„Software as a service”, azaz SaaS, az elmúlt évtized egyik legnagyobb durranása. A lényeg, hogy a használt szoftvert nem kell fizikailag megvenni, hanem havi/éves vagy egyéb előfizetéssel, például böngészőből használhatjuk, ráadásul akár több eszközről is.
Javában zajlik a 2025 negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon. Az USA-ban a vállalatok kb. fele már jelentett, míg Európában kb. a 30%-uk – utóbbi régió vállalatai mindig kicsit később teszik közzé eredményeiket az USA-hoz viszonyítva.
Két érdekes hír jött velem szemben az elmúlt napokban: egy amerikai hedge fund egymillió dollárt fizet meteorológus elemzőinek (oké, a hír nem friss, kb. már egy éves). A második pedig, hogy az Európai Unió néhány országában már betiltották a Polymarketet, amely egy kripto-alapú előrejelző „tőzsde”, azaz egy olyan piac, ahol valamilyen jövőbeli eseményre lehet fogadást kötni, legyen az geopolitika, sport vagy éppen az időjárás. A két hírt pedig Kenneth Arrow és Gérard Debreu köti össze.
Ha valaki rendszeresen jár könyvesboltba, feltűnhetett neki, hogy számos mesterséges intelligencia kötet pihen a polcokon, amelyek száma az elmúlt hónapokban megsokszorozódott. Ezeken a helyeken 2021/2022-ben a vírusokról és oltásokról írt, sok esetben áltudományos alapokra helyezett őrjöngéssé fajult írásokat láthattunk. A Covid-19 előtt pedig a szintén sok esetben nem természettudományos, a klímaváltozást boncolgató könyv jelent meg. Számos, még ma is ott van, akkor vette le valaki, amikor átrendezték a polcokat vagy port töröltek.
Számos kérdést kapunk arra az egyszerűnek tűnő témára vonatkozóan, hogy: „Na, meddig emelkedhetnek még a piacok?” És akkor úgy állunk a kérdező előtt, mint ahogy 20 éven keresztül tette Kimi Raikkönen minden egyes újságírói kérdés után: „Bwoahhh…”
Új év, új lehetőségek. A részvénypiacon persze az évet érdemes a „nap” szóval helyettesíteni, hiszen a tőzsde már csak ilyen: minden nap lehet valami, vagy semmi. 2026 első hetében az alaphangulatot természetesen Donald Trump szolgáltatta, méghozzá az USA venezuelai akciójával.
A vállalatcsoport árbevétele 2025 első kilenc hónapjában 367,7 milliárd HUF volt, mely 18,1%-kal marad el 2024-es év azonos időszakához képest. A részvénytársaság eredmény sorain erős növekedés figyelhető meg: az EBIT 40,15 milliárd HUF lett, mely 26,1%-kal magasabb a bázis időszak értékénél, míg az EBITDA 75,85 milliárd HUF, mely 13,5%-os növekedést jelent. Az OPUS Global nettó eredménye 2025 első három negyedévében 30,84 milliárd HUF lett, amely 1,3%-kal magasabb a bázis időszak értékénél. A társaság bejelentette, hogy 2026 januárjától, legalább 1 milliárd HUF értékben, folytatja a részvény visszavásárlási programját.
„És úgy látszott, hogy teljesen lefoglalja a vele szemben ülő kövér, vérbörzsönyös borotvált arcú vendég, a híres Amadieu, akit a Tőzsde nagyon tisztelt fényes üzleti sikere óta, amit a selsis-i bányarészvényekkel ért el. Amikor a papírok tizenöt frankra estek, és azt hitték, hogy bolond, aki megveszi őket, minden vagyonát, kétszázezer frankot, belefektette ebbe az üzletbe csak úgy találomra, minden számítgatás és puhatolózás nélkül, az ostobák szerencsés csökönyösségével. A meglévő és jelentős kincsek feltárása ma már ezer frankra emelte a részvények árfolyamát, s így mintegy tizenöt milliót keresett a manőveren, és buta művelete, mely miatt zárt intézetbe kellett volna csukni, most nagy koponyájú pénzemberek rangjára emelte. Mindenki dicsőítette, és kikérte tanácsát.” (Émile Zola – A pénz)
Portfólió-építési szempontból Európa ma továbbra is alulsúlyozott régió a globális tőkepiacokon. Az MSCI ACWI indexben Európa súlya 15% alatti, szemben az Egyesült Államok 63–65% közötti részesedésével. A klasszikus MSCI Europe index piaci kapitalizációja globálisan is mérsékelt, és a befektetők döntő része ma is a növekedési sztorikra – elsősorban az Amerikára és az ott domináns technológiai szektorra – építi a portfólióit. A közép-kelet-európai régió súlya még alacsonyabb: az MSCI Emerging Europe részesedése az MSCI Emerging Markets indexben 2% körüli, a teljes globális részvénypiacon pedig 0,3–0,4% körüli, így a térség stratégiai szempontból továbbra is marginális súlyt képvisel. Tőkepiaci értelemben ez azt jelenti, hogy már kis újrabefektetési áramlások is érdemi árfolyamhatást generálhatnak, különösen egy stabilizálódó makrokörnyezetben. Bár az idei részvénypiaci teljesítményre sem lehet panaszunk, hosszabb távon is lehet tér az európai részvénypiacok előtt – amennyiben a kontinens sikeres válaszlépésekkel tud felelni a jelenleg is terítéken lévő kihívásokra.
Sokszor dilemma, hogy a gazdaság aktuális állapotának értékelésekor, amely például egy kereskedési ötlet megalapozására is szolgálhat, milyen adatokat vegyünk figyelembe: makró vagy mikró? Elég távolról feldolgozni az információkat (makró) vagy menjünk kicsit közelebb a történésekhez (mikró)? Előbbi kockázata, hogy átsiklunk fontos összetevők felett, utóbbié, hogy elveszünk a részletekben. Különösen aktuális ez a harmadik negyedéves jelentési szezon végeztével.