A mai nap folyamán a kamatdöntés mellett egy másik fontos bejelentés is érkezett az EKB részéről. Christine Lagarde elnökasszony bejelentette, hogy nem tölti ki 2027. október 31-ig tartó mandátumát, 2027. február 7-én távozik az EKB elnöki pozíciójából. Utódját az Európai Tanács választja majd meg.
Ma reggel 1,1145 körül mozgott az EURUSD kurzus. Napközben 1,1130 és 1,1150 között mozgott jellemzően az árfolyam, ebből a sávból csupán néhány perc erejéig lépett ki. A kamatdöntést megelőzően nagyjából 1,1120-nál járt az árfolyam, ahonnan 1,1110-ig szúrt le, majd a sajtótájékoztató alatt erősödött a közös európai deviza és 1,1150 fölé emelkedett a kurzus.
Milyen adatokat figyel leginkább az EKB a döntések során?
A harmadik negyedéves GDP-vel kapcsolatban Christine Lagarde az EKB elnöke azt mondta, hogy az euróövezeti országok gazdasága bővült a vizsgált negyedévben. Mindezt támogatja a szolgáltatóipar helyreállása, a technológiai beruházások és a kormányzati infrastrukturális fejlesztések. A növekedési kilátásokat lefelé mutató kockázatok övezik. Ezzel kapcsolatban a közel-keleti konfliktust és az emiatt emelkedő energiaárakat emelte ki elsőnek az EKB elnöke. Az ellátási láncok esetleges szakadása – a kereskedelmi feszültségek miatt – az exportot érintheti negatívan.
A legfrissebb inflációs számok ismertetése után az elnökasszony elmondta, hogy a rövid távú inflációs kilátások emelkedtek, de a hosszú távú inflációs kilátások továbbra is stabilak és jól horgonyzottak, amelyek segítenek stabilizálni középtávon az inflációs számokat. Az inflációt övező felfelé mutató kockázatok között is első helyen az emelkedő energiaárak állnak, de Lagarde szerint idővel ezek mérséklődése és a magasabb kamatok segítenek majd az csökkenteni az inflációt.
Az első kérdés azzal kapcsolatban érkezett, hogy hogyan látja az EKB az energiaár-sokk másodkörös hatásait. Az elnökasszony elmondta, hogy az elsődleges hatások már világosan látszanak, a másodkörös hatásokkal kapcsolatos kockázatok pedig egyelőre nem változtak a szeptemberi előrejelzéshez képest.
A további kamatemelésekkel kapcsolatban is kapott kérdést Lagarde. Erre elsőkörben úgy reagált, hogy a mai döntés egyhangú volt, bár az asztalon volt a kamatemelés lehetősége. Ezt követően azt is elmondta, hogy a következő lépés iránya egyértelmű, de a beérkező adatokon múlik, hogy decemberben ennek meg kell-e történnie. Úgy tűnik a legfontosabb adat, amelyet figyel az EKB – és ezek szerint most már a piacnak is erre kell figyelnie leginkább – az a maginfláció, Lagarde ezen adat szerepét emelte ki.
A francia kötvényhozamok emelkedéséről és az EKB lehetséges beavatkozásáról is kérdezték Lagarde-ot, aki erre azt válaszolta, hogy a kötvényhozamok globálisan is emelkednek, nem csupán Franciaországban. Kiemelte, hogy azon országoknak, akik magasabb adóssággal rendelkeznek, figyelembe kell venni a várhatóan magasabb kamatkörnyezetet és reagálni kell a fiskális politikának is erre.
Elkerülheti-e az EKB a további monetáris szigorítást?
A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján abszolút nem lehet kizárni, hogy a következő kamatdöntő ülések valamelyikén kamatemelést hajt majd végre az EKB. A mai döntés után azt az előrejelzésünket fenntartjuk, hogy 2026 végére maradhat a 2,50%-os irányadó ráta, azonban 2027-ben egyértelműen felfelé mutató kockázatokat láthatunk az EKB kamatpályáját illetően. A kamatok alakulása egyértelműen attól függ, hogy miként alakul az infláció. Amennyiben az energiaárak stabilizálódnak és ezáltal az inflációs mutatók is elkezdenek csökkenni, abban az esetben az EKB is megúszhatja túlzott szigorítás nélkül, ellenkező esetben viszont a többszöri emelés sem elképzelhetetlen. A decemberi kamatdöntő ülés rendkívül fontos lesz abból a szempontból, hogy az addig megismert adatok alapján meghozott döntés és az utána elhangzó üzenetek mit közvetítenek majd a következő döntésekre vonatkozóan.
Készítette: Sümegi Ákos, makrogazdasági elemző
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
