Mi az a kiscsomag-vám?
Az új uniós vámszabályok szerint az EU-n kívüli webáruházakból rendelt kisértékű, azaz 150 euró alatti értékű csomagok esetében termékkategóriánként (tehát nem csomagonként) 3 eurós vámot kell fizetni 2026. július 1-től. Az EU a tisztességesebb versenyfeltételek biztosításával és a fogyasztók védelmével indokolja az intézkedést (amit végső soron magukkal a fogyasztókkal fizettet meg). Ugyanakkor az Európai Unió Tanácsa szeptember elején elfogadott vámrendszerében kimondja, hogy az új vámtétel megfizetése az importőrnek minősülő online platformok felelőssége, ezért ezek a szereplők várhatóan beépítik az áraikba ezt a tételt. Az EU-ba érkező e-kereskedelmi csomagok száma néhány év alatt olyan mértékben nőtt, ami már komoly kihívást jelent – a régiós kiskereskedők által elszenvedett konkurencia mellett – az európai vámhatóságoknak is: a 2022-es 1,4 milliárdos csomagszám 2025-re 5,9 milliárdra, vagyis három év alatt több, mint négyszeresére nőtt. Ezen csomagok 93%-a Kínából érkezett az elmúlt évben, és 98%-uk 150 euró alatti kiscsomag volt. Tavaly a kiscsomagok átlagos értéke nem érte el a 9 eurót (az összes EU-ba érkező csomag értékének csupán 2,1%-át(!) adták), így csupán egyetlen termékkategóriát tartalmazó csomagot feltételezve is nagyjából 33%-os többletköltséget jelenthet az új vám egy átlagos rendelés esetében.
Mi történt a vámtétel bevezetése után?
Az új vámteher július 1-i életbelépése után azonnal csökkenni kezdett az Ázsiából Európába érkező légi cargo: a bevezetés utáni első héten 8%-os kapacitás csökkenés történt, de a Kínából és Hongkongból induló útvonalon 19%-os volt az esés az előző hónap végéhez képest. Az ázsiai e-commerce csomagok elosztóközpontjaként működő repülőterek – mint a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, ami 2024-ben az EU-ba importált e-commerce csomagok 11%-át, 2025-ben pedig a 17%-át fogadta – még nagyobb lefordulással szembesültek, a fővárosi repülőtéren például 44%-kal csökkent az Ázsiából induló kapacitás.
Az éles visszaesést a csomaglogisztika más szereplői is észlelték, a Foxpost például 50%-os csökkenésről számolt be júliusban az EU-n kívülről érkező csomagok körében.
Hogyan reagálnak az ázsiai webshopok?
Nem ez az első eset, hogy az ázsiai webshopok egy fontos piacukon új vámteherrel néznek szembe: tavaly májusban az USA megszüntette a Kínából és Hongkongból érkező de minimis csomagok (800 USD alatti küldemények) vámmentességét (majd tavaly augusztusban ezt minden országra kiterjesztette). Vagyis az azóta eltelt időszak történéseiből következtethetünk arra, hogy az EU hasonló lépésére hogyan reagálhatnak ezek a szereplők. Az egyik alapvető reakció az üzleti modell módosítása volt, vagyis a kínai gyárakból egyenesen a vásárlóknak egyenként elküldött csomagokat elkezdték felválltani a nagymennyiségben importált termékek amerikai raktárakban történő elhelyezése. Ezeket a készleteket „helyi raktárból származónak” jelölve kínálták a vásárlóknak. Így megnőtt az amerikai raktárkapacitások szerepe. Emellett a Temu például bejelentette, hogy az amerikai értékesítést egyre inkább helyi eladók segítségével bonyolítja, így a vállalat aktívan toborzott amerikai kereskedőket is.
Egy másik nagy vállalat, a Shein kissé más volt a főleg ruházati termékekből álló profilja miatt, ahol korábban is fontos volt a megfelelő készletgazdálkodás (a ruhák esetében jellemző visszaküldések és cserék kezeléséhez, a megfelelő méret és színválaszték biztosításához). A többletköltségeket átlagosan 10-15%-os áremeléssel hárította tovább a fogyasztókra, de emellett próbálkozott – a vám kikerülése céljából – a Kínán kívüli gyártókapacitás fejlesztésével is (ami a vám augusztusi kiterjesztése miatt nem sok eredményt hozott). Mindemellett általános stratégia volt a kezdeti időszakban az olcsóbb termékek kivétele a hirdetések fókuszából, de előfordult az is, hogy egyes szereplők jogellenesen „Amerikából származónak” jelölték termékeiket, vagy köztes országok beiktatásával igyekeztek elkerülni a vámokat, illetve Európába csatornáztak át hirdetéseket és termékeket.
Mik az első tapasztalatok a fővárosi repülőtéren?
Ahogy a fentebb közölt számokból is látszik a CEE és a balkáni régiónak meghatározó elosztó központja lett a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Ezt támasztja alá az is, hogy az ide érkező kiemelkedő mennyiségű e-commerce csomag több, mint 95%-a nem magyarországi címzésű, tehát továbbszállításra kerül az országhatáron kívülre. Egy e-kereskedelmi csomagok ellenőrzését is végző vámügyintéző beszámolója alapján júliusban töredékére esett vissza a napi szinten beérkező csomagok száma, emiatt a raktárüzemeltetők a repülőtér környékén be is zárták egyes raktáraikat, illetve a vendégmunkás munkaerő leépítésével is próbáltak költségoldalon reagálni a kisebb volumenekre. Maguknak a vámügyintézőknek többlet adminisztrációs terhet is jelent az új vámszabály: ellenőrizniük kell, hogy a gazdálkodó befizette-e a vámot, fokozottan figyelniük kell, hogy valósak-e a bejelentett tételek. Ugyanis tapasztalatok alapján különböző trükkökkel is találkoztak a 3 eurós vám elkerülése érdekében, például, hogy egy csomag egyetlen termékkategóriára van bejelentve, miközben akár 3-5 különböző termékkategóriájú terméket is tartalmaz. Illetve próbálkoznak „csomag-a-csomagban” módszerrel is, amikor egy „főcsomagba” rejtenek különböző címzésű kisebb csomagokat. Tehát újfajta feladatokat hozott az új vámtétel, ugyanakkor az érezhetően kisebb volumen ellensúlyozta a többlet terheket az első hónapban.
A szállítási lánc legtöbb szereplője azonban nem trendfordulóként értékeli a július eleji adatokat. Többen inkább egy rövid, esetleg néhány hónapos átmeneti megtorpanásra számítanak, amit egy visszarendeződés fog követni.
Elindult már ez a visszarendeződés?
Júliusban még biztosan nem, és ahogy látni fogjuk, még augusztusban se nagyon. A júliusi első héten tapasztalt visszaesés folytatódott a hónap hátralevő részében is, így összességében közel negyedével esett vissza az e-commerce import Európában júniushoz képest. A fővárosi repülőtérnek az augusztus sem hozott enyhülést, hiszen az első három hétben a Kínából és Hongkongból induló légi kapacitás 58%-kal csökkent a június szinthez képest, ami a madridi repülőtér után – ami Budapesthez hasonlóan szintén az európai piacra történő kiemelt belépési pontja az ázsiai áruknak – a második legnagyobb visszaesés Európában. Augusztusban ha visszarendeződés nem is, de egy alacsonyabb szinten való stabilizálódás jelei látszanak: a 17-23. közötti héten a Kína és Hongkong felől Európába érkező légi cargo díjköteles tömege 1%-kal nőtt az előző héthez képest – ez volt az első heti szintű növekedés június eleje óta. Ugyanakkor a forgalom még mindig jóval kisebb volt a 34. héten tavalyhoz képest: a Kína-Európa viszonylatban 8%-kal, Hongkong-Európa viszonylatban pedig 33%-kal csökkent a volumen. Természetesen a fuvardíjak is követték a volumen csökkenését, az Ázsia-Európa útvonalon kb. 3-8%-kal csökkentek a kilogrammonkénti szállítási díjak, de van olyan adatkezelő, aki több, mint 11%-os fuvardíj csökkenést mért. Mindez annak ellenére, hogy a légitársaságok rögtön próbálták az új keresleti szinthez igazodva csökkenteni vagy átalakítani kapacitásaikat. Ahogy a szállított áru mennyiségében, úgy a díjak alakulásában is stabilizálódás jelei látszottak augusztus második felében.
Mi várható ősszel?
Az eddigi adatok alapján szeptemberben tovább folytatódhat az alacsonyabb volumen melletti stabilizálódás, ezzel együtt az alkalmazkodás az európai fogyasztók és az ázsiai webáruházak oldalán egyaránt. A vásárlók összevárhatják a rendeléseiket, így kevesebbszer megfizetve az új vámot. De az újabb költségtétel miatt felmérheti lehetőségeit más európai vagy hazai webshopokban is, és ez lehetőséget adhat a magyar szereplőknek a vásárlói bázisuk növelésére. Ugyanakkor nehéz helyzetben vannak, hiszen (főleg az inflációs sokk után) minden felmérés szerint extrém árérzékeny az átlagos magyar vásárló, így hiába próbálkozik egy hazai webshop más területen jobb értékajánlattal (pl. jobb minőség, biztonságosabb termék, hazai gyártás, gyorsabb kiszállítás), ha a fogyasztó a plusz vám mellett is olcsóbbnak találja egy ázsiai platform termékét, valószínűleg azt fogja választani. Ugyanakkor ezek a „temus” rendelések sokszor halasztható, nem valós szükségleten alapuló termékeket tartamaznak, emiatt ez a kereslet nem feltétlenül fog megjelenni az európai online piacon.
2026 utolsó negyedéve hagyományosan a csúcsidőszak az online szegmensben: ma már jóformán halloweentől kezdve, a black novemberré terebélyesedő black fridayen és cyber mondayen keresztül karácsonyig, majd év végéig folyamatosan akciókkal, leárazásokkal és promóciókkal találkoznak a fogyasztók. Ez az időszak ismét lendületet adhat az Európán kívüli webáruházak forgalmának is. Ezt ellensúlyozhatja, hogy november elejétől újabb terhet rak az EU a harmadik országból érkező csomagokra: rendelésenként plusz kezelési díj megfizetésére kötelezik a kereskedőket. Ennek végleges összegét az Európai Unió Tanácsa fogja meghatározni, de már régóta 2 eurós összegről lehet hallani. Ez a tétel teljesen független a júliusban bevezetett termékkategóriánként számolandó 3 eurós vámtól, ráadásul ezt csomagonként egyszer kell fizetni. Ennek a megfizetése is a kereskedő kötelezettsége lesz, tehát a fogyasztónak nem jelent plusz adminisztratív feladatot, de a kereskedők várhatóan ezt is beépítik az áraikba, amit így végül továbbra is a vásárlók fizetnek meg. Az EU a vámhatóságok megnövekedett terheivel magyarázza a plusz díjat (gondoljunk a fent említett közel 6 milliárd csomagnyi forgalomra), amit elmondása szerint ezen hatóságok többletköltségeinek fedezésére fog fordítani.
Készítette: Báthori Bence, ágazati elemző
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
