Az Európai Központi Bank a várakozásunknak és a széleskörű piaci várakozásoknak is megfelelően 2,00%-on hagyta a betéti rátát. Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 2,40%-on, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába pedig 2,15%-on maradt. A Kormányzótanács összes tagja a kamattartás mellett szavazott a mai ülésen.

A kora délelőtti órákban 1,16 és 1,1630 között mozgott az EUR/USD árfolyam, majd a későbbi órákban 1,1550-ig erősödött a dollár az euróval szemben. A kamatdöntés után elkezdett ismét felfelé kúszni, a sajtótájékoztató alatt már 1,1585 körül járt az árfolyam. A piaci árazások jelenleg nem áraznak kamatvágást idén év végére az EKB-tól. Míg szeptemberben egy kamatvágást jeleztünk az EKB-tól az idei évre, a vártnál valamivel jobb harmadik negyedéves GDP-adat mellett az idei kamatvágás valószínűsége csekély.

  • A közlemény alapján a Kormányzótanács inflációs kilátásai nem változtak, a gazdasági kilátások ugyanakkor továbbra is bizonytalanok.

  • Christine Lagarde ismételten elmondta, hogy a megfelelő monetáris politikai irányvonal meghatározásához továbbra is adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követnek. A Kormányzótanács továbbra sem köteleződik el meghatározott kamatpálya mellett, a beérkező inflációs adatok és kockázatok alapján fognak dönteni a kamatokról. Kérdés is érkezett, hogy kamatemelés vagy kamatcsökkentés valószínűbb a jelenlegi helyzetben, az elnökasszony ismételten kiemelte, hogy ülésről ülésre döntenek.

  • A gazdasági növekedéssel kapcsolatban Lagarde elmondta, hogy a szolgáltatóipar felfelé húzta a növekedést, a feldolgozóipart ugyanakkor a magasabb vámok, a növekvő bizonytalanság és az erős euró visszafogja. Az EKB szerint a belföldi és külföldi kereslet közötti eltérés megmarad a közeljövőben. A fiskális politikának előnyben kell részesítenie a gazdasági növekedést elősegítő intézkedéseket és a versenyképesség javítását.

  • A negatív kockázatokkal kapcsolatban főleg a kereskedelmi és geopolitikai feszültségeket emelte ki Lagarde. Ezen feszültségeknek negatív hatása lehet az ellátási láncokra és a pénzügyi piaci hangulatra. A pozitív kockázatok közül a legfontosabbak a vártnál magasabb védelmi és infrastrukturális kiadások, valamint az üzleti bizalom javulása.

  • Az infláció némi emelkedése szeptemberben főleg az energiaárak lassabb csökkenésének volt köszönhető, az élelmiszerinfláció ugyanakkor kedvezőbben alakult. Az inflációs adatok továbbra is összhangban vannak az EKB 2%-os céljával. A vállalatok termelékenységének növekedése mellett a bérnövekedés lassulása segítheti az infláció célon maradását. Az inflációs kockázatok rendkívül bizonytalanok a volatilis világkereskedelem miatt.

Készítették:
Balog-Béki Márta, szenior tőkepiaci elemző
Sümegi Ákos, makrogazdasági elemző