekszik védekezni az erőteljes inflációs folyamatok ellen más pénzügyi eszközökkel – a forrásbeáramlások alapján elsősorban indexált állampapírokkal és befektetési jegyekkel –, továbbá a megugró infláció mellett is fenntartani kívánt fogyasztási szint is csökkenti a megtakarításképződést, valamint a reálgazdaság általános lassulásával párhuzamosan is lassulhat a vagyonképződés üteme. A korábban éveken keresztül kiválóan teljesítő fix kamatozású hosszú lakossági állampapírokat jelentős mértékben váltják át más lakossági instrumentumba a háztartások az erőteljes infláció miatt, keresve az inflációt korrigálni igyekvő papírokat és tőkepiaci alapokat. A befektetési jegyekre negyedévről negyedévre egyre erősebben támaszkodnak a háztartások vélhetően szintén az inflációs félelmek miatt, láthatóan próbálják profikra bízni a vagyonkezelést az egyre turbulensebb és egyre komolyabb vagyonkezelési tudást igénylő környezetben. A hitelfelvételi kedv a korábbi évek lendülete után erőteljes csökkenő tendenciát mutat és ez a trend várható a következő időszakban is, a jelenlegi kamatok mellett tovább csökkenhet a hitelkereslet és elhalasztásra kerülhetnek a hitelfelvételi döntések. Ezen felül a vagyonszerkezetet értelemszerűen az általános makrogazdasági és tőkepiaci környezet mozgatta, az erőteljes inflációs tendenciák, az ukrán háború, a magasba emelkedett kamatok és recessziós félelmek továbbra is erősen befolyásolják a háztartások által tartott eszközök értékeit is, jelenleg épp felfelé, mivel a második negyedévet alapvetően optimista piaci rally jellemezte. Eközben a 6500 milliárd forint felett tartózkodó készpénzállomány növekedésében hosszú idő után először látható csökkenés, de az állományi szint csak minimális csökkenéséből ítélve a lakosság jelentős része továbbra sem a legalább az inflációt megközelítő hozamtermelésre képes eszközöket választja a készpénz helyett, ami a jelenlegi pénzromlási ütem mellett immár jelentős károkat okoz ezeknek a megtakarítóknak.
A szövegben szereplő képek forrása: MNB, MBH Bank
