Mi húzta az áruszállítási piac teljesítményét 2026 második negyedévében?
Elérhette az ágazat a gödör alját, de egyelőre csak a közúti szegmens húzza a szektort. A szállított áruk tömege hét negyedéves csökkenés után 1,1%-kal emelkedett a második negyedévben éves alapon, így 65,6 millió tonnán áll. A később beérkező adatok már az első negyedév mutatóját is javították, így elképzelhető, hogy a következő adatközlésnél még nagyobb növekedést láthatunk Q2-re. A mostani növekedés lényegében a belföldi áruszállítás hajtotta 5,7%-os növekedéssel (azon belül is a közút), míg a nemzetközi szegmens 6,4%-kal csökkent. Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 7,2%-kal romlott éves szinten a második negyedévben, ezen belül nemzetközi fuvarozásban 10% volt a csökkenés.
Belföldön a magas fuvarigényű ágazatok dinamizálódása adott lendületet. A második negyedéves GDP adatok alapján érdemben tudott bővülni az ipar és az építőipar is korrigálta az év eleji gyenge számait. A logisztika szempontjából kisebb súlyú ágazatok közül a kiskereskedelem 3,8%-kal bővült a második negyedévben, míg a mezőgazdaság alulteljesített. A harmadik negyedévben visszafogottabb lehet a belföldi gazdaság húzóereje: a nyári leállások mellett az „energiakrízis” miatti csökkentett termelés is alacsonyabb fuvarigényt jelenthetett, illetve az építőipar is gyengén kezdte a harmadik negyedévet.
Nemzetközi relációban negyedéves szinten ugyan nőtt, de éves szinten továbbra is 9,6%-os mínuszban van a tömegben mért export-import termék kereskedelmünk. Ez ugyanakkor lényegében az ásványi termékek forgalmának visszaesésének tudható be, ami a hagyományos fuvarozók szempontjából nem releváns kategória. Enélkül éves szinten 1,7%-kal nőtt az export-import termékek tömege. Az import irányában a hangsúlyos kategóriák (élelmiszer, vegyipar, nem nemesfém) forgalma nőtt, és kiemelkedően, több mint harmadával bővült a gépipari és villamossági cikkek forgalma éves szinten. Az export oldalán vegyesebb a kép a nagyobb kategóriák esetén: a növényi és vegyipari termékek forgalma is csökkent, de az élelmiszeripari és gépipari termékek exportja nőtt.
Miért nőtt a belföldi közúti áruszállítás, miközben a nemzetközi fuvarozás tovább gyengült 2026 második negyedévében?
A közúti szegmens láthatóan bővült belföldön, de a nemzetközi fuvarok hiánya lehúzza a futásteljesítményt. Már másfél éve folyamatosan növekszik a közút részaránya, ami jelenleg 80% körül áll (csővezetékes szállítást nem számolva). Az augusztus végén bejelentett vasúti egyes kocsi fuvarozás támogatásának újraindítása, valamint az elmúlt években hazánkba települt jármű- és akkumulátoripari kapacitások termelőbe fordulása azonban lökést adhat a vasútnak, ami csökkentheti a közút részesedését az áruszállításon belül. A második negyedévben 4,8%-kal több áru mozgott közúton az előző év azonos időszakához képest, amit a belföld 7,8%-os emelkedése hajtott, míg a nemzetközi fuvarok 7%-os csökkenése visszahúzta azt. A hosszabb külföldi utak csökkenésével a szegmens árutonna-kilométerben mért futásteljesítménye is csökkent, 4,8%-kal.
A nemzetközi fuvarokon belül minden relációban csökkenés történt, Q2-ben az export-import és a cabotage mellett az eddig stabilan növekvő crosstrade áruszállítás is csökkent, 11,6%-kal. Belföldön minden teherkategóriában nőtt az árumennyiség, legdinamikusabban a 3,5-4,9 tonna bővült éves szinten több, mint harmadával, míg a vontatók 9,7%-os növekedése 2,2 millió tonnával több árut jelentett. A kapacitások jobb kihasználtságát mutatja az üres futások csökkenése mind belföldön, mind külföldön. A Digilog Consulting számításai szerint 2026 második negyedévében nemzetközi szinten 12,3%-kal, belföldön pedig 6,4%-kal emelkedett az összköltség a fuvarozásban éves szinten. Ezzel szemben a díjak 3,1, illetve 5,9%-kal nőttek, vagyis nemzetközi viszonylatban 9,2%, belföldön pedig 0,5% további díjemelésre lett volna szükség a költségek teljes áthárításához. A nemzetközi szegmensben egyébként már egy éve nehezebb a díjakban érvényesíteni a költségnövekedést, mint belföldön. Bár a hatékonysági és termelékenységi mutatók enyhén javultak, a magasabb üzemanyag ár (külföldön nem tudtak árstopos üzemanyagot tankolni) és az erősödő forint jelentős kihívást okozott a hazai fuvarozóknak elsősorban a nemeztközi szegmensben. A kormány több, fuvarozókat képviselő szakmai szervezettel tárgyalt szeptember végén a közúti ellenőrzések fokozásáról az egyenlőbb versenyfeltételek érdekében, valamint a tranzitút-hálózat korlátozásainak felülvizsgálatáról (pl. 20 tonnás korlátozó táblák, kamionstop). Emellett a fuvarozókat pénzügyileg leginkább érintő kérdéseket, mint a jövedékiadó-visszatérítés és az útdíjcsökkentés, október elején kormányülésen fogják tárgyalni. Kritikus lehet a kormány lépése a szakma számára, ugyanis a közúti fuvarozók profitabilitása évek óta romlik az alacsony fuvarigény és a lassan optimalizálódó kapacitások miatt.
Miért marad alacsony a fuvarigény a vasúti áruszállításban a gazdasági növekedés ellenére?
Az ipar és a fontos exportpiacaink tartós stabilizálódása nélkül nehéz helyzetben marad a vasút. A második negyedévben a vasút teljesítménye tovább romlott: a szállított áru mennyisége 1,6%-kal csökkent éves szinten, a futásteljesítmény pedig 4,2%-kal romlott. Belföldön az áruk tömege 4,4%-kal, nemzetközi szinten pedig 1,1%-kal csökkent. A szegmensnek több problémával is egyszerre kell szembenéznie. Egyrészt az európai szinten összehangolatlan fejlesztések és pályazárak növelik a menetidőt és csökkentik a kiszámíthatóságot. Emellett a szegmens nagyon kitett az energiaáraknak, valamint az exportpiacaink gazdasági teljesítményének (a vasúti áruszállítás 84%-a határon túlmenő forgalom). Legfőbb külkereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága évek óta stagnál, csupán az elmúlt néhány negyedévben látszódtak az élénkülés jelei. Ugyanakkor az aggregált GDP adaton túl vizsgálva az ország gazdaságát azt látjuk, hogy ez az élénkülés a belső gazdaságot (főleg mélyépítést és hadiipart) támogató kormányzati költések eredménye, ami pedig nem segít az olyan beszállítóknak, mint amilyen Magyarország is. Bár a hazai ipar is egyre kedvezőbb számokat produkált a második negyedévben, itt is érdemes a számok mögé nézni: a jármű- és a gépgyártás éledezése mellett a növekedés nagyrészét a számítógép-, elektronikai és optikai ipar, valamint az AI-infrastruktúrához kapcsolódó elektronikai gyártás adta, melyeknek kisebb a fuvarigényük. A Hungrail számítása szerint az év elején éves összevetésben 4,1%-kal nőttek a vasúti áruszállító vállalatok költségei, az árufuvarozási díjak azonban 2,6%-kal csökkentek, tehát jelenleg nagyjából 6,7%-os további díjemelés kompenzálná a vállalatok év elején mért költségemelkedését. Érdemes hozzátenni, hogy az első negyedévben 10%-kal csökkent a MÁV vontatási villamosenergia végszámlás egységára (ami az egyik legnagyobb költségtétel), enélkül a költségemelkedés 5% fölött alakult volna. A nagy arányban határon átmenő forgalmat bonyolító fuvarozók bevétele euróban keletkezik, de a költségek forintban merülnek fel, így esetükben fontos tényező a forintárfolyam is. Az erősödő forint árfolyamhatásától megtisztítva a díjbevételek 1,5%-kal nőttek, de ez még mindig nem elegendő a költségek ellensúlyozására. Ezek a folyamatok (hálózati problémák, növekvő költségek, alacsony fuvarigény) a vasút versenyképességének a csökkenéséhez vezet.
Milyen hatással volt az új EU-s kiscsomag-vám a budapesti repülőtér cargo forgalmára?
A megtorpanás után ismét bővült a légi cargo forgalom, de a korábbi trendtől elmarad. A szegmens forgalmát továbbra is a Kínával folytatott kereskedelem határozza meg, a második negyedévben a légi cargo tömegének 56%-át adta ez a reláció. Meghatározó még Katar és Törökország is, mindkét desztináció súlya 10% felett van. A lenti ábrán is látszik, hogy a Kínából érkező légi áru tömege két negyedéve csökken q/q alapon, de a korábbi erős dinamika miatt éves szinten még pozitív a mérlege. A harmadik negyedév elején bevezetett kiscsomag-vám miatt tovább csökkenhetett a forgalom Q3-ban, erről részletesebben itt írunk.
Az új vám leginkább azoknak a repülőtereknek a forgalmára volt hatással, amelyek profiljában hangsúlyosak az e-commerce csomagok, ilyen a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtér is. A fővárosi repülőtérre Kínából és Hongkongból érkező kapacitás 58%-kal csökkent július és augusztus között, a hasonló profilú madridi repülőtér után ez volt a második legnagyobb csökkenés az EU-ban. Ezek alapján arra számítunk, hogy a harmadik negyedéves adatokban további csökkenést láthatunk majd. Természetesen a fuvardíjak is követték a volumen csökkenését, az Ázsia-Európa útvonalon kb. 3-8%-kal csökkentek a kilogrammonkénti szállítási díjak, de van olyan adatkezelő, aki több, mint 11%-os fuvardíj csökkenést mért. Mindez annak ellenére, hogy a légitársaságok rögtön próbálták az új keresleti szinthez igazodva csökkenteni vagy átalakítani kapacitásaikat. Ahogy a szállított áru mennyiségében, úgy a díjak alakulásában is stabilizálódás jelei látszottak augusztus második felében. A vám miatt most kieső forgalom várhatóan vissza fog épülni, de a fogyasztók alkalmazkodása miatt nagyobb értékű, kevésbé elaprózódott csomagokra kell számítani. Az ázsiai webshopok részéről pedig a vámtételek optimalizálása érdekében előtérbe kerülhet a nagy tételben való behozatal európai raktárakba, szemben a közvetlenül a fogyasztóknak címzett kisebb csomagokkal. Az online kereskedelemben hagyományosan csúcsidőszaknak számító negyedik negyedév újabb löketet adhat az e-commerce rendeléseknek, de ezt ellensúlyozhatja, hogy november elejétől újabb terhet rak az EU a harmadik országból érkező csomagokra: rendelésenként plusz kezelési díj megfizetésére kötelezik a kereskedőket. Ennek végleges összegét az Európai Unió Tanácsa fogja meghatározni, de már régóta 2 eurós összegről lehet hallani.
Továbbra is különböző kockázatok sújtják a szegmenseket. Az egyre emelkedő üzemanyagárak mellett az elöregedő sofőr állomány is veszélyezteti a közúti fuvarozást. Magyarországon a nyugdíjas korú, vagy tíz éven belül nyugdíjba vonuló logisztikai alkalmazottak aránya 23% felett van az ágazatban, miközben nyolc évvel korábban ez 18% volt. Emellett európai szinten is jelentős sofőrhiánnyal néz szembe a szakma, ami több esetben már gátolja a fuvarok indítását. A vasúti áruszállítás szempontjából elengedhetetlen lenne a hazai infrastruktúra fejlesztése és így a lassújelek felszámolása. Erre az elmúlt hónapokban több bejelentés is érkezett a kormánytól, a legnagyobb program a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv, amely többek között fővonali pályafelújításokkal, állomási infrastruktúra fejlesztéssel, lassújelek megszüntetésével és a nemzetközi vasúti kapcsolatok erősítésével javítaná a vasút helyzetét. Rövidtávon azonban nem várható érdemi javulás a szegmensben a hazai és a német ipar bővülése nélkül.
Készítette: Báthori Bence
JOGI NYILATKOZAT