A munkanélküliek száma január után is tovább emelkedett, 6 ezer fővel 231 ezer főre februárban. A munkanélküliségi ráta 4,8%-on alakult, ami 0,1 százalékponttal magasabb a mi várakozásunknál és a piaci konszenzusnál is. Hasonlóan magas számot utoljára 2020 nyarán, a koronavírus járvány alatt láthattunk. A háromhavi átlag 4,9%-ra emelkedett, ami 2016. második negyedévben volt utoljára ilyen magas. A KSH közlése szerint a munkanélküliség növekedése összefüggésben van a hosszabb ideje (4–11 hónapja) munkát keresők arányának növekedésével.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat februári riportja szerint az álláskeresők száma az év első két hónapjában már növekedett. Egy hónap alatt számuk közel 2 ezer fővel volt magasabb, 226 ezer fő februárban. Ez havi szinten 0,8%-os növekedés, de az egy évvel korábbi adattól 2,7%-kal elmarad. A foglalkoztatók 47 ezer üres álláshelyet jelentettek be februárban, ami háromszoros emelkedést mutat januárhoz képest. Februárban 859 személyt érintett csoportos létszámleépítés.
Kilátások
A februári munkaerőpiaci adat is nagyon vegyes képet mutat. A foglalkoztatottak számának tavaly október óta tartó csökkenése – ami részben azért szezonális okokkal is magyarázható – megállt februárban és pozitív fejlemény, hogy a gazdaságilag aktívak száma (vagyis a potenciális munkaerő-állomány) is bővülni tudott, ezáltal az aktivitási ráta 67,8%- ról 68,0%-ra bővült. Ugyanakkor a munkanélküliek száma tovább emelkedett, párhuzamosan az inaktivitás további csökkenésével és a munkanélküliségi ráta megugrásának hátterében az általánosan gyenge konjunkturális helyzet is szerepet játszhatott.
A demográfia szerepe továbbra is erős: a 15-74 éves korú népesség fogyása és elöregedése a foglalkoztatás bővülésének lehetőségeit korlátozza. 2025. december és 2026.február között – a megelőző év hasonló időszakához képest – a közel 70 ezer fővel csökkent. A fiatalok és az idősek foglalkoztatásának növelésével ezen talán lehetne valamit ugyan segíteni, de a népesség fogyásából adódó hatásokat ezzel is csak kismértékben lehetne kompenzálni.
Egészen az iráni háború kirobbanásáig idén jobbak voltak a konjunkturális kilátások a tavalyinál, így bízhattunk abban, hogy ez idővel majd segítheti a foglalkoztatást. A háború okozta bizonytalanság és a megemelkedett energiaárak okozta gyengébb gazdasági teljesítmény ugyanakkor elodázhatja a munkaerőpiac stabilizálódását. A munkaerőpiacra alapvetően később fejthet ki hatást a Közel-Keleten kialakult helyzet. A gáz- és olajárak emelkedése a növekvő vállalati rezsiköltségek és szállítási költségek miatt helyezhetnek nyomást a vállalatokra. Ilyen helyzetben a költségcsökkentés egyik eszköze lehet a munkaerőcsökkentés, vagy a részmunkaidős foglalkoztatás szélesebb körű alkalmazása. Mivel a világkereskedelem szempontjából is az lenne kedvező, ha a kőolaj- és gázellátás zavartalanul működne, így azt gondoljuk, hogy valamiféle megállapodásra még azelőtt van esély, hogy ezek a tényezők érdemi hatást fejtsenek ki a hazai munkaerőpiacra.
A fentiek ellenére a munkanélküliség az elmúlt hónapokban a korábban vártnál valamivel rosszabbul alakult, ezért egyértelműen felfelé mutató kockázatokat látunk az idei évre vonatkozó 4,4%-os munkanélküliségi ráta előrejelzésünkre.
Készítette:
Balog-Béki Márta, szenior elemző
