Az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők javulásának hatására folyamatosan javult Magyarország kockázati megítélése, ami lehetővé tette az egynapos betéti gyorstender kamatának 100 bázispontos csökkentését, ami így 18%-ról 17%-ra mérséklődik.

Az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint az inflációs kilátások alakulását, kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatokat, így a tőkeáramlások irányát és a nagy jegybankok politikáját. A Monetáris Tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés tartósságát, a javuló kockázati megítélés tartós fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz.

Részletek

A kockázati környezet külső feltételei között jelentősen mérséklődtek a gáz- és áramárak, a gáztárolók feltöltöttségi szintje megfelelő, a feltörekvő piacokra ismét tőkebeáramlás jellemző, valamint belátható távolságba került a Fed és az EKB kamatemelési ciklusának vége. A fejlett országok közelmúltbeli bankrendszeri problémáinak nem voltak globális továbbgyűrűző hatásai, az általuk okozott piaci turbulenciák átmenetinek bizonyultak. A belső feltételek közül a hazai devizapiac stabilizálódott, stabil maradt az állampapírpiac, az aukciókon megfelelő a kereslet, megtörtént az uniós megállapodás – bár a forrásokhoz való hozzáférés még nem következett be –, valamint érdemben javult a folyó fizetési mérleg egyenlege.

Diagram az alapkamatról, a BUBOR-kamatokról, a FRA-várakozásról és az egynapos betéti gyorstenderről 2016 óta
Diagram az infláció és az alapkamat alakulásáról 2007 óta

Amennyiben ezen tényezőkben nem következik be negatív változás, az egynapos betéti gyorstender kamatának további fokozatos mérséklésére kerülhet sor a következő kamatdöntő üléseken. A jegybank a következő továbbra kiemelten figyeli, hogy a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérlegben folytatódnak-e a pozitív tendenciák, tovább javul-e a cserearány, fennmarad-e a piaci stabilitás a deviza-, az állampapír-, és a swappiacokon, valamint hogyan alakulnak a bankrendszerrel kapcsolatos nemzetközi aggodalmak, a jegybanki kamatpolitikák és a befektetői kockázatvállalás.

Az egynapos gyorstender kamatának csökkentésének folytatása az óvatosság, a fokozatosság, a piaci kamatvárakozások, valamint előzetes kommunikáció alapján történhet. Mivel az említett kockázati tényezők esetében további javulásra lehet számítani (a folyó fizetési mérleg a vártnál is nagyobb mértékben javulhat), arra számítunk, hogy az őszi hónapokban, legkorábban szeptemberben az egynapos betéti gyorstender kamata újra összeér az alapkamattal.

Diagram a 3 hónapos diszkont kincstárjegy hozamáról és az alapkamatról 2013 óta
Diagram az euró-forint árfolyamról és az alapkamatról 2014 óta

Kilátások

Az inflációs várakozások horgonyzása, valamint az inflációs cél fenntartható módon történő elérése az alapkamat 13%-os szintjének tartós fenntartását teszi szükségessé, aminek csökkentése az infláció számottevő és tartós csökkenéséig nincs napirenden. Amennyiben a fundamentális folyamatok indokolják, az alapkamat jelenlegi szintje a korábban vártnál hosszabb ideig fennmaradhat.

Mivel a jegybank várakozásai, valamint a várakozásunk szerint is, az év végére igen meredeken csökkenhet az infláció, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat csökkentésére számítunk, ami decemberre 10,5%-ra mérséklődhet. A kamatcsökkentési ciklus a jövő évben is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a jövő év végére a várakozásunk szerint 6%-ra csökkenhet az alapkamat.

Diagram a 3 hónapos és az 1 éves diszkont kincstárjegy, valamint a 3 és a 10 éves állampapír hozamáról 2022 óta
Diagram a magyar állampapír-hozamgörbéről 3 hónaptól 15 évig, különböző időpontokban

Az irányadó kamat csökkentésének várható folytatása ellenére sem várunk jelentősebb gyengülést a forint árfolyamában. Egyrészt a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg markáns javulása ellensúlyozhatja a kamatcsökkenések hatását, támaszt adva a forint árfolyamának. Másrészt a kamatcsökkentési ciklust, a hazai kamatok normalizálódását már beárazták a határidős piacok. Harmadrészt pedig a jelenlegi inflációs prognózisok alapján az év végére pozitív lehet a reálkamat, a várhatóan meredeken csökkenő infláció az elvárt hozamot is csökkenti. Negyedrészt a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása a kockázati felárak szűkülését eredményezheti. A forint erősödött azt követően, hogy a jegybank hangsúlyozta a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartását az alapkamattal kapcsolatban.

A forint árfolyama így a kettős hatások eredményeképpen az év végéig kissé a 380-as szint alatt stabilizálódhat, bár kilengések nem zárhatók ki se a gyengébb, se az erősebb irányba, azonban jóval kisebb mértékűek lehetnek a tavalyi turbulenciákhoz képest. Gyengébb irányba esetlegesen nem várt nemzetközi piaci turbulenciák, erősebb irányba az uniós forrásokhoz való hozzáférés vezetheti a forint árfolyamát.

Diagram a 2, 3, 5, 10 és 20 éves kamatswap-hozamokról 2020 óta
Diagram a kamatswap-hozamgörbéről 2 és 20 év között, különböző időpontokban

A szövegben szereplő képek forrása: MNB, ÁKK, KSH, Reuters, Bloomberg