Európa-bajnokság az élelmiszeriparban: Németország Dánia ellen!

Hogyan látjuk mi, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágánál a két ország továbbjutási esélyeit, ha az élelmiszer-gazdaságukat vizsgáljuk? Hogyan teljesít az európai élelmiszeripar két meghatározó országa a klímaváltozás, az árstabilitás a piacméret, a belső fogyasztás és annak növekedése tekintetében, valamint a munkaerő-hatékonyságban, az önellátottságban, valamint a termelésben? Legfőképp pedig milyenek az exportképességeik? Most megmutatjuk. Mezőgazdasági és élelmiszeripari esélylatolgatás az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO adatai alapján:

A viadal kiegyensúlyozott az élelmiszer-gazdaságok szintjén. A hátsó alakzatokban kiegyenlített a párharc, a dán és német belső fogyasztás gyakorlatilag ugyanolyan szinten van, viszont az északi országé jobb fejlődési pályát mutat. Az európai agráriumban betöltött szerepe alapján azonban a német értelemszerűen jóval nagyobb súlyú piac – mutat rá üzletágunk stratégiai elemzője, Héjja Csaba. „Kisebb ország révén, továbbá a magasan jegyzett agráriuma miatt Dánia önellátottsági szintje magasabb, mint Németországé, de a teljes önellátást egyik ország sem éri el. A termelékenységben –, az egy hektárra vetített agrárkibocsátás tekintetében – fej fej mellett áll a két ország, viszont a munkaerő felhasználásban a dánok verik a németeket.” Dánia exportképessége magasabb, mint Németországé, hasonlóan jól áraznak, azonban a mérleg nyelvét talán az exportmennyiség növekedése a dánok felé billenti.

Dánia híres tejipara, árpa- és búza termelése a három legnagyobb ágazata az ottani agráriumnak, és a kisebb belső piac miatt bőven jut kivitelre is. Ezzel szemben a német sokszorosa a dán agráriumnak, majd’ hatszorosa a kibocsátás tekintetében, viszont, ha egy-egy alágazatot, például a mindkét országban erős sertéstermékpályát hasonlítjuk össze, azt látjuk, hogy csak háromszoros a különbség. A dánok mezőgazdasági termelő területe – ami az élelmiszer-gazdaság alapja –   mintegy 2,6 millió hektár, míg Németországé meghaladja a 16 milliót. Tehát nyolcszor kisebb területről harmadannyi sertéshúst termelnek a dánok, ami ténylegesen a hatékonyságnak köszönhető. Igaz, hogy ez jelentős környezetterhelést is jelent. A német tehát egy jóval diverzifikáltabb agrárium.

Összefoglalásképpen: a mérleg nyelvét a fejlődő és magas hozzáadott értékű export billenti a dánok felé. „Ez is egygólos meccs, a dánok irányába.”

A Svájc és Olaszország közti összecsapásról itt írtunk.