Ismét technikai recesszióba került a magyar gazdaság

A várakozásunkhoz és a konszenzushoz képest is jelentős negatív meglepetést hozott a harmadik negyedéves GDP adat. A KSH előzetes adatai szerint az idei harmadik negyedévben 0,8%-kal esett vissza a magyar gazdaság a nyers adatok alapján az előző év azonos időszakához viszonyítva, elmaradva 0,5%-os várakozásunktól és a 0,7% körüli Bloomberg konszenzustól. A szezonálisan és naptárhatással igazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7%-os volt az egy évre visszatekintő csökkenés, míg az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye ugyancsak 0,7%-kal csökkent.

Negyedéves szinten enyhe visszaesésre számítottunk, míg a Bloomberg elemzői konszenzus 0,1%-os növekedésről szólt. Mivel negyedéves szinten a második negyedévben is visszaesést láthattunk, így ismét technikai recesszióba került a magyar gazdaság.

A statisztikai hivatal közleménye szerint az éves szintű visszaeséshez a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttes teljesítménye hozzávetőlegesen 2 százalékponttal járult hozzá, a visszaesést mind a piaci, mind a nem piaci szolgáltatások teljesítménye fékezte. Az első három negyedévben nyers adatok szerint 0,6%-kal múlta felül a gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbit, míg tisztított adatok szerint 0,7%-kal.

Kilátások

A várakozásunktól elmaradó második negyedéves GDP adatközlés után az idei évre várt 1,6%-os növekedési prognózisunkat jelentős lefelé mutató kockázatok övezik. A GDP bővülése valószínűleg az 1%-hoz lehet közelebb, és arra is mutatkozik valós esély, hogy az 1%-ot nem fogja végül elérni.

A mai gyorsbecslés nem tartalmaz részletesebb információkat, az ipar és kiskereskedelmi forgalom szeptemberi adatai csak november elején jelennek meg. Ugyanakkor a mai adatközlés alapján az valószínűsíthető, hogy az iparból és építőiparból várhatóan szeptemberre is gyenge számok jönnek. Az európai ipar lassú helyreállása kiváltképp érinti a kivitelre termelő vállalatokat, ahol az ipari kapacitáskihasználtság alacsony szintje is korlátozza a vállalati fejlesztéseket és beruházásokat. A mezőgazdaság esetében a bázishatás és az időjárás szerepe lehetett meghatározó.

Előretekintve, augusztusban életjelet mutatott a kiskereskedelem, a havi alapú stagnálás megtört, és ismét a 2021-es szint fölé került a forgalom volumene. Bár a mai GDP adat alapján nem kizárható, hogy a szeptemberi (még nem ismert) kiskereskedelmi volumenről gyenge adatokat fog jelenteni a KSH, a következő negyedévekben továbbra is arra számítunk, hogy a kiskereskedelmi forgalom, és így a fogyasztás, emelkedő pályán maradhat, némileg gyorsulhat. A lakosság megtakarításainak fokozatos visszaépülésével a háztartások óvatossági motívuma oldódhat, amely a fogyasztás további élénküléséhez vezethet. Az idei évi gazdasági növekedést a hazai fogyasztás bővülése támogatja, amelyet a reálbérek emelkedése, a növekvő foglalkoztatás és az infláció mérséklődése ösztönzi.

A 2025-ös évre 3,4%-os gazdasági növekedést prognosztizálunk. Míg a hazai ipari termelés 2025-ben a korábban várthoz képest lassabban bővülhet, az ipari exporttermékek iránti kereslet tovább gyengülő kilátásai miatt, a háztartások fogyasztásának élénkülése folytatódhat. A beruházások a nagyon gyenge külső kereslet és az állami beruházások elhalasztása miatt idén jelentősen esnek, de jövőre várhatóan a további csökkenés már nem folytatódik, kismértékű emelkedésre számítunk. A gazdaság 2025-ös bővülését a kormány nemrég bejelentett intézkedései is segíteni fogják, ugyanakkor a pozitív hatást fékezheti, hogy a költségvetési hiányt csökkenő pályán kell tartani jövőre.

Készítették:
Balog-Béki Márta, szenior tőkepiaci elemző
Árokszállási Zoltán, Elemzési Centrum igazgató