Az elmúlt években sorra lángoltak fel geopolitikai konfliktusok a világ különböző pontjain. Ezek egy részében sikerült elkerülni az eszkalációt, más esetekben viszont elhúzódó háborúskodás alakult ki. Ennek apropóján vizsgálta meg az MBH Befektetési Bank befektetéselemzési csapata az elmúlt fél évszázad konfliktusainak piacokra gyakorolt hatásait. Aktuális elemzésünk egy három részes sorozat befejező része, melyben górcső alá vesszük a krími háborút és az azt követően kirobbanó orosz-ukrán háborút.

Krím félsziget (2014)

A Krím félszigetet érintő 2014-es események, mint a fegyveres konfliktusok és a vitatott eredményt szült népszavazás következményei, eltérőképpen hatottak a különböző térségek gazdaságaira és piacaira.

Március első hetében, mikor az orosz katonák bevonultak a Krím-félszigetre, ez jelentős bizonytalanságot váltott ki a tőkepiacokon és ennek eredményeképpen az S&P 500 index közel 1%-kal esett. Ugyanakkor a kezdeti bizonytalanság hamar eltűnt, és a részvényindex a hónap közepére vissza is korrigált az esést megelőző szintekre. Az USA gazdaságára nézve az eseményeknek nem volt jelentős hatása a kis kitettségnek és szerény gazdasági függésnek köszönhetően.

Az európai tőzsdeindexek jelentősebbet estek a konfliktus hatására, a DAX (német) ~4%-ot, míg az FTSE 100 (brit) és CAC 40 (francia) ~2%-kal került lejjebb, de ahogyan a tengerentúlon, úgy Európában is hamar visszakorrigáltak az indexek a kezdeti esést követően. Az Európai Unió makrogazdasági adatai viszont érzékenyebben reagáltak az eseményekre. Elsősorban a keleti régió, Lengyelország, a Balti államok és Németország gazdasága volt a leginkább érintett a magas oroszországi kitettségeknek köszönhetően. Az Unió GDP-növekedése az adott éven 1,8% volt, mely enyhén elmaradt az előzetes várakozásokhoz képest.

Mivel az események nem eszkalálódtak tovább, a globális képet nézve nem volt jelentős hatása a válságnak, de érzékelhető volt a geopolitikai feszültség fokozódása. Az események legjelentősebb gazdasági hatásai Oroszországban összpontosultak. A G7-országok által bevezetett szankciók, és a meredeken eső olajárak recesszió közeli állapotot idéztek elő Oroszországban, a rubel leértékelődött, az infláció meghaladta a 11%-ot, 2015-ben a GDP 2,5%-kal zsugorodott.

Orosz-Ukrán háború (2022-)

A 2022. február 24-ei és azt követő események hatására a két ország között meglévő konfliktus háborúvá fajult, és azóta sem sikerült lezárni a fegyveres eseményeket.

A háború kitörése jelentős és azonnali tőkepiaci eséseket váltott ki: az MSCI World Index ~10%-ot, az S&P 500 ~8%-ot, míg a DAX és CAC 40 ~12-15%-ot zuhant. Ugyanakkor az amerikai részvényindex a 8 évvel korábbi mozgásokhoz hasonlóan, elég hamar visszakorrigált az esést megelőző szintekre.

Közép-Kelet Európában még ennél is hevesebb mozgások történtek, ugyanis a WIG (lengyel) ~20%-ot, míg a BUX (magyar) 15%-ot esett. Hazai viszonylatban elsősorban a MOL és az OTP magas oroszországi kitettségei indokolták a jelentősebb mozgásokat. Mindeközben az orosz tőzsdén (MOEX) több hétre felfüggesztették a kereskedést, majd az újra nyitásakor ~40%-ot zuhant. A régiós részvényindexek ugyan az elmúlt 2 évben rendkívül jól teljesítettek, de még mindig tartalmaznak egyfajta likviditási diszkontott, mely részben/egészben a regionális feszültség és konfliktus eredményez. A BUX indexnek csak másfél év elteltével sikerült visszakapaszkodnia a háború kitörése előtti szintekre.

Globális viszonylatban is érezhető volt az esemény hatása, ugyanis a világgazdaság GDP növekedése jelentősen lassult a háborús és inflációs nyomásnak köszönhetően.

Európát súlyosabb gazdasági hatások érintették a magas oroszországi energiafüggésnek köszönhetően. Az EU GDP-növekedési üteme 2022-ben még kitartott, de az év második felére már stagnálás volt megfigyelhető, majd 2023-ban csupán 0,4%, míg 2024-ben 1%-os volt a növekedési ütem.

Az események hatására az olaj és más energiahordozók ára jelentősen megemelkedett, mely elsősorban Európában egyfajta energiavállsághoz és drasztikusan elemelkedő inflációs pályához vezetett, de ezen hatások a globális szinten is érzékelhetőek voltak.

A régióban (KKE) több nehézséggel is meg kellett küzdeni a tagállamoknak Lengyelországban például jelentős menekült hullám okozott gondot, a Balti államokban és a balkáni régióban az ellátási láncok akadoztak, áruhiány alakult ki a logisztikai nehézségek miatt, valamint a súlyos energiavállság is ebben a térségben csúcsosodott ki az egyoldalú orosz energiahordozóktól való függés miatt.

Magyarország számára is jelentős gazdasági nehézségeket okozott a háború. 2022 végére az infláció 25% fölé emelkedett, a reálbérek csökkentek, a vásárlóerő csökkent, a forint erősen gyengülni kezdett és átlépe 430 HUF/EUR szintet, az energiaárak nagymértékben emelkedtek.

Természetesen a legnegatívabb hatások a háborúban álló feleket érintik mind a mai napig: Ukrajnában a GDP ~35%-kal esett vissza, a mezőgazdaság és a nehézipar jelentősen érintett a frontvonalak elhelyezkedése révén, az ország jelentős külső pénzügyi segítséget kellett kapjon (IMF, USA, EU), míg Oroszországban az ellenük bevezetett szankciók (pl.: SWIFT-ből való kizárás), és a kereskedelmi (export) kapcsolatok redukálása jelenti a legjelentősebb negatív hatásokat.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt évtizedben bekövetkezett Oroszországgal kapcsolatos negatív események a globális tőkepiacokra csekély hatást mértek, a részvényindexek hamar visszakorrigáltak a korábbi szintekre – igaz a régióban azonosítható bizonyos mértékű diszkont. A negatív gazdasági hatások a konfliktus mértékétől is nagyban függnek, de elsősorban a hadban álló feleket sújtják, valamint a szoros gazdasági kapcsolatban lévő országokra (szomszédos) és régiókra van érezhető negatív hatásuk.

Cikkünk első része itt érhető el, második része pedig itt olvasható.

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.