Górcső alatt az egészségipar

Áprilisban mutatta be a Nemzetgazdasági Minisztérium a 2024-30-as évekre szóló versenyképességi stratégiáját, melynek deklarált célja, hogy Magyarország az időhorizont végére elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Az alappillérek a fejlett technológiák alkalmazása, a hazai termékek előtérbe helyezése és az ellátásbiztonság, illetve a fenntarthatóság. A stratégia 6 kulcságazatot jelöl ki, ezek a járműipar, élelmiszeripar, egészségipar, alapanyaggyártás, információ és kommunikációtechnológia, valamint a kreatívipar. Most induló cikksorozatunkban ezen ágazatok kerülnek bemutatásra, jelenlegi helyzetük és jövőbeni kilátásuk alapján. Első körben az egészségipart vesszük górcső alá.

Egészségipar alatt a stratégia a gyógyszeripart és az orvosi berendezések gyártását érti. Mivel szinte két külön ágazatról van szó, ezért érdemes őket egyesével megvizsgálni. A hazai gazdaság egyik fontos ágazata a gyógyszeripar, amely a vegyipari szektor részeként hatalmas sikereket ért el itthon, illetve nemzetközi szinten is. Magyarország gyógyszeriparában jelenleg több jelentős hazai vállalat is működik, gondoljunk csak a Richter Gedeonra, az Egisre, vagy a Béres Gyógyszergyárra. Ezek a vállalatok nemcsak hazai, hanem a globális piacokon is jelen vannak. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján gyógyszergyártási ágazat közel 30 ezer főt alkalmaz, a termelés folyó értéken meghaladja az 1200 milliárd forintot, miközben az exportértékesítés aránya kimagasló, 87%-ot ér el. A gyógyszergyártás ágazatban az egy munkavállalóra jutó bruttó hozzáadott érték, vagyis a termelékenység jelentősen, az elmúlt évek átlagát tekintve kétszeresen haladja meg a teljes nemzetgazdasági átlagot. Ennek köszönhetően az ágazat termelési értékének növekedése a teljes nemzetgazdaság termelékenységének javulásához is hozzájárulhat.

A magyar gazdaságban a fejlesztésekre fordított források 20%-át a gyógyszeripar kapja, és a járműgyártás mellett a feldolgozóiparban a K+F ráfordítások nagy része (29%) is ehhez az iparághoz kötődik.

Nem elhanyagolható szempont, hogy a gyógyszergyártási ágazatba áramló FDI is folyamatos növekedést jegyez az utóbbi néhány év vonatkozásában, így a teljes feldolgozóipari FDI-állomány több mint 10%-a ehhez a szektorhoz kapcsolódott 2022-ben (forrás: MNB).

A gyógyszeripar ezek tükrében stratégiai jelentőséggel bír, és az ország versenyképességében meghatározó szerepet játszik, ezért az ágazatot támogatva a kormány vállalta, hogy jövőre kivezeti az az iparágat terhelő extraprofitadót. Ez mindenképpen jó hír a szektornak mivel a gyógyszerfejlesztés- és gyártás egy hosszútávú folyamat, rengeteg tervezést, kutatást és befektetést igényel, amihez egy kiszámítható piaci környezet elengedhetetlen.

A globális gyógyszerpiac éves átlagos növekedése 6% körül lesz 2033-ig a Vision Research előrejelzése szerint, de kockázatként meg kell említeni, hogy a COVID időszakában kezdődő gyógyszeripart világszerte érintő ellátásbiztonságból fakadó nehézségek továbbra is jelen vannak, mivel megnőttek az átfutási idők, a beszállítók köre szűkült, illetve minőségi problémák is felléptek, mindezek miatt pedig csökkent a rendszer rugalmassága. Az Orosz-ukrán háború kockázatot jelent a magyar gyártókra is. Említhetjük a Richtert, aki jelen van az orosz piacon; és bár a szankciók jelenleg nem érintik a gyógyszeripart, így a gyártás és az értékesítés is stabil, de a romló gazdasági helyzet negatív hatással lehet a keresletre.

Áttérve az orvosi termékek gyártására, kormányzati célként szerepel a stratégiában, hogy az ország önellátóvá váljon az egészségügyben a nélkülözhetetlen eszközökből azáltal, hogy 15%-ról 30%-ra nő a magyar termékek aránya a hazai egészségügyben. Összehasonlításként: Németországban a német orvostechnológiai ipar a piac 60%-át teszi ki, míg Franciaországban ez az arány 80%. Ugyan ezek az arányok a közeljövőben biztosan nem lennének itthon elérhetőek (gondoljunk a nagyértékű orvosi berendezésekre, amiket a német és francia vállalatok gyártanak és világszerte exportálnak), a jelenlegi nagyon alacsony hazai arány növelése indokolható célnak tűnik.

2022-ben nagyjából 900 cég dolgozott itthon az orvosi eszköz gyártás alágazatban, ami 377 milliárdos árbevétel ért el. Ez több mint 22%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Becslések szerint 2022 és 2031 között a globális orvostechnikai ipar évente átlagosan 5,8%-kal növekedhet, és a 2022-es 455 milliárd USD-ről 757 milliárd USD-re nőhet, így jelentős potenciál van a szektorban (Skyquest Medical Devices Market Insights adatai alapján).

Nő az igény a mind személyre szabottabb és preventív adat alapú orvoslás felé, és egyre szélesebb körű a mesterséges intelligencia felhasználása az ágazatban, emellett az elöregedő társadalom is folyamatos igényt támaszt mindkét szektorra. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a K+F tevékenységeket fejleszteni, melyben hazánk szerencsés adottságokkal rendelkezik a nemzetközileg is elismert orvos- és kutatói szakemberállománya miatt. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a Times Higher Education 2024-es kiadású felsőoktatási világranglistája a világ 232. helyre rangsorolja a Semmelweis Egyetemet, illetve a Debreceni Egyetem, valamint a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem az 501-600. pozíciót érték el a listán. Másrészt szép sikereket értek el magyar kutatók, mint például Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kollegái, akik régiós kutatási, biobiztonsági és tudástranszfert ellátó centrumként üzemelnek. Mindenképpen említsük meg, hogy kimagasló tudományos sikert értek el a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutatói is, akik a világon elsőként tudták egyetlen szinapszis működését vizsgálni. És persze méltán büszkék lehetünk Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológusunkra is.

Az egészség- és gyógyszeriparban jelentős innovációs beruházások történnek Magyarországon a korábbi időszakokban, és a Neumann János Program tovább segíthet a 2030-as célok elérésében. Az egészséges élet, a digitalizáció és a zöld átállás területén összesen 147 milliárd forint segíti a kutatásokat idén, 3 programstratégia mentén: 30 milliárd forint jut a kutatói életpálya átfogó támogatására, 24 milliárd forint a magyar kutatói és innovációs ökoszisztéma nemzetköziesítése, és 93 milliárd forint a vállalati innovációs programokra.