3,8%-ra csökkent az infláció idén januárban

A várakozásoknál kedvezőbben alakulva 3,8%-ra, több mint két és fél éves mélypontra és a jegybanki célsávon belülre mérséklődött az infláció januárban az előző hónapban mért 5,5%-os áremelkedési ütemről, míg az előző hónaphoz képesti átárazás +0,7%-os volt, ami visszafogottabb év eleji átárazási dinamikát tükröz. Szintén az enyhülő inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció 6,1%-ra mérséklődött az előző havi 7,6%-ról.

A folyamatot továbbra is segítik a tavalyi év első felében még erőteljes bázishatások, kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése, valamint az élelmiszerárakban az egy évvel korábban még jelenlévő kiugró áremelkedés is a 4%-os drágulási ütem alá lassult. Az érdemben mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy részben az éves alapú forinterősödésnek, részben a lassuló keresletnek köszönhetően a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is csökkenést mutat és az üzemanyagárak is 12%- os csökkentést mutatnak az egy évvel korábbi magas bázishoz képest, amit a szolgáltatások továbbra is látványos 10% feletti drágulása ellensúlyoz.

Kilátások

Az év első hónapjában az erőteljes bázishatások, a lassuló kereslet, az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók, az üzemanyagárak csökkenése, továbbá az éves alapon továbbra is kismértékű erősödést mutató forintárfolyamból következő tartós cikkeknél látható csökkenő árak miatt további látványos mérséklődést mutat a hazai infláció ütem. Az alkohol és dohánytermékek, valamint a szolgáltatok jelentős részénél továbbra is megfigyelhető – várt feletti – áremelkedés mérsékli az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében a jövedéki adóemelések ellenére is 4,1% lehet az idei éves inflációs ráta, azonban a piaci szereplők év első két hónapjában hozott átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot, továbbá az átárazási döntések egy része a szezonális termékek esetében a nyári szezon kezdetére tolódhat.

Részletek

Az új inflációs adatok megerősítik a várakozásokat a tovább zajló erős dezinflációs folyamatokról és lehetővé teszi a jegybank számára a megkezdett kamatcsökkentés folytatását – a visszatekintő reálkamat így már meghaladja a kiugróan magas 6%-os szintet, ami érdemben csökkenthető -, bár a vártnál kedvezőbb és célsávon belül inflációs kép miatt felerősödhetnek a nagyobb léptékű kamatcsökkentési várakozások, ami kismértékben negatív kockázatot jelent a forintárfolyamra nézve. Ezen túlmenően a fő kérdés jelenleg a jegybanki inflációs célhoz való visszatérés az eddig látott gyors inflációcsökkenés után, mivel a valamivel 3% alatti jegybanki inflációs cél és árstabilitás elérése legkorábban 2025-ben várható és az éves átlagos infláció még ekkor is kismértékben a cél felett lehet.

Jelenleg felfelé mutató inflációs kockázatként megnevezhető a feszes munkaerőpiac és a decembertől 15, illetve 10%-kal emelkedő bérminimumok – és az általa feljebb tolódó teljes bérskála – amelyek érdemi támaszt fognak jelenti a keresletnek a reálbéremelkedésen keresztül, valamint a vállalatok a továbbra is erőteljesen növekvő bérköltségeket érvényesíthetik az áraikban. Amennyiben látványosan kétszámjegyű mérték felett lesz az idei átlagos béremelkedés üteme az jelenthet felfelé mutató kockázatot, de ha valamivel 10% felett megáll ez az mérték akkor csak a már eddig is kalkulált hatásával kell számolni. Ezen felül a szintén jelentős inflációs tételt jelentő üzemanyagárakra továbbá kockázatot jelent az OPEC által bejelentett további kőolaj kitermeléscsökkentés, valamint esetlegesen a közel-keleti konfliktus olajellátást is érintő további eszkalálódása.

A terményárak jelentős megugrása átmenetinek bizonyult, azóta a nemzetközi árjegyzések érdemben süllyedtek, amit a FAO globális élelmiszer árindexének illetve a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, ami segíti a legnagyobb súlyú inflációs komponens mérséklődését és egyben lefelé mutató kockázatot is jelent, mivel amennyiben az idei évben éves átlagban nem változnának az élelmiszerárak a tavalyi árakhoz képest, az fél százalékponttal mérsékelné a várt infláció ütemét. Ezt a folyamatot segíti, hogy több élelmiszertermék esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket, továbbá az élelmiszerárak emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. Ezenkívül a kiskereskedők több esetben csökkentették azon termékek árrését is, amelyekbe beépítették a korábbi árplafonon elszenvedett veszteséget.

Az inflációs kosáron belül 30%-os súlyt kitevő élelmiszerárak 3,6%-kal nőttek éves összevetésben, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye. Az infláción belül 8%-os súllyal szereplő szeszesitalok és dohányáruk ára átlagosan 8,1%-kal emelkedett a legutolsó hónapban az egy évvel ezelőtti szinthez képest, a 4%-os súllyal szereplő ruházkodási cikkek árai 6,2%-kal nőttek, míg a 8%-os súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek árai 1,4%-kal csökkentek. Az 5%-os súllyal szereplő háztartási energiaár 11,3%-kal csökkent, a 19%-os súlyt képviselő egyéb cikkek (gyógyszer, testápolás, kulturális cikkek, lakásfelszerelés) és üzemanyagok összevont árkategória 0,7%-kal csökkent, míg 26%-os súllyal a második legnagyobb kategóriát jelentő szolgáltatások áremelkedése az idei évet is 10,4%-os szinttel kezdte.

A szövegben felhasznált képek forrása: KSH, MBH BANK előrejelzés , MBH Bank gyűjtés, MEKH, Bloomberg, Reuters, HUPX, CEEGEX