Az Európai Központi Bank a várakozásunknak és a széleskörű piaci várakozásoknak is megfelelően 2,00%-on hagyta a betéti rátát. Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 2,40%-on, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába pedig 2,15%-on maradt. Az EKB elnöke szerint a döntés egyhangú volt, a jegybankárok kivétel nélkül egyetértettek a döntéssel. A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Christine Lagarde elmondta, hogy a beérkező inflációs adatok továbbra is összhangban vannak a Kormányzótanács korábbi kilátásaival.

A kamatdöntés bejelentése előtt 1,1685 körül mozgott a dollár az euróval szemben, a bejelentéskor az EURUSD árfolyam 1,1670-ig leszúrt. Ezt követően dollárgyengülést láthattunk, ami a megnövekedett tengerentúli munkanélküli segélykérelmek számának és a várt szerint alakuló, de magasabb inflációs adatnak köszönhető. A sajtótájékoztató alatt volatilis volt az árfolyam, 1,17 alatt és 1,1740 közelében is járt a kurzus. A piaci árazások jelenleg csak egy kamatvágást áraznak az EKB-tól, ahogyan mi is 1,75%-ra várjuk az EKB betéti rátáját 2025 év végére.

  • Lagarde elmondta, hogy a megfelelő monetáris politikai irányvonal meghatározásához továbbra is adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követnek. A Kormányzótanács továbbra sem köteleződik el meghatározott kamatpálya mellett, a beérkező inflációs adatok és kockázatok alapján fognak dönteni a kamatokról. A dezinflációs időszak véget ért, de továbbra is jó helyzetben vannak, hiszen célértéknél van az infláció.

  • Az első negyedév erősebb növekedése a vámok bevezetése előtt lezajlott készletezésnek volt köszönhető a külső kereskedelmi partnerek részéről. A munkaerőpiac továbbra is stabil, annak ellenére, hogy a munkaerő iránti kereslet enyhült. A konjunktúramutatók növekedést jeleznek, ugyanakkor az erősebb euró, a magas vámok és a fokozódó globális verseny visszafoghatja a növekedést. Ezen tényezők jövőre már kevésbé hathatnak negatívan a gazdaságra. Lagarde szerint a fiskális politikának is a növekedést kell támogatnia, a termelékenység, a versenyképesség és az ellenállóképesség révén.

  • A növekedési kockázatok kiegyensúlyozottabbak, mint júniusban. A bizonytalanság csökkent a kereskedelmi háborúval kapcsolatban, habár nem normalizálódott teljesen. A kockázatok nem tűntek el, bármikor felmerülhetnek újabbak, éppen ezért döntenek ülésenként a kamatokról. A pénzügyi piaci hangulat romlása és az esetlegesen romló kereskedelmi kapcsolatok gyengébb növekedéshez vezethetnek. A megemelt védelmi és infrastrukturális kiadások és a termelékenységet növelő reformok viszont támogatják a növekedést.

  • Az infláció továbbra is a célérték közelében mozog, az energiaárak továbbra is csökkennek, az élelmiszerárak és szolgáltatások árának növekedése is lassult. Az infláció alakulására pozitív hatással lesz a továbbiakban, hogy a béremelkedés üteme várhatóan lassulni fog. Az erősebb euró és a vámok hatásai által akár 2% alá is csökkenhet az infláció. Ezzel szemben az ellátási láncokban bekövetkezett változások feljebb nyomhatják az importárakat és a magasabb védelmi kiadások is növelhetik az inflációt.

  • Az EKB stábja friss előrejelzésében az inflációt csak kismértékben módosította, az idei és 2026-os várakozást 0,1 százalékponttal emelték, míg a 2027-est százalékponttal lejjebb hozták. A tisztított maginflációval kapcsolatos várakozás csak 2027-re módosult, lefelé. Az idei növekedést illetően optimistábbak, 2025-ben 0,3%-kal magasabb növekedést várnak, mint júniusban. A 2026-os 1,0%-os növekedési prognózis kissé alacsonyabb, mint legutóbb, a 2027-es pedig 1,3% maradt.

Az EKB friss gazdasági előrejelzése

Készítették:
Balog-Béki Márta, szenior tőkepiaci elemző
Sümegi Ákos, makrogazdasági elemző