A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30%-ot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál 0,2%-os árcsökkenést mért a statisztikai hivatal. A járműüzemanyagok ára 1,7%-kal mérséklődött, ennél valamivel nagyobb árcsökkenést vártunk, a járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19%-os súlyú egyéb cikkek főcsoportnál 0,8%-os árcsökkenést közöltek. A szeszesitalok és a dohánytermékek 0,1%-kal kerültek többe. A ruházkodási cikkek 0,3%-kal, a tartós fogyasztási cikkek 0,4%-kal drágultak, kissé várt felett. A háztartási energiaárak 0,9%-kal emelkedtek, a szolgáltatások ára átlagosan 0,8%-kal emelkedett, a kategórián belül az üdülési szolgáltatások ára 1,8%-kal drágult. A szolgáltatások árindexe az általunk vártnál magasabban alakult.
2025-ben átlagosan 4,4%-kal emelkedtek az árak az előző évhez képest, várakozásunktól 0,1 százalékponttal elmaradva.
Kilátások
Az inflációs célt megközelítő adat jelent meg decemberben, a meghatározó részadatok azonban vegyesen alakultak. A két legnagyobb kategóriát tekintve az éves élelmiszerinfláció 2024. augusztus óta nem volt olyan alacsony, mint most és az év/év mutató már 3% alatt bővült. Ebben mérsékelten szerepet játszhatott az árrés stop további kategóriákra történő kiterjesztése is. Erős lefelé irányuló nyomás alakult ki a tejnél és a sertésnél is a felvásárlási árak tekintetében. Ez a fogyasztói árakban decemberben még csak részlegesen jelentkezett: tejtermékeknél nem látszott decemberben csökkenés. Ugyanakkor mindez a következő hónapokban mérsékelheti a drágulást. Ezzel szemben a szolgáltatások éves mutatója a novemberi mérséklődés után ismét emelkedett, utoljára áprilisban láthattunk ennél magasabb szintet.
Ami a kilátásokat illeti, az év eleji hónapokban további csökkenés jöhet az inflációban, bőven 3% alatti drágulási ütem várható, elsősorban a bázishatás miatt. Az év eleji átárazások mértéke lehet az egyik döntő faktor abban, hogy mikor tud elkezdeni kamatot csökkenteni az MNB. Emellett az üzemanyagok további áralakulása is fontos lehet: az elmúlt hónapokban trendszerű csökkenés volt megfigyelhető és ez januárban is folytatódni látszik egyelőre. Ha az átárazások nem lesznek durvák az év elején, úgy az idei évre jelenleg általunk várt, 3,5%-os inflációt érdemben lefelé módosíthatjuk. Az év második fele jelenleg elég bizonytalan: az árrésstop elengedése esetén 2026 utolsó negyedévében újra 4% feletti értékre emelkedhetne az infláció. A pontos számok attól fognak függeni, hogy milyen mértékben és ütemezésben oldják fel az árrésstopokat. Előrejelzésünkben egyelőre az árrésstop idei év közepi kivezetésével számolunk, ami mellett a kormányzati fogyasztásélénkítő intézkedések is az áremelkedés irányába hatnak, míg a jövedéki adó emelésének fél éves elhalasztása miatt az üzemanyagok drágulása is később jön.
Láthatóan a piac egyre korábbra árazza a kamatcsökkentések megindulását. Ugyanakkor az év első egy-két havi inflációs adatait még látnunk kellene, hogy előrehozzuk a kamatcsökkentési várakozásunkat. A friss adatok egyelőre nem támasztják alá, hogy a kamatcsökkentésekkel januárban indulni lehetne.
Készítették:
Balog-Béki Márta, szenior elemző
Árokszállási Zoltán, az Elemzési Centrum igazgatója
