Szun-ce A háború művészete talán az egyik legszélesebb körben ismert könyv. A hadtudomány irodalmának egyik alapműve, de emellett számos, akár napjainkba is érvényes bölcselet olvasható benne. Talán ezért is hivatkozási alap az életvezetési tanácsokkal, önismerettel vagy éppen az üzleti ismeretekkel, stratégiákkal foglalkozók számára.
A napokban bejelentették az USA és Irán közötti „tűzszünetet”. Azért használunk idézőjelet, mert már a bejelentés pillanatában valószínűleg sokaknak az volt az első gondolata, vajon ez meddig tart ki? Vajon nem alumínium oszlopokra építik-e az elképzelést, amely nagyon hamar meggörbül minimális súly alatt? Persze a piacok ezzel mit sem törődtek, a tőzsdeindexek 4-6%-os emelkedésen voltak túl rövid idő alatt, ezzel pedig, néhány kivételtől eltekintve (pl. DAX), a legtöbb index elérkezett arra a szintre, ahol az iráni háború kitörése előtt volt.
Az OPUS Global Nyrt. 2026 áprilisának elején tette közzé a 2025 negyedik negyedévére és teljes üzleti évére vonatkozó konszolidált beszámolóját. A számok alapján a vállalatcsoport teljesítménye ellentmondásos képet mutat: miközben az árbevétel jelentősen csökkent, az eredményességi mutatók – különösen a marzsok – érdemben javultak, ami a menedzsment alkalmazkodóképességét és költséghatékonyságát tükrözi.
Platón írta egyszer, hogy: „…nehéz feladat emberi dolgokat a várakozásnak megfelelően ábrázolni.” Ennek vagyunk tanúi ma is. Ismét kitört egy fegyveres konfliktus, ahol legalább annyit megtapasztalhattunk, hogy a régi menekülőeszközök („safe haven”), amelyekben elméletileg „el lehet bújni” a szisztematikus kockázatok elől, most éppen csak részben működnek.
A Waberer’s International Nyrt. 2026 márciusában publikálta a 2025-ös év utolsó negyedévére vonatkozó pénzügyi jelentését, amely minden fontos eredménysoron rekordokat hozott. A vállalatcsoport árbevétele és profitabilitása egyaránt erősödött, elsősorban a biztosítási üzletág kiemelkedő bővülésének köszönhetően. Az MBH Befektetési Bank friss elemzésében VÉTEL ajánlást fogalmaz meg, 7093 forintos egyéves célárral.
Nagyot változott a világ 2025 ősze óta. Akkor még a szoftvercégek voltak azok, akik átlagosan 40-es P/E-vel forogtak. Drága, nem drága, hosszan tartó vita tárgya lehetne, egy biztos, technológiai szolgáltatást, és így szoftvert is, sokkal egyszerűbben lehet skálázni, szemben egy élelmiszerlánccal, vagy az olajfúrással. Sokkal gyorsabban lehet techcéget eladni egyidőben New Yorkban és Tokióban, mint például egy gázturbinát. Persze utóbbi sem lehetetlen, csak sokkal korlátosabb, szemben az elsővel.
Jean-Pierre Dupuy a The Mark of the Sacred című könyvében azt írta, hogy extrém bizonytalanság idejében nehéz meghatározni, hogy a piaci spekuláció objektív információk terjesztését szolgálja-e, vagy – bár stabil irányba tereli a piacot – azok teljesen elszakadnak a valóságtól. Az elmúlt pár napban befektetéssel foglalkozó szakemberek világszerte próbálják hűteni a kedélyeket, és ezzel megnyugtatni a piacokat, miközben a háborús helyzet folyamatosan eszkalálódik.
Bár Donald Trump 2025 nyarán még azzal sztorizgatott, hogy hat B-2-es bombázóval örökre elintézte Iránt, úgy tűnik ez nem volt több, mint a vasárnapi újság szalagcíme, bár az igaz, hogy ezután két nappal Izrael és Irán között békemegállapodás köttetett. Tavaly nyáron a főként Irán nukleáris programjának helyt adó célpontokat ért támadás mégsem lehetett annyira sikeres, hiszen a hétvégén újabb invázió kezdődött.
Harminc éve nem történt olyan, mint 2026-ban. Az amerikai piac masszívan alulteljesíti a világ többi részét (lásd az alábbi ábrán). Persze lehetne ennél rosszabb is, hiszen ma legalább pluszban vannak az indexek és így az amerikai tőzsdék is, de az egyértelmű, hogy az AI sok mindent megváltoztatott, többek között azt is, hogy a befektetők azokat a papírokat veszik, amiben van vas, azaz reáleszköz. Például az energetika, az ipar vagy a nyersanyag vállalatok részvényeit.
Egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy talán mégis túlszaladt a tinta, amikor az elkövetkezendő évek tőkeberuházásait rajzolták fel a szilícium-völgyi technológiai cégek. A Bank of America legutóbbi elemzésében például az látható, hogy egyre több vállalatnál szólalnak fel a pénzügyi igazgatók azért, mert szerintük a kiadási tervek túlontúl optimisták. És az, ami San Franciscóban jól néz ki, még nem jelenti azt, hogy a világ más táján is jól néz ki.