Egy német gazdasági fordulat Magyarországnak is segíthet

A német gazdaság szenvedését évek óta tapasztaljuk. Az elmúlt két évben nem tudott növekedni Európa legnagyobb gazdasága, az ipari termelés folyamatosan visszaesést mutat, 2024-ben lényegében egy hónapban sem tudott nőni a termelés volumene éves összehasonlításban. Németország gazdasága alapvetően strukturális problémákkal küzd, ugyanakkor a kereslethiányon, ami továbbra is jellemző az országban, gazdaságélénkítő intézkedésekkel is lehetne segíteni. Vajon új helyzetet teremt-e a hét végén lezajlott választás?

A német gazdaságot nagymértékben visszafogja az adósságfék, amely 2009 óta van érvényben Németországban, eszerint adott időszakban a strukturális hiány nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát, a német kormánynak saját forrásaiból kell megoldania a gazdasági problémákat. Ez rengeteg lehetőségtől fosztja meg az országot, például nem tud megvalósulni a kellő mennyiségű beruházás, amely a gazdasági növekedést tudná élénkíteni.

Február 23-án tartották Németországban az előrehozott választást, amelyet a vállalati szféra oldaláról fokozott várakozás előzött meg. A választást a konzervatív CDU-CSU pártszövetség nyerte. Kormányalakításhoz elegendő többséget ugyanakkor nem szerzett a CDU-CSU, így koalícióra kell lépniük valamelyik párttal. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az SPD lesz a kormánykoalíció másik tagja. Velük együtt szűk többsége lenne az új német kormánynak. A választások után kulcskérdés lesz, hogy a megválasztott kormány milyen gazdaságpolitikát fog alkalmazni, a jelenlegi kommunikáció alapján úgy tűnik, hogy a koalíciós egyezkedések nem fogják elhúzni a gazdaságélénkítő lépések lehetséges bevezetését. 

Ha az új megválasztott német kormány reformokat hajt végre az adósságfékkel kapcsolatban, akkor is inkább csak a 2026-os növekedésre lehetnek közvetlen hatással az intézkedések, de már korábban mutatkozhatnak jelei annak, hogy a gazdasági szereplők bizakodva tekintenek a jövőbe.

Ezt a bizalomnövekedést láthattuk már valószínűleg január végén, amikor az IFO üzleti hangulatindexe ismét növekedésnek indult, majd februárban is javultak a kilátások. Emellett a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index is emelkedett januárban, sőt, egyenesen 2023 eleje óta nem látott szintet ért el. A ZEW gazdasági hangulatindexét illetően is elindult egy növekedés, főként a várakozások komponensében, mivel vélhetően a gazdasági szereplők bizakodva várják a jövőben lehetséges gazdaságélénkítő intézkedéseket. Ezáltal a termelés a korábban vártnál akár gyorsabban is beindulhat. A német gazdaság az egyik legfontosabb külső tényező a magyar gazdaság számára is, így kulcsfontosságú kérdés, hogy az új adminisztráció mennyire tudja majd a növekedés útjára állítani Európa legnagyobb gazdaságát.

Jól látszik, hogy az ipari termelés alakulása általában követi a jelenlegi helyzetmegítélés alakulását. Ám megfigyelhető az is, hogy a jelenlegi helyzetmegítélés és a kilátások abszolút más szinteken mozognak. Kulcskérdés, hogy ez megváltozzon, azonban ennek abszolút előfeltétele az, hogy az újonnan megválasztott német kormány határozott gazdaságélénkítő lépéseket tegyen, akár az adósságfék lazítása révén. Ha tovább emelkedne a ZEW index mindkét komponense, az a gazdaság szempontjából is jó hír lenne, mivel vélhetően az ipari termelés is jobban beindulna a hangulat javulásával, ami a növekedés termelési oldalát támogathatja.

Az adósságfékreformmal kapcsolatban ugyanakkor nem egyezik a pártok véleménye. A CDU-CSU pártszövetség minimálisan lazítana, mégpedig annyit, hogy a jelenleg semmilyen hitelfelvételre nem jogosult tartományoknak is lehetővé tenné az évi 0,35 százalékos eladósodást. Mindemellett azonban a jövedelemadó és társasági adó csökkentése is fontos része a programjuknak, amely a költségvetés mozgásterét szűkítheti az adóbevételek csökkenése révén. Az adósságfékreform mellett leginkább az SPD érvel, ami milliárdokat biztosítana az állami beruházások fellendítése érdekében. Azonban a kormánypártoknak nem lesz meg a kétharmados többségük, tehát nem fognak tudni módosítani a korábban ily módon meghozott törvényeken. A kétharmados többséghez még az sem elég, ha a Zöldek is a kormánypárttal szavaznak, így az AfD vagy a Die Linke támogatására is szükség lesz az adósságféktörvény módosítása során.

A német és a magyar reál GDP alakulása

A magyar gazdaság számára nagyon fontos, hogy a német konjunktúra újra beinduljon.

Németország a magyar termékek legnagyobb felvevőpiaca, a 2014 óta figyelembe vett adatok szerint átlagosan az exportunk közel 27 százaléka megy Németországba. 

A 2000-es évek eleje óta, amikor a német gazdaság növekedett, akkor a magyar reál-GDP átlagosan több mint 3 százalékkal nőtt, ám amikor a német GDP negatív volt, akkor a magyar GDP átlagosan közel 0,5 százalékkal esett vissza. A hangulatindexek emelkedésével járó lehetséges hatások adhatnak egy löketet Európa legnagyobb gazdaságának, ami a magyar ipart is beindíthatja, így a növekedést is segítheti. A külső konjunktúra javulásával Magyarországon is magasabb GDP-növekedéssel számolhatunk 2025–2026-ban. Egyelőre sok a bizonytalanság, azonban mindenképpen bizalomra adhatnak okot a beérkező konjunktúramutatók. Ennek folytatódásához azonban szükség van arra, hogy az új német kormány gyorsan cselekedjen.

Szerzők: Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója,
és Sümegi Ákos az MBH Elemzési Centrum munkatársa

Az elemzés a vg.hu oldalán jelent meg először.