Platón írta egyszer, hogy: „…nehéz feladat emberi dolgokat a várakozásnak megfelelően ábrázolni.” Ennek vagyunk tanúi ma is. Ismét kitört egy fegyveres konfliktus, ahol legalább annyit megtapasztalhattunk, hogy a régi menekülőeszközök („safe haven”), amelyekben elméletileg „el lehet bújni” a szisztematikus kockázatok elől, most éppen csak részben működnek.
A Waberer’s International Nyrt. 2026 márciusában publikálta a 2025-ös év utolsó negyedévére vonatkozó pénzügyi jelentését, amely minden fontos eredménysoron rekordokat hozott. A vállalatcsoport árbevétele és profitabilitása egyaránt erősödött, elsősorban a biztosítási üzletág kiemelkedő bővülésének köszönhetően. Az MBH Befektetési Bank friss elemzésében VÉTEL ajánlást fogalmaz meg, 7093 forintos egyéves célárral.
Nagyot változott a világ 2025 ősze óta. Akkor még a szoftvercégek voltak azok, akik átlagosan 40-es P/E-vel forogtak. Drága, nem drága, hosszan tartó vita tárgya lehetne, egy biztos, technológiai szolgáltatást, és így szoftvert is, sokkal egyszerűbben lehet skálázni, szemben egy élelmiszerlánccal, vagy az olajfúrással. Sokkal gyorsabban lehet techcéget eladni egyidőben New Yorkban és Tokióban, mint például egy gázturbinát. Persze utóbbi sem lehetetlen, csak sokkal korlátosabb, szemben az elsővel.
Jean-Pierre Dupuy a The Mark of the Sacred című könyvében azt írta, hogy extrém bizonytalanság idejében nehéz meghatározni, hogy a piaci spekuláció objektív információk terjesztését szolgálja-e, vagy – bár stabil irányba tereli a piacot – azok teljesen elszakadnak a valóságtól. Az elmúlt pár napban befektetéssel foglalkozó szakemberek világszerte próbálják hűteni a kedélyeket, és ezzel megnyugtatni a piacokat, miközben a háborús helyzet folyamatosan eszkalálódik.
Bár Donald Trump 2025 nyarán még azzal sztorizgatott, hogy hat B-2-es bombázóval örökre elintézte Iránt, úgy tűnik ez nem volt több, mint a vasárnapi újság szalagcíme, bár az igaz, hogy ezután két nappal Izrael és Irán között békemegállapodás köttetett. Tavaly nyáron a főként Irán nukleáris programjának helyt adó célpontokat ért támadás mégsem lehetett annyira sikeres, hiszen a hétvégén újabb invázió kezdődött.
Harminc éve nem történt olyan, mint 2026-ban. Az amerikai piac masszívan alulteljesíti a világ többi részét (lásd az alábbi ábrán). Persze lehetne ennél rosszabb is, hiszen ma legalább pluszban vannak az indexek és így az amerikai tőzsdék is, de az egyértelmű, hogy az AI sok mindent megváltoztatott, többek között azt is, hogy a befektetők azokat a papírokat veszik, amiben van vas, azaz reáleszköz. Például az energetika, az ipar vagy a nyersanyag vállalatok részvényeit.
Egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy talán mégis túlszaladt a tinta, amikor az elkövetkezendő évek tőkeberuházásait rajzolták fel a szilícium-völgyi technológiai cégek. A Bank of America legutóbbi elemzésében például az látható, hogy egyre több vállalatnál szólalnak fel a pénzügyi igazgatók azért, mert szerintük a kiadási tervek túlontúl optimisták. És az, ami San Franciscóban jól néz ki, még nem jelenti azt, hogy a világ más táján is jól néz ki.
„Software as a service”, azaz SaaS, az elmúlt évtized egyik legnagyobb durranása. A lényeg, hogy a használt szoftvert nem kell fizikailag megvenni, hanem havi/éves vagy egyéb előfizetéssel, például böngészőből használhatjuk, ráadásul akár több eszközről is.
Javában zajlik a 2025 negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon. Az USA-ban a vállalatok kb. fele már jelentett, míg Európában kb. a 30%-uk – utóbbi régió vállalatai mindig kicsit később teszik közzé eredményeiket az USA-hoz viszonyítva.
Két érdekes hír jött velem szemben az elmúlt napokban: egy amerikai hedge fund egymillió dollárt fizet meteorológus elemzőinek (oké, a hír nem friss, kb. már egy éves). A második pedig, hogy az Európai Unió néhány országában már betiltották a Polymarketet, amely egy kripto-alapú előrejelző „tőzsde”, azaz egy olyan piac, ahol valamilyen jövőbeli eseményre lehet fogadást kötni, legyen az geopolitika, sport vagy éppen az időjárás. A két hírt pedig Kenneth Arrow és Gérard Debreu köti össze.