Nem szeretnénk túlságosan megmártózni az általános makróban, számunkra inkább az a fontos, hogy mindez, hogyan csapódik le a részvénypiacokra. A válasz pedig – milyen meglepő – a mesterséges intelligenciában. Elcsépelt közhelynek tűnik az a megállapítás, hogy Európában a GDP 50%-a, az USA-ban pedig a 70%-a a fogyasztáshoz köthető, csakhogy ebből nem igazán tud érdemi gzadasági növekedés kialakulni, hiszen fogyasztani mindig „kell”. Ha megvizsgáljuk az amerikai GDP adatsort, akkor, ahogy a lenti példában is látható, a háztartási fogyasztás szinte midnen évben konstans, átlagos értéke kb. 1,98% az elmúlt száz évben. Nyilvánvalóan ez kissé költői túlzás, de a trend nem látható, merthogy nincs.
Ellenben, ha ránézünk a beruházásokra, akkor ott valami egészen más kép rajzolódik ki. Egyrészt változákonyabb, másrészt az átlagos értéke kb. 0,6%. Így fordulhat elő, hogy amikor a vállalatok, az állam keveset vagy egyáltalán nem ruház be, akkor az egészen nyomasztó az aktuláos gazdasági helyzetre nézve. Ezzel szemben a fogyasztás teljes eltűnéséhez valami egészen extrém körülmény szükséges (pl.: Covid-19, vagy a 2008-as válság).
A beruházásokat vizsgálva, napjainkban az rajzolódik ki, hogy itt egy valami adja a dolgok esszenciáját, ez pedig a mesterséges intelligencia. Merthogy az információtechnológiai beruházások értéke 2021 óta masszívan emelkedik, lásd a lenti ábrán a fekete adatsort. Mi sem szemlélteti ezt a legjobban, mint hogy az öt legnagyobb felhő és adatközpont üzemeltető cég évente már majdnem 900 milliárd dollárt költ el, amely az USA éves védelmi kiadásával ér fel. Eközben a „hagyományos” beruházások, legyen szó élelmiszeriparról, feldolgozóiparról, gyárakról stb., a 2010-es évek közepe óta érdemi növekedést nem tudnak felmutatni (lent, zöld ábra).
Bár az iráni háború elterelte a fókuszt a mesterséges intelligenciáról és hirtelen az olajipari, gázipari cégek váltak vezetővé, az elmúlt 3-4 hétben ez gyorsan megváltozott. A legnagyobb nyereséget a széles piacnál magasabb kockázatú cégek (high beta), a technológiai cégek és a növekedési vállalatok könyvelték el. A befektetőket semmi sem érdekelte, csak az, hogy valamiben minél nagyobb kockázat legyen, mert a tankönyvek szerint a magas kockázat = magas hozam. Vagy valami ilyesmi, majd meglátjuk elég lesz-e ide a tankönyvi tudás…
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
