13,1%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom

Márciusban a várakozásoknak megfelelően a nyers adatok szerint 12,6%-kal, míg naptárhatástól megtisztítva 13,1%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene, míg az árbevétel az magas infláció miatt 10, 2%-kal 1510 milliárd forintra ugrott. Az előző hónaphoz képest 0,8%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Az első három hónapban 9,5%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene.

Részletek

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 10,3%-kal mérséklődött a forgalom, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,6%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 29,3%-kal csökkent az értékesítési volumen naptárhatástól megtisztított volumene. Az üzemanyagforgalom csökkenése mindazonáltal jelentősen csökkentheti a nyersolaj és olajtermékek importját, hozzájárulva a külső egyensúly javulásához. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 27,2%-kal, 2010-hez képest 40%-kal emelkedett.

A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozzák. Az élelmiszer üzletek forgalmában is egyre látványosabb a visszaesés, a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése miatt.

A kiskereskedelmi forgalom látványos visszaesését egyszeri bázishatások is okozták. Tavaly márciusban a háztartásoknak nyújtott transzferek elsősorban a nem élelmiszer üzletekben okoztak élénkülést, míg az üzemanyagtöltő állomások forgalmának megugrásához a külföldiek és a saját telephellyel rendelkező fuvarozók a kedvezményes üzemanyagárakhoz való átmeneti hozzáférése is hozzájárult, ami a következő hónapokban már kiesett a forgalomból.

Kilátások

A következő hónapokban az egyre alacsonyabb bázis miatt már mérséklődhet a kiskereskedelmi fogalom visszaesésének mértéke, így a mélyponton túl lehet a kiskereskedelmi szektor. A továbbra is kiugróan magas infláció, egyes háztartások esetén a tavaly meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, a magas kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom visszaesése. Az előbbieket némileg ellensúlyozhatták az egyes munkáltatók által tavaly adott évközbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások.

Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7%-át a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is. Az üzletek igen komoly kihívásokkal szembesültek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt is, miközben a kereslet is gyengül.

Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására az idei év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékeltebb, 5% körüli visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.