A miniszterelnök legfontosabb és legjobban várt bejelentése az volt, hogy 4,9%-os GDP-arányos hiánycélt irányoznak elő. Mivel a költségvetés ambiciózus hiányemelő intézkedéseket is tartalmaz, az 5% alatti hiánycél bemondása továbbra is kényszerpályán tartja a kormányt: a hiánycél elvétése jövőre komoly piaci kiábránduláshoz, az euróbevezetés melletti piaci bizalom megrendüléséhez, így a forint gyengüléséhez és az állampapírpiac gyengüléséhez vezet, amit a kormány biztosan el akar kerülni. Fontos, hogy vannak jelentős adóemelési intézkedések is; ezek nélkül ennyi ígéret betartására semmi esély nem lenne.
A miniszterelnöktől a vártnál ambiciózusabb hiánynövelési intézkedéseket hallhattunk, amit mindenképpen ellentételezni kell. Magyar Péter szerint a családi pótlék duplázása, a mediánbér alatti fizetések adójának csökkentése, a minimálnyugdíjak emelése és a nyugdíjasoknak adott juttatások, az ágazati béremelések, az egészségügyre fordított többletkiadások, a gyermekvédelemre költött források emelése, az önkormányzatok szolidaritási adójának mérséklése, illetve a BKK megemelt támogatása együttesen 2100 milliárd forinttal emeli meg a hiányt, azaz ennyivel hagy több pénzt a gazdaság szereplőinél.
A fentiek fedezete részben adóemelés lenne: a vagyonadó bevezetése, a dohánytermékek adójának emelése, a nagyobb árbevételt elérő vállalatok társasági adójának emelése, az innovációs járulék emelése, a cégautóadó átalakítása, a bányajáradék emelése és a reklámadó újbóli bevezetése együttesen számításaink szerint azonban messze nem elegendő a fenti, 2 ezer milliárd forintot meghaladó hiányemelési hatás finanszírozására. A miniszterelnök szerint a korábbi, pazarló működés visszaszorítása jövőre 1500 milliárd forintos nagyságrendben tud további fedezetet teremteni a 2026-os évhez képest a fenti intézkedések fedezésére. Konkrét adóemelések bejelentése nélkül azonban a hiánynövelő intézkedések önmagukban jelentős piaci bizalomvesztést jelentettek volna.
Ha az adóemelés mellett tényleg sikerül a kormánynak 1500 milliárd forinttal csökkenteni a kiadásokat, akkor az egyenleg már valóban a hiány csökkenése felé mutat. De a pontos számításhoz egyelőre fontos részletek hiányoznak: nem lehet tudni például, hogy a 14. havi nyugdíj második heti kifizetésére (amit még a Fidesz kormány ígért meg) sor kerül-e, vagy sem. Az sem teljesen világos, hogy az energiacégek adójának emelése már az eddig meglévőkhöz képest többletterhet jelent-e, vagy nem. Jelenleg a bizonytalanságok a GDP több tized százalékpontjára rúgnak. Emiatt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a hiány (ami az általunk az idei évre várt 7,2% körüli szintről jövőre automatikusan a GDP 6-6,5% közé esne intézkedések nélkül) pontosan mennyivel csökkenhet 2027-ben.
Mi a bejelentések előtt 5,3%-os GDP-arányos hiányt jeleztünk előre jövőre. Egyelőre ebben a pillanatban ezen nem módosítunk, de a következő napokban további hírek jöhetnek, aminek következtében módosíthatjuk hiányvárakozásunkat.
Készítette:
Árokszállási Zoltán – igazgató, MBH Elemzési Centrum
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
