Tovább mérséklődött az infláció decemberben, a novemberi 3,8% után a fogyasztói árak decemberben 3,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet idehaza, ami megfelelt várakozásunknak és az elemzői konszenzusnak. Az előző hónaphoz képest 0,1%-kal emelkedtek az árak, ami magasabb annál, mint amit vártunk. Az éves maginfláció nem mérséklődött olyan ütemben, mint vártuk, 4,1%-ról 3,8%-ra jött le.
Az Európai Központi Bank a várakozásunknak és a széleskörű piaci várakozásoknak is megfelelően 2,00%-on hagyta a betéti rátát. Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 2,40%-on, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,15%-on maradt, immár a negyedik egymást követő kamatdöntő ülésen. A Kormányzótanács egyhangúan a kamattartás mellett szavazott a mai ülésen.
A széleskörű várakozásoknak megfelelően decemberben is 6,50%-on tartotta az alapkamatot a Monetáris Tanács.
A fogyasztói árak novemberben 3,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet idehaza, ezzel az infláció egy év után a jegybanki toleranciasávba mérséklődött. A friss adat egy árnyalattal kedvezőbben alakult az általunk és a piaci konszenzus által várt 3,9%-nál. Az előző hónaphoz képest 0,1%-kal emelkedtek az árak, várakozásunknak megfelelően. Az éves maginfláció 4,2%-ról 4,1%-ra jött le.
2025 októberében 4 millió 674 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a 15-74 év közötti munkaképes korú népesség körében, ami közel 5 ezer fővel több a szeptemberben látottnál, de a tavaly októberitől 24 ezerrel kevesebb. A háromhavi adatok alapján, 2025. augusztus-október között a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 672 ezer fő volt, ami alacsonyabb a megelőző három hónapnál és az egy évvel ezelőtti szintnél is.
A hazai bankszektor koncentrációja nemzetközi összevetésben alacsony, így a szereplők közti versenyhelyzet egészségesnek tekinthető. A jelenlegi körülmények között sem a bankrendszer tőkehelyzetét, sem likviditását tekintve nem látszanak lényegi korlátok arra nézve, hogy a belföldi ügyfelek finanszírozáshoz jussanak. Az MBH Elemzési Centrum szakértői összességében úgy látják: a magyar hitelintézetek képesek, és a konjunkturális kilátások várt javulásával készek is finanszírozással támogatni a gazdasági növekedést.
A széleskörű várakozásoknak megfelelően novemberben is 6,50%-on tartotta az alapkamatot a Monetáris Tanács és a jegybank előretekintő iránymutatása sem változott.
A magyar kormány az előző hétvégén több megállapodást is kötött Donald Trumppal, aminek piaci szempontból véleményünk szerint két igazán fontos része az orosz energiával szembeni szankciók alól való mentesség, illetve a pénzügyi védőháló. Bár utóbbival kapcsolatban egyelőre még nincsenek konkrétumok, potenciálisan nagy támaszt jelenthet a magyar eszközök mögött, míg a legalább egy éves mentesség az orosz energiára kivetett szankciók alól egy rossz forgatókönyv kiárazását jelenti. Mindkettő erősíti a forintot, bár a pénzügyi megállapodás hatásának mértéke valószínűleg az Argentínának nyújtott védőhálóhoz képest jóval kisebb lehet, mivel a magyar gazdaság fundamentumai sokkal jobbak a dél-amerikai országénál. A bejelentések hatására a forint erősödött, és nem kizárható további izmosodás sem a hazai fizetőeszközben.
Az Európai Központi Bank a várakozásunknak és a széleskörű piaci várakozásoknak is megfelelően 2,00%-on hagyta a betéti rátát. Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 2,40%-on, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába pedig 2,15%-on maradt. A Kormányzótanács összes tagja a kamattartás mellett szavazott a mai ülésen.
2025 harmadik negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 0,6%-kal haladta meg az előző év azonos negyedévét. A második negyedévhez képest stagnált a GDP. A negyedéves teljesítmény megegyezett az általunk várttal, az éves növekedési dinamika ugyanakkor alulmúlta 0,8%-os várakozásunkat és a konszenzus által várt 1%-ot is. A növekedési hozzájárulások szerkezete továbbra is kiegyensúlyozatlan, hasonlóan a második negyedévben látottakhoz képest.