Márciusban az építőipar 9,8%-kal csökkent

Márciusban az építőipar árhatástól megtisztított termelése 9,8%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 1,2% volt a csökkenés a teljesítményben. Épületek főcsoportban 13,2% volt a csökkenés, az egyéb építmények – infrastrukturális beruházások – esetében pedig 1,6%-kal volt alacsonyabb a termelés. Az első negyedévben 9,2%-kal alacsonyabb volt az ágazat termelése éves alapon, így a holnap megjelenő GDP adathoz is várhatóan negatívan fog hozzájárulni az iparág.

Épületek esetében 4%-os volumennövekedéssel új szerződést 228 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1384 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 9%-kal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények kategóriában éves alapon 54%-os csökkenés után 159 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 1513 milliárd forint volt, ami 39%-os éves megrendeléstömeg csökkenést jelent.

A drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban, elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt, 2023 I. negyedévében 24,1%-kal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 4,8%-kal emelkedtek.

Kilátások

Márciusban is folytatódott egyelőre a nagyjából stagnáló trendre illeszkedő irány az építőiparban, és a makro tényezők is abba az irányba mutatnak, hogy az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek nem fogják jellemezni az idei évet. A meglévő szerződésállományok alapján rövid-középtávon elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje és az iparági szereplők véleménye alapján is az idei év második felétől további lassulással lehet számolni. A korábbi években kiugró dráguláson keresztülment és idén év elején további 10-15%-kal tovább emelkedő anyagárak, az ugrásszerűen megnövekedett hitelköltségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak.

Idén 5% körüli visszaesés jöhet az iparágban becslésünk szerint – a jövő évi teljesítmény pedig meglehetősen bizonytalan a rendelésállományok várható alakulásának fényében -, ezzel együtt a következő néhány negyedévben a még folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosíthat. Iparági szereplők és kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet az egyéb makrotényezők mellett, így érzékelhető keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a következő időszakban. Azonban az ellátási láncok helyreállásából és a kereslet csökkenéséből fakadóan néhány építési termékcsoport esetében már elindult egy mérsékelt árcsökkenés és a beruházók kivárása alapján ez a korrekciós hatás több szegmensben is megjelenhet az év második felétől.

Részletek, háttér

A továbbra is erőteljes támaszt jelentő ipari és logisztikai építkezéseknek is szerepe van a még érzékelhető keresletben, és a szerződésállományok szintje is relatíve magasan tartózkodik egyelőre, amiben azonban szerepe van a meglévő szerződések jelentős átárazásának is. Keresleti oldalról a hitelkereslet további látványos lassulása elkerülhetetlen a jelenlegi piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, azonban az energetikai felújítások szegmense továbbra is húzóerőt képviselhet a kivitelezői piacon. Eközben a befektetői kereslet bár továbbra is élénk az ingatlanpiaci felmérések alapján, de a jelenlegi árszintekhez tartozó elérhető hozamokat összevetve az inflációkövető állampapírokkal már egyre kevésbé nyújtanak vonzó alternatívát, így átmenetileg ez a keresleti szegmens is lassulhat. A tavalyi évben a kivitelezési anyag és munkaerőköltségek piaci információk alapján nem ritkán újabb 25-30% körüli mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva, amik értelemszerűen vezethetnek az új beruházások iránti kereslet csökkenéséhez.