Megdöbbentő sebességgel változik a piaci narratíva. 2025 nyara nem volt régen, mégis, mintha egy teljesen más világ lett volna. Akkor az tartotta lázban a technológiai szektort, hogy az Alphabet (a Google anyacége) ellen igazságügyi eljárást kezdeményeznek, amely akár a Google Chrome eladáshoz vagy a cég feldarabolásához is vezethet. Nem mellesleg, szóltak a piaci vélemények, a cég lemaradt az MI-versenyben, és a legnagyobb vállalatok között (Amazon, Apple, Microsoft, META, Oracle, Nvidia) a legrosszabb pozícióban van.

Négy hónap telt el és „kiderült”, hogy az Alphabet az első az MI fejlesztésekben. A Gemini lekörözi a ChatGPT-t, a Grok-ot (XAi) és szinte minden LLM modellt. Ráadásul az Alphabet nem csak alkalmazásban erős, hanem saját maga alkotta chipeket, azaz a TPU-t (tensor processing unit) használja, amely lehet, hogy hatékonyságban az Nvidia eszközeivel vetekszik.

Persze mindez nem jelenti azt, hogy a többi MI vállalat árfolyama összeomlott volna. Korántsem. De az akkor tényleg lemaradó Alphabet (140-160 dolláron és nevetséges 16-18-as P/E-n forgott a papír) ma már 300 dollár felett, 30-as P/E-n várja a folytatást. A felemelkedés pedig tényleg drámai, hiszen Sam Altman, az OpenAi első számú embere is arra készül, hogy az Alphabet komoly fejtörést okozhat a közeljövőben.

De még messzebb is utazhatunk a történelemben. A 2017. június 1-i Részvénypiaci helyzetképben írtuk azt, ami itt, a lenti képernyőképen olvasható. Kissé rémisztő, hogy az a sztori, amire az amerikai technológiai szektor épül és ami a vállán tartja a fontosabb indexeket, már nyolc évvel ezelőtt körvonalazódott, bár az igazi lökést és mainstream felfogást csak az OpenAi LLM modelljének, a ChatGPT 2022 novemberi elindítása hozta el.

Persze a helyzet 2017 óta azért sokat változott. Még több adatunk lett, amiból a tárhelygyártók tudnak igazán profitálni. A TPU gyanítjuk kereskedelmi forgalomba is kerül majd. Megsokszorozódtak az MI-t használó cégek, alkalmazások stb. stb. Azonban most azt gondoljuk, hogy a kulcsfaktor lassan áttolódik arra, hogy végülis ki mennyi pénzt fog tudni ezen az egészen keresni? A történelem pedig azt támasztja alá, hogy a kilátások nem túl jók. Míg 1998-ban 1200 dollárt is el lehetett kérni az internetes adatforgalomért, addig 2015-re már csak 63 centet. A technológia elterjedt, oligopólium nem alakult ki (mint például az internetes keresők esetében) így az ár törvényszerűen a nullához konvergált: a szolgáltatás megkülönböztethetetlen tömegtermékké vált.

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.