Az éppen aktuális gyorsjelentési időszakban már bekopogtattak a GE Vernova (a GE villamosenergia-termeléséhez szükséges eszközök gyártója és termelésmenedzsmenttel foglalkozó cége) számai is, amiben azért némi kifogásolnivalót lehetett találni. Azon gondolkoztunk, vajon mit ronthatott el egy, a villamosenergia-termeléshez eszközöket gyártó cég a mesterséges intelligencia, forradalmakat idéző éveiben? Vajon a szélerőművek tényleg minden pénzt megérnek, a megtérülés pedig csak olyan másodlagos tényező, amin majd elszöszölnek és molyolnak a közgazdászok?
Persze, hónapok óta halljuk, hogy a nyílt vízre („offshore”) telepített szélerőművek költségei emelkednek. Méghozzá olyan mértékben, hogy igazából visszatértünk 2015-be: egy megawattóra kivitelezésének költsége valahol 100-140 dollár között látható az USA-ban, (lásd lenti ábra). De például Kína továbbra is ennek a majdnem harmadán telepíti eszközeit, Európa pedig a kettő között, valahol 85-110 dollár/MWh közelében mozog.
A fent bemutatott LCOE költség 50-60%-ban a kivitelezés/telepítés költsége, a maradék összeg pedig kb. 60:40 arányban a fenntartás és finanszírozás költsége. A szárazföldi („onshore”) turbinák esetében is tapasztalható volt némi költségnövekedés. Míg 1980-ban egy megawattóra költsége 150 dollárt tett ki, addig a 2020-es évek elején már csak 34-et, de az utóbbi években arról hallani, hogy ez néhol 50 dollár fölé emelkedett (de régióként nagyon eltérhetnek az árak). Az elszaladt acélárak, a magasabb hozamszint miatti magasabb finanszírozási költség biztosan emeli az árakat. Ugyanakkor olyan időszakot élünk, amikor a legtöbb gyártó talán úgy gondolja, most bármennyit elkérhetnek termékeikért, hiszen a hyperscalerek (Amazon, Alphabet, Microsoft, Oracle, META) éves 1000 milliárd dolláros beruházási költségvetésébe csak férjen már ennyi bele! Nem mellesleg verseny van minden eszközért, így a termelés egy ideig a megnövekedett kereslettel biztosan nem tud lépést tartani. Hangsúlyozzuk: egy ideig, hiszen láttunk már olyan túlkínálatot, amelyet nem követett hiány, de olyat még soha, hogy hiányt ne követett volna túlkínálat. És ma azt gondoljuk, hogy az MI-infrastruktúra gyártóinak ez a legnagyobb kockázata.
A legtöbb vállalatnál, legyen szó villamosenergia termelési eszközökről, chipekről vagy éppen memóriáról, a backlog, azaz a nyitott megrendelésállomány az egekben van. A legtöbb MI-infrastruktúrához eszközöket gyártó cég évekig fenn tudná tartani mai eredményét a jelenlegi backlogok méretével, igaz azok bizonyos pénzügyi és jogi csatározások után akár törölhetők. Érthető okokból, minden cég azt állítja, hogy ezek a szerződések speciális klauzulákat tartalmaznak, így kizárt a visszalépés. De hát mégis mi mást mondanának? De tegyük fel, hogy néhányan visszalépnek a beruházásoktól, akkor ez a backlog már nem a bevételhez pozitívan hozzájáruló faktor, hanem a raktározáson és az eladatlan termékeken keresztül nyomasztó költséggé válik. Volt ilyenre példa: a Cisco 2001-ben, amikor a csődbe ment internetes cégeknek nem tudta leszállítani az azok által megrendelt routerket, így 2,2 milliárd dollárt kellett leírnia; a Covid-19 miatti Peloton-őrület, azaz a szobabiciklik megnövekedett megrendelésállománya, majd ezek törlése 2021-ben; a 2022-es chiphiány, ahol olyan rémhírek terjedtek, hogy az autógyártók mosógépeket vásároltak fel, hogy azokból kiszedve a chipeket azokat autókba integrálják, aztán kiderült, hogy nem kell annyi autó, telefon, tablet, laptop és így végső soron chip sem.
Nehéz ilyen környezetben megtérüléssel számolni, pedig a mesterséges intelligencia jövője kapcsán kulcsfontosságú lenne legalább közelítő számokban bízni. A szélerőművek drágulása, a memóriaárak utóbbi két éves 200-500%-os emelkedése, a villamosenergia hálózatot alkotó eszközök megnövekedett költsége, a chipek árazása együtt jár egy másik kockázattal: a kínai modellek előretörésével!
Egy friss felmérés szerint a kínai LLM, azaz nagy nyelvi modellek, az amerikai társaik teljesítményének 80-85%-át elérik, miközben tizedannyiba kerülnek és ez a beruházási költségeken is látható (lenti ábra). Az Alphabet (Google) legutóbbi gyorsjelentésekor azt nyilatkozta, hogy akár 200 milliárd, de lehet többet is elkölt majd MI-re 2027-ben. Kontextusba helyezve, ez kb. 20%-a a teljes amerikai védelmi iparnak, és kb. 15%-a a teljes S&P500 összes cégét magában foglaló tőkeberuházásának! Eközben 2027-ben Kína négy legnagyobb MI-szereplője kb. 150 milliárd dollárt szeretne elkölteni, míg az öt legnagyobb amerikai szolgáltató 1000 milliárdot. Persze pontosan tudjuk, hogy az Alphabet döntési székében ülők ezt nyilván jobban látják, sokkal világosabb képük van az iparágról és annak jövőjéről. Ahogy 1995 és 2000 között is jól látták a telekommunikációs cégek, hogy mennyi kábellel kell körbetekerni a világot, hogy az internet mindenhova elérjen. Vagy…?
Aktuális hosszú távú ajánlásaink (egy éves célárak DCF-modell alapján):
JOGI NYILATKOZAT
1. Jelen kiadványt az MBH Befektetési Bank Zrt. (székhely: 1117 Budapest, Magyar Tudósok Körútja 9. G.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 01-10-041206; tev. eng. sz. III/41.086/2002., EN-III/M-608/2009.; felügyeleti hatóság: Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.sz.; továbbiakban: a Bank) készítette.
2. A kiadványban szereplő információk hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azok valódiságáért, pontosságáért és teljességéért az MBH Bank Nyrt. felelősséget nem vállal. A megjelenő vélemények a kiadványt készítő szakemberek saját megítélését tükrözik, amelyek újabb információk megjelenése esetén külön értesítés nélkül megváltozhatnak.
3. Jelen kiadvány kizárólag az MBH Bank Nyrt., MBH Befektetési Bank Zrt., illetve részükre befektetési szolgáltatási tevékenységet végző Közvetítők érintett munkatársai részére készült, nem célja kereskedelmi kommunikáció megvalósítása. Illetéktelen személynek bemutatni, nyilvánosságra hozni, továbbadni, vagy sokszorosítani szigorúan tilos!
4. Az árfolyamok múltbeli alakulásából nem lehetséges azok jövőbeni alakulására vonatkozó egyértelmű és megbízható következtetéseket levonni. A befektetőknek önállóan (vagy független szakértő igénybevételével) kell felmérniük és megérteniük az egyes pénzügyi eszközök és befektetési szolgáltatások lényegét, valamint kockázatait. Javasoljuk, hogy a befektetők az adott pénzügyi eszközre és a befektetési szolgáltatásra vonatkozó üzletszabályzatot, tájékoztatót, egyéb szerződéses feltételeket, hirdetményeket, kondíciós listát figyelmesen olvassák el, mert csak ezen dokumentumok és információk ismeretében dönthető el, hogy a befektetés összhangban áll-e a befektető kockázattűrő képességével! Javasoljuk továbbá, hogy tájékozódjon a termékkel, befektetéssel kapcsolatos adójogi és egyéb jogszabályokról!
5. A kiadványban szereplő információk nem minősülnek vételi vagy eladási ajánlatnak, sem befektetési tanácsadásnak, sem befektetésre, szerződéskötésre vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésnek, felhívásnak, ajánlattételnek, továbbá nem minősül adótanácsadásnak. A tájékoztatás nem teljes körű, a kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek. A kiadvány nem minősül befektetési tanácsadásnak, abban az esetben sem, ha a dokumentum bármely része egyes pénzügyi eszköz vonatkozásában annak lehetséges árfolyam-, hozam-alakulásával kapcsolatos ismertetést tartalmaz. Jelen dokumentum nem veszi figyelembe az egyes befektetők egyedi igényeit, körülményeit és céljait, így személyre szóló ajánlás hiányában nem minősül befektetési tanácsadásnak. A kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek. Az MBH Bank Nyrt. kizárja a felelősségét a kiadványban foglaltak esetleges befektetési döntésként való felhasználásáért, így nem vállal felelősséget a befektető ezen kiadványban foglaltak alapján hozott döntései következtében, vagy őt azzal bármilyen egyéb összefüggésben érő esetleges károkért.
6. Az MBH Befektetési Bank és az MBH Bank Nyrt. jogosult a kiadványban szereplő eszközök vonatkozásában árjegyzési, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtani.
7. Jelen kiadvány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerinti védelem alatt áll, ezért kizárólag az MBH Bank Nyrt. előzetes írásbeli engedélyével lehet azt többszörözni, terjeszteni, egyéb módon nyilvánosságra hozni, valamint felhasználni. Az MBH Bank Nyrt. valamennyi szerzői jogon alapuló jogát fenntartja.
8. A kiadvány kiadása időpontjában érvényes. További részletek: www.mbhbank.hu, ügyletek előtti tájékoztatásról szóló Hirdetményben. A nyilvános elemzések az alábbi honlapon érhetők el: Befektetéselemzés
