Tovább közelíti a tavaly őszi csúcsát a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 14 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 9 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 5 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így március-május átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 704 ezer fő volt.

A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 67.0%-a volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66.2%-os aktivitási rátával és az előző hónapban mért 67.0%-os szinttel szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.8% volt az előző havi 3.9%-ot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3.4%-os szint után.

2023 májusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 228,6 ezer álláskereső szerepelt, ami 5 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva. A tárgyhónapban összesen 27,7 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 10,1%-ot tett ki. Az új regisztrálók száma az előző év azonos időszakához képest 11,3%-kal nőtt, de a számuk továbbra is minimális. 2023 májusában a munkaadók összesen 24,9 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 93,7 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 70,5 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 68,8 ezer után.

Kilátások

Főként a munkaerőpiaci aktivitás növekedése miatt 4%-ig emelkedett a munkanélküliségi ráta az év elején, majd a tavaszi hónapokkal csökkenésnek indult, az őszi hónapokra pedig ismét a korábbi 3.5%-os szintre csökkenő munkanélküliségre számítunk a jelenlegi folyamatok alapján, az idei éves átlagos ráta pedig 3.7% lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást mutat. Így a mérsékelt recessziós környezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek elsődleges oka, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a „kapun belüli munkanélküliséget” is, mivel a későbbi toborzás költsége magasabb lehet, mint a megtartási költség.

Az extenzív, vagyis mennyiségi bővülés határaihoz érve így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak – amit az egyéb költségek megugrása is indokol -, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából.

Részletek, háttér

A magyar munkaerőpiac továbbra is stabil, még a negatív szezonális hatásokból következőnél is stabilabbat képet mutat, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak érdemi hatást a 4,7 millió fős történelmi foglalkoztatottsági szintre és az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben. Az ukrajnai háború, az energiaárak tavalyi megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.

A munkanélküliség ősz óta látott néhány százalékpontos – részben szezonális hatásokból eredő – emelkedése ellenére a munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, a 70 ezret meghaladó bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt, de minimális csökkentés érezhető a vállalatok részéről az új pozíciókat illetően. Azonban középtávon a masszív kamatemelések, az inputköltségek növekedések és a reáljövedelmek csökkenésének hatására kialakuló mérsékelt európai recessziós környezet esetén csökkenhet a munkaerőpiac feszessége, első körben a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül.

Továbbra is a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirált és a profitok megugrásából eredő áremeléseket, illetve a várakozások beragadását megakadályozni igyekvő jegybankok mikor tudnak immár érdemben hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban – ami eddig láthatóan elmaradt -, de érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben. A továbbra is érzékelhető munkaerő kereslet egyben erősíti az aggodalmakat, hogy a 2%-os jegybanki inflációs célokhoz való visszatérés és a tartós várakozások ilyen szintű csökkenése mikor következhet be, milyen időhorizonton lesz szükséges a jelenlegi monetáris szigor a várakozások optimalizálásához.

2023 I. negyedévében továbbra is stabil képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A feldolgozóiparban 4 ezerrel, míg a közszolgáltatások területén 26 ezer fővel csökkent a létszám, a mezőgazdaságban pedig 6 ezer fővel, építőiparban 9 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 40 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.

A szövegben szereplő képek forrása: KSH, MBH előrejelzés

img

A második félévtől indulhat növekedésnek az ipar – ágazati kitekintő

2024-ben az ipari termelés volumene 4%-kal csökkent előző évi adathoz képest. A gyenge teljesítményelsődleges oka a külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamos berendezés gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. Idén beindulhatnak Magyarországon azok a gyárak, amik…