Az eredeti ütemterv szerint a fenékküszöb 30 nap alatt épülhet fel, ugyanakkor a minap a miniszterelnök arról beszélt, hogy az építkezés a tervezettnél gyorsabban halad. A szakértők szerint a fenékküszöb kisvíz esetén körülbelül fél méterrel emeli meg a Duna vízszintjét, ami az atomerőmű üzemeltetését jelentősen fenntarthatóbbá teszi.
Az atomerőmű Magyarország áramellátása szempontjából rendkívül fontos: az augusztusi hőség és az ezzel megemelkedő áramfogyasztás mellett az erőmű kvázi kiesése azért jelentett hatalmas problémát, mert az áramimportra való rászorultság nagyon megnőtt, ami elégtelen importlehetőségek mellett szélsőséges esetben a rendszer leállásával fenyegetett volna. Ezért volt szükség a nagyfogyasztók önkéntes korlátozásaira. Tehát nem csak arról van szó, hogy drágább lett az áramimport, hanem a szűk lehetőségek miatt nem is fogyaszthatunk annyi áramot, amennyit egyébként szükségesnek látunk. Ez pedig a termelés, azaz a GDP növekedés visszafogásához vezethet.
Augusztus 5-én írtunk egy rövid anyagot, hogy ez mekkora GDP kieséssel fenyegethet. Akkor úgy láttuk, hogy rossz esetben a paksi atomerőmű körüli helyzet és az ebből adódó fogyasztásvisszafogás a GDP-t akár heti szinten közel 0,1%-kal foghatja vissza. Az azóta eltelt időszak szerencsére azt mutatta, hogy a legrosszabb forgatókönyv elmaradt, így a paksi kiesés összességében, 3-4 hét alatt a GDP-t körülbelül 0,1%-kal mérsékelhette. Ez lényegében megegyezik a Pénzügyminisztérium közelmúltban nyilvánosságra hozott becslésével is.
Alapvetően két oka van annak, hogy a hatás viszonylag mérsékelt maradhatott a GDP-re:
- Bár az augusztusi áramfogyasztás elmaradt a becsülttől, de a tavalyi év tapasztalata alapján a megvalósultnál jóval szerencsétlenebb helyzet is kialakulhatott volna; becslésem szerint a fogyasztás csak legfeljebb 3% körüli mértékben maradt el attól, amit „normál” körülmények között láttunk volna.
- A tény, hogy szeptember előtt sikerült az erőművet visszakapcsolni és a fenékküszöb építésének első üteme befejeződött, rendkívül lecsökkenti annak valószínűségét, hogy akár kisvizes helyzetek ellenére is újra az erőmű teljes leállításával kelljen szembenézni.
A fenti két okot egy kicsit jobban kifejtem az alábbiakban.
Már az augusztus eleji elemzésben is írtam arról, hogy a várható negatív GDP hatás mértékét elég nagy bizonytalanság övezi, és van olyan faktor, ami segíthet: általában ugyanis az augusztus a szabadságolások hónapja, amikor az ipari üzemek sem termelnek olyan nagy elánnal és emiatt az áramfogyasztás sem olyan jelentős, mint mondjuk júniusban. Ennek alátámasztására a 2025-ös évre is megbecsültük az előző elemzésünkben leírt összefüggés alapján a teoretikus áramfogyasztási görbét (a meglévő országos középhőmérsékleti adatok alapján), és – ahogyan a lenti ábra is mutatja – az augusztusi hónapot már tavaly is alacsonyabb fogyasztás jellemezte. A korábban becsült összefüggést idén augusztus 24-ig kiterjesztve, valamint az augusztusi napi középhőmérsékleti adatokat ismét a mesterséges intelligenciával becsülve1 azt látjuk, hogy ha ugyanolyan mértékben csökkent volna az áramfogyasztás idén augusztus 24-ig, mint tavaly a nyár utolsó hónapjában, akkor legfeljebb 3%-kal alakult volna magasabban. Azaz, az energiavészhelyzet elektromos áram felhasználást csökkentő hatása nem 5-10% körüli lehetett, mint attól augusztus elején még tartottunk, hanem jóval alacsonyabb. Akkor arra figyelmeztettünk, hogy rosszabb esetben (10%-os nagyságrendű fogyasztáskiesés esetén) a negatív GDP hatás hetente megközelíthette volna a GDP 0,1%-át. Mivel a végül bekövetkező visszafogás mértéke ennél érdemben alacsonyabb (kisebb, mint harmada) lett, ezért a paksi kiesés augusztusban nagyságrendileg a GDP 0,1%-át érhette el összesen. Ez az eredmény megegyezik azzal, amit Barabás Gyula államtitkár jelzett egy múlt heti, költségvetésről szóló sajtóbeszélgetésen.
A 0,1%-os GDP hatás már mindent magában foglal: ahogy augusztus eleji elemzésünkben már jeleztük, egy olyan tanulmányra hivatkoztunk2, ami a teljes nemzetgazdasági kárt összesíti. Azaz, nem csak az import elektromos áram magasabb költségét vettük számításba, ami az elmúlt hetekben leginkább a köztudatban volt, és 50 milliárd forint körüli összeget (a GDP kb. 0,06%-át) tehetett ki.
Felmerülhet, hogy a kisvizes helyzetek a Dunán nem biztos, hogy egycsapásra elmúltak, és akkor megint probléma lehet Paksnál. De éppen emiatt épült meg a fenékküszöb első üteme, ami megakadályozza, hogy az augusztus elején látott hidrológiai helyzet esetén ismét jelentősen korlátozni kelljen az atomerőmű kibocsátását. Ez nagyon fontos most, hiszen szeptemberrel újra visszatérnek a dolgozók szabadságukról, magasabb fordulatszámra kapcsol az ipar, ami amúgy idén évek óta legjobb formáját mutatja. Áramfogyasztási korlátozások mellett félő volna, hogy a növekedés nem tudna rendesen beindulni, ennek a kockázata azonban most jóval csekélyebb, mint augusztus elején látszott.
A GDP növekedési várakozásunkat, ami jelenleg 1,6%, tehát valószínűleg nem kell lejjebb vennünk. A ma megjelent részletes második negyedéves GDP adatok mögé nézve a helyzet vegyes: bár a mezőgazdaság továbbra is nagyon gyengén teljesített és a beruházások is váratlanul visszaestek, a fogyasztás továbbra is lendületben van. Ráadásul a negyedéves bővülési ütemet 0,4%-ról 0,5%-ra módosította a KSH. A váratlanul jó német szentiment indikátorok és az ipar idei számai alapján a kockázatok még inkább a pozitív irányba tűnnek erősebbnek jelenlegi előrejelzésünkhöz képest.
Készítette:
Árokszállási Zoltán, Elemzési Centrum igazgató
1 A 2026-os nyári napi középhőmérsékleti adatok hiánya miatt a megjelent napi riportok és az ország egyes térségeire vonatkozó mérési eredmények alapján az MI segítségével állítottuk elő augusztus 24-ig a legvalószínűbb napi középhőmérsékleti idősort.
2 Major Klára, Drucker Luca Flóra: Macroeconomic impact of electric power outage – simulation results from a CGE modelling experiment for Hungary (2015, HÉTFA Research Institute).
