Apró piac, apró befektetés
Fontos már az elején hangsúlyozni, hogy a kisebb, határpiaci részvénypiacok nem szükséges elemei egy jól diverzifikált portfóliónak, de megfelelő kockázatvállalás mellett, hosszú távú kiegészítő pozícióként többlethozamot eredményezhetnek. Kazahsztán súlya az MSCI Emerging Markets Indexben jelenleg nulla, így a piacot a globális passzív tőke elkerüli, miközben az alacsony likviditás, a korlátozott elemzői lefedettség és a magasabb országkockázat jelentős árfolyamkilengéseket okozhat. E kockázatokért a befektető hosszabb időtávon magasabb hozampotenciált várhat el, de annak realizálódása nem garantált, így valóban csak kiegészítő kitettségként lehet portfólióelemként tekinteni rá. A lehetőséget jól szemlélteti, hogy a kazah KASE Index az elmúlt tíz évben közel nyolcszorosára emelkedett.
Nyersanyag sztori helyett a pénzügyi szektor lehet a domináns
Kazahsztán neve hallatán a befektetők többségének ma is az olaj, az urán és a fémek jutnak eszébe. A helyi részvénypiac alapján azonban könnyen lehet, hogy a következő évek meghatározó kazah történetét nem a bányákban és az olajmezőkön, hanem a bankok mérlegében kell keresni. A KASE Indexben a Kaspi.kz, a Halyk Bank és a Bank CenterCredit együttes súlya megközelíti a 40 százalékot, így a három pénzügyi szereplő teljesítménye önmagában csaknem az index felét mozgatja. A kazah részvénypiac teljesítményét ezért már legalább annyira meghatározhatja a belső hitelezés, a banki jövedelmezőség és a pénzügyi szolgáltatások terjedése, mint az olaj, a réz vagy az urán árfolyama.
A felzárkózási lehetőség azonban már nem maradt teljesen észrevétlen a befektetők előtt, a KASE Index az elmúlt tíz évben jelentős emelkedést mutatott. Ez azért fontos, mert a banki felzárkózási történetet már nem kifejezetten alacsony szintről, hanem erősebb fundamentumokkal és önmagához képest magasabb értékeltség mellett kell vizsgálni.
Az OTP is meglátta a lehetőséget Közép-Ázsiában
A közép-ázsiai növekedési lehetőségeket az OTP Bank is felismerte. A magyar bankcsoport 2023-ban az üzbég Ipoteka Bank többségi tulajdonosaként hivatalosan is belépett a régióba, ahol a gazdasági reformokban, a digitalizációban és a pénzügyi szolgáltatások fejlődésében látott hosszú távú lehetőséget. Az OTP később Közép-Ázsiát magas növekedési potenciálú, kiemelten vizsgált térségként nevezte meg.
Az OTP érdeklődése önmagában nem befektetési érv, de fontos jelzés: a régiós akvizíciókban tapasztalt bankcsoport is lát lehetőséget Közép-Ázsia pénzügyi felzárkózásában. Érdemes lehet ezért közelebbről is megvizsgálni, hogy az alacsony kazah hitelpenetráció, a gyors hitelnövekedés és a magas banki jövedelmezőség milyen lehetőséget kínálhat a helyi tőzsdei szereplőkben.
Miért érdekes lehetőség?
Kazahsztán jelenleg nem olyan fejlett bankpiac, mint a mai Magyarország vagy egy nyugat-európai ország. A World Bank szerint a belföldi magánszektornak nyújtott kizárólag banki privát hitel/GDP arány Kazahsztánban 2024-ben 25,5%, míg Magyarország 2024-ben 32,1%, Brazília 2024-ben 75,6%, Ausztrália 2024-ben 129,3%, Ausztria 2024-ben 81,5%, Belgium 2024-ben 66,8% volt. Kazahsztán ennek alapján inkább alacsony penetrációjú, felzárkózó bankpiacnak tekinthető, mintsem telített pénzügyi rendszernek, ami hosszabb távon teret adhat a banki mérlegek bővülésének. A felzárkózás már megkezdődött, a Kazah Nemzeti Bank adatai szerint a tág értelemben vett gazdasági hitelállomány 2026. július 1-jén 53,2 billió tengét ért el, ami éves összevetésben 16,5 százalékos növekedést jelentett.
A folyamat bizonyos szempontból az 1990-es évek eleji Magyarországot idézi. A rendszerváltást követően a magyar lakossági hitelezés még fejletlen volt, kevés banki termék állt rendelkezésre, a háztartások és a vállalatok pénzügyi edukációja pedig csak ekkor kezdődött. Az alacsony hitelpenetráció lehetőséget teremtett arra, hogy a hitelállomány, a betétgyűjtés, a bankkártyahasználat, valamint később a befektetési és biztosítási szolgáltatások piaca is gyorsan növekedjen. Kazahsztán jelenlegi helyzete természetesen nem teljesen azonos a magyar átmenettel, de a növekedési mechanizmus hasonló lehet: ha a bankrendszer még nincs teljesen „kinőve”, akkor a banki mérlegek, szolgáltatások és profitok tartósan a GDP-nél gyorsabban bővülhetnek.
A demográfiai háttér szintén kedvező kiindulópontot jelenthet. Kazahsztán népessége 2026. július 1-jén megközelítette a 20,6 millió főt, miközben a korábbi évek adatai folyamatos népességnövekedést mutattak. A bővülő lakosság önmagában is növeli a potenciális banki ügyfélbázist, a gazdaság fejlődésével pedig emelkedhet a bankszámlák, a fogyasztási és lakáshitelek, a fizetési szolgáltatások, valamint a megtakarítási és biztosítási termékek iránti kereslet.
Gyors növekedés, magas infláció, erős nominális környezet
A banki felzárkózásnak kedvező alapot teremt Kazahsztán dinamikusan növekvő gazdasága. A reál-GDP 2025-ben 6,5 százalékkal bővült, ami gyorsulást jelentett a 2024-ben mért 4,8 százalék után. A növekedés legnagyobb részét az ipar adta, 2,04 százalékpontos hozzájárulással, de a kereskedelem 1,55, a szállítás és raktározás 1,09, az építőipar pedig 1,05 százalékponttal szintén érdemben támogatta a gazdasági teljesítményt. Az adatok alapján tehát a bővülés nem kizárólag az ipari teljesítményre támaszkodott, hanem a kereskedelmi, logisztikai és építőipari aktivitás is számottevő szerepet játszott benne.
A kereslet élénkülését a nominális bérek gyors emelkedése is támogatja. A kazah statisztikai hivatal adatai szerint az átlagos havi munkabér 2021 és 2025 között 250 311 tengéről 443 315 tengére nőtt, ami négy év alatt 77,3 százalékos nominális emelkedésnek felel meg. A 2026-os adatok is gyors nominális bérdinamikát jeleznek, az átlagos havi munkabér 2026 első negyedévében 461 486 tenge volt, 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Reál értelemben pedig 1,8%-os emelkedés volt megfigyelhető 2025-ben.
A bér- és hiteldinamika együttesen gyorsítja a fogyasztást. Ha a háztartások rendelkezésére álló jövedelem és hitelkeret gyorsabban bővül, mint a gazdaság termelő- és szolgáltatókapacitása, akkor a többletkereslet részben az árak emelkedésében jelenik meg. Ez a klasszikus keresleti infláció mechanizmusa. Kazahsztán esetében azonban nem kizárólag erről van szó: az IMF szerint az erős belső kereslet mellett az importált árnyomás is hozzájárult ahhoz, hogy az infláció tartósan a jegybanki cél felett maradjon. Az infláció továbbra is 10 százalék felett jár, ami több mint kétszerese a Kazah Nemzeti Bank 5 százalékos céljának.
A jegybank 2026. április 24-én még 18,0 százalékon tartotta az alapkamatot, június 5-én 17,0 százalékra, július 24-én pedig 16,75 százalékra csökkentette. A kamatcsökkentések ellenére a monetáris politika továbbra is szigorúnak tekinthető, hiszen az alapkamat jelentősen meghaladja az aktuális inflációt, azaz magas reálkamat érhető el.
A magas infláció és a gyors nominális jövedelemnövekedés banki szempontból nem kizárólag kedvezőtlen. Ha a bérek, a vállalati bevételek, az ingatlanárak és a fogyasztás nominális értéke emelkedik, akkor nőhet az ügyfelek által igényelt és a bankok által kihelyezhető hitelek összege is. A banki mérlegek ezért nominálisan akkor is gyorsan bővülhetnek, ha a reálgazdasági növekedés ennél mérsékeltebb. A kazah hitelállomány 16,5 százalékos éves növekedése jól mutatja, hogy ez a folyamat a magas kamatok ellenére is működik. A magas kamat emellett lehetőséget teremthet a bankoknak arra, hogy jelentős kamatbevételt érjenek el, amit az elmúlt időszakban szépen ki is használtak.
A munkaerőpiac és a demográfia is támogatja a belső keresletet. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékra süllyedt, szinte teljes a foglalkoztatottság, miközben a népesség évről évre növekszik.
A fiskális puffer jelentős, de az olajfüggés megmarad
Kazahsztán egyik legfontosabb makrogazdasági erőssége a nemzetközi összevetésben alacsony államadósság. Ez érdemi mozgásteret biztosít a kormány számára, különösen egy olyan gazdaságban, amelynek bevételei erősen függnek az olaj- és más nyersanyagárak alakulásától. Az alacsony adósságráta azonban nem pusztán a visszafogott hitelfelvételből következik. A kedvező helyzethez hozzájárulnak az energiaszektorból származó adó- és egyéb állami bevételek, valamint a korábbi olajbevételek egy részét felhalmozó National Fund of the Republic of Kazakhstan is.
Kazahsztán 2000-ben hozta létre a National Fund of the Republic of Kazakhstan szuverén vagyonalapot. Az alap működésének alapgondolata valóban emlékeztet a norvég modellre: a nem megújuló nyersanyagvagyonból származó bevételek egy részét nem költik el azonnal, hanem pénzügyi eszközökben halmozzák fel. Ez segíthet abban, hogy az olajbevételek ne kizárólag az adott évi költségvetést növeljék, hanem a későbbi nehéz időszakokban is rendelkezésre álljanak. Ez a mechanizmus azt jelenti, hogy egy olajár-esés vagy gazdasági visszaesés esetén a kormánynak nem feltétlenül kell a teljes finanszírozási igényt új államadósság kibocsátásával fedeznie. Az alapból érkező transzferek tompíthatják a költségvetési bevételek visszaesését, fenntarthatják a fontosabb állami kiadásokat, és mérsékelhetik a gazdasági sokk azonnali hatását.
A National Fund és az államháztartás működése nem érthető meg Kazahsztán exportszerkezetének vizsgálata nélkül. Az export 51,4 százalékát a nyers kőolaj és a bitumenes ásványokból előállított nyers kőolajtermékek adták. A radioaktív kémiai elemek és izotópok, amelyekben az uránhoz kapcsolódó termékek is megjelennek, 5,1 százalékos súlyt képviseltek, a finomított réz és nyers rézötvözetek 5,0 százalékot, a rézércek és koncentrátumok 3,6 százalékot, a ferroötvözetek pedig 2,7 százalékot adtak. Ez azt mutatja, hogy a kazah export nem egyetlen nyersanyagra épül, de továbbra is erősen koncentrált, az olaj egymagában az áruexport több mint felét adta. Kazahsztán két legfontosabb exportpiaca Olaszország és Kína volt, az export 19,8, illetve 19,2 százalékával. Oroszország 10,3, Hollandia 7,6, Törökország 4,9, Üzbegisztán pedig 4,5 százalékot képviselt.
A magasabb olajár vagy a kitermelés növekedése több csatornán keresztül javíthatja a fiskális helyzetet. Emelkedhetnek az olajvállalatoktól származó adó- és egyéb bevételek, több forrás kerülhet a National Fundba, erősödhet az export és a gazdasági aktivitás, ezáltal pedig mérséklődhet az államháztartás finanszírozási igénye. Az alacsonyabb olajár azonban éppen ellenkezően hathat, de fiskális tér bőven van az ilyen helyzetekre.
Figyeljünk a tengére
Az egyik legfontosabb befektetői kockázat a devizaárfolyam. Bár 2025 második felétől 2026 közepéig erősödési szakasz volt megfigyelhető, a tízéves kép nem stabil, hanem trendjében gyengülő és időnként jelentős volatilitást mutató valutát jelez. Forintalapú befektető esetében ezért a devizaárfolyam változása érdemben módosíthatja a befektetés forintban számított hozamát. A devizakitettség fedezése mérsékelheti ezt a kockázatot, ugyanakkor a jelenlegi kamatkülönbözet alapján annak éves becsült költsége nagyságrendileg 11% lehet.
Nemzetközi reformprogram erősítheti a pénzügyi rendszer stabilitását
A magas hitelnövekedés egyszerre jelent növekedési lehetőséget és pénzügyi stabilitási kockázatot. A bankok számára kedvező, hogy a lakossági hitelkereslet a magas kamatok ellenére is erős maradt, mivel ez támogatja a hitelállomány és a kamatbevételek növekedését. Ha azonban a háztartások eladósodása tartósan gyorsabban emelkedik a jövedelmüknél, később romolhat az adósságszolgálati képesség, növekedhet a késedelmes hitelek aránya, és magasabb céltartalékolásra lehet szükség.
Azonban a szabályozói és intézményi reformok hosszabb távon inkább támogatják a kazah bankpiac fejlődését. Az Ázsiai Fejlesztési Bank, vagyis az ADB 2026. június 11-én 500 millió dollárnak megfelelő, szakpolitikai feltételekhez kapcsolódó programhitelt hagyott jóvá Kazahsztán számára. A finanszírozás célja a költségvetési fenntarthatóság javítása és a pénzügyi szektor ellenálló képességének erősítése. Az ADB megfogalmazása alapján a program nem egyszerűen költségvetési finanszírozást jelent, hanem olyan szakpolitikai reformokat támogat, amelyek javíthatják a gazdaság és a pénzügyi rendszer működési kereteit.
A fiskális reformok között szerepel a költségvetési szabályok megerősítése, az állami megtakarítások hatékonyabb kezelése, valamint a költségvetés tervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének javítása. A program érinti a National Fund kezelésének átláthatóságát és irányítását is. Emellett az ADB támogatja a kazahsztáni köz- és magánszféra közötti együttműködések jelenlegi kettős jogszabályi keretének egységesítését.
A pénzügyi szektorban a program a szabályozási és felügyeleti keretrendszer megerősítését célozza. Javítani kívánja a pénzügyi intézmények válsághelyzetekre való felkészültségét, valamint a banki helyreállítási és válságkezelési tervezést. Ezek az intézkedések azért fontosak, mert egy gyorsan növekvő hitelpiacon nem elegendő a bankok aktuális tőkemegfelelését vizsgálni. Arra is szükség van, hogy a szabályozók és a pénzügyi intézmények előre kidolgozott eszközökkel rendelkezzenek egy esetleges likviditási, hitelminőségi vagy piaci sokk kezelésére.
Az ADB-program további célja a hitel- és tőkepiaci finanszírozás mélyítése. Ennek egyik kiemelt területe a mikro-, kis- és középvállalkozások hosszú távú finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása. Ez a bankok számára új növekedési lehetőséget jelenthet, mivel a kazah hitelpiac jelenleg erősen lakossági orientációjú. A vállalati és különösen a kis- és középvállalati finanszírozás bővülése kiegyensúlyozottabbá tehetné a bankok hitelportfólióját, miközben támogatná a nyersanyagágazatokon kívüli magánszektor fejlődését is.
Három pénzügyi papír, ami az index közel felét adja
A kazah bankpiac vizsgálatához három, a KASE Indexben is meghatározó pénzügyi vállalatot, a Halyk Bankot, a Bank CenterCreditet és a Kaspi.kz-t választottam ki, mutatószámaikat pedig három európai bankkal, az OTP Bankkal, a PKO Bank Polskival és a Deutsche Bankkal vetettem össze. A kazah szereplők kiválasztását nemcsak a bankpiaci pozíciójuk, hanem jelentős tőzsdei súlyuk (40 százalék) is indokolja.
A táblázat alapján a kazah pénzügyi vállalatok legnagyobb előnye a kiemelkedő jövedelmezőség. A Halyk Bank 28,61 százalékos, a Bank CenterCredit pedig 28,94 százalékos ROE-val működött, szemben az európai bankok relatíve alacsonyabb értékeivel. A különbség hosszabb időtávon is látható, ami arra utal, hogy a magas kazah jövedelmezőség nem kizárólag egyetlen kiugró év eredménye, bár a jelenlegi és az ötéves átlagos érték közötti különbség mindkét banknál a profitabilitás mérséklődését is jelzi.
A Halyk magas jövedelmezőségét a szigorú költségkontroll is támogatja. A bank 2025-ös hivatalos eredménykimutatásának adataiból számítva a 308 milliárd tengés működési költség a szélesen értelmezett bruttó bevételi sorok összegének mindössze 9,4 százalékát tette ki. A 2026 első féléves adatokból ugyancsak közel 9,4 százalékos OPEX/bruttó bevétel arány adódik. Ez azt jelzi, hogy a bank működési költségbázisa a szélesen értelmezett bevételekhez képest rendkívül alacsony, ami hozzájárul a magas profitmarzshoz és tőkemegtérüléshez.
A magas jövedelmezőséghez képest a két klasszikus kazah bank értékeltsége kifejezetten visszafogott a globális versenytársakhoz, P/B és P/E alapon is. A kazah bankok alacsonyabb árazása ezért nem a gyengébb aktuális profitabilitással magyarázható, hanem jelentős részben magasabb ország-, deviza-, szabályozói és vállalatirányítási kockázati prémiumot tükrözhet.
A Bank CenterCredit különösen olcsónak látszik: a részvény könyv szerinti érték alatti árazása és 3,43-as P/E-rátája közel 29 százalékos ROE mellett első ránézésre jelentős diszkontot jelez. Ezt azonban árnyalja a vállalat jóval kisebb piaci kapitalizációja. A Halyk Bank ezzel szemben valamivel magasabb értékeltségen szerepel, de rendkívül erős részvényesi kifizetést mutat: a táblázatban szereplő 15,29 százalékos 12 havi osztalékhozam messze meghaladja az összehasonlító csoport értékeit.
A Kaspi.kz mutatói alapján egyértelműen kilóg az összehasonlított vállalatok közül. A Kaspi.kz nem kezelhető egyszerűen egy harmadik kazah bankként. A társaság banki és hitelezési tevékenysége mellett fizetési, piactéri és e-kereskedelmi ökoszisztémát működtet, ezért jövedelmezősége, növekedési lehetősége és indokolt értékeltsége eltér a hagyományos kereskedelmi bankokétól. A magas P/B mutató ezért részben a platformjellegű üzleti modellt és a kevésbé tőkeigényes bevételi lábakat tükrözheti.
A három kazah bank tőkehelyzete is kiemelkedően erős. Magas CET1-rátával (a bank legjobb minőségű, veszteségelnyelő tőkéje, főként a részvényesi tőke és a visszatartott nyereség, mekkora arányt képvisel a kockázattal súlyozott eszközökhöz képest) rendelkeznek, ami mindhárom esetben meghaladja a csoportét. A magas tőkemegfelelés fontos védelmet jelenthet egy gazdasági vagy devizapiaci sokk esetén, és egyúttal teret hagyhat a hitelezés további bővítésének.
Magasabb hozamhoz magasabb kockázat társul
A legnagyobb kockázat az, hogy ami rövid távon támogatja a bankokat, az középtávon fékezheti is őket. A magas kamat segíthet a kamatbevételeken, de emeli a forrásköltséget, visszafoghatja a hitelkeresletet és növelheti a nem teljesítő hitelek kockázatát. A bankrendszer egyik legfontosabb kockázati mutatója a nem teljesítő hitelek aránya, a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a teljes hitelportfólióhoz.
Az általunk vizsgált három kazah pénzügyi szereplő között jelentős különbségek láthatók: a Halyk Bank nem teljesítő hiteleinek aránya 4,18 százalék, a Bank CenterCredité 1,83 százalék, míg a Kaspi.kz esetében 5,5 százalék. Összehasonlításként a lengyel PKO Banké 3,36 százalék, a Deutsche Banké pedig 3,11 százalék. A Halyk mutatója tehát mérsékelten, a Kaspi.kz értéke pedig érdemben meghaladja az európai összehasonlító csoportét, miközben a Bank CenterCredit portfólióminősége a táblázat alapján kifejezetten kedvezőnek tűnik.
A magasabb NPL-ráta azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy egy bank mérlege problémás. Az eltéréseket az üzleti modellel, az ügyfélkörrel, a hitelállomány összetételével és a céltartalék-fedezettséggel együtt kell értelmezni. Ez különösen a Kaspi.kz esetében fontos, amelynek lakossági és digitális pénzügyi fókusza eltér a klasszikus univerzális bankokétól. A gyorsan bővülő kazah hitelezés mellett ugyanakkor a 5 százalék feletti NPL-ráta már olyan kockázati jelzés lehet, amelyet a további növekedés értékelésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni. A magas jelenlegi jövedelmezőség egy része később magasabb céltartalékolással és hitelveszteséggel párosulhat, ha a gazdasági növekedés lassul, vagy a magas kamatok tartósan nyomás alatt tartják a háztartások fizetőképességét.
A másik kockázat a szabályozói ciklus. Az IMF kifejezetten javasolja a prudens makropolitikai mixet, a likviditáskezelés erősítését és a pénzügyi stabilitási ajánlások végrehajtását. Az ADB által támogatott reformprogram is azt mutatja, hogy Kazahsztán a bankrendszer ellenállóképességének és válságkezelési kereteinek erősítésére törekszik. Ez hosszabb távon pozitív, de rövid távon szigorúbb tőke-, likviditási vagy hitelezési feltételeket is jelenthet.
További kockázatot jelent Oroszország közelsége. Az orosz gazdasági ciklus elsősorban a kereskedelmi csatornán keresztül hat Kazahsztánra, amit a két ország szoros importkapcsolata magyaráz. A 2022-es inváziót követően a kereskedelmi és ellátási bizonytalanságok, a tenge rubellel szembeni leértékelődése és a drágább alternatív importforrások növelték a kazah inflációt. A sokkot a bankrendszer ellenállóan kezelte, de az IMF már akkor felhívta a figyelmet a gyors lakossági hitelezésből és a koncentrációból eredő sérülékenységekre. Egy későbbi geopolitikai enyhülés mérsékelhetné a logisztikai költségeket és az ország kockázati prémiumát. Kazahsztán orosz kitettsége jelenleg egyszerre jelent inflációs, kereskedelmi, deviza- és befektetői megítélési kockázatot.
Ritka lehetőség, de csak bátraknak
Kazahsztán ma nem egyszerűen nyersanyagpiaci sztori. A nyersanyagok továbbra is meghatározzák az ország külső egyensúlyát és költségvetési mozgásterét, de a részvénypiaci narratívát egyre inkább a pénzügyi szektor viszi. A KASE Indexben a bankok domináns szerepe, a magas nominális növekedés, a tartósan magas kamatkörnyezet és a digitalizáció együtt valóban olyan helyzetet teremt, amelyben a bankok a következő évek egyik legfontosabb kazah piaci nyertesei lehetnek.
A hat vállalat összevetése alapján a kazah pénzügyi részvények magas jövedelmezőséget, erős tőkehelyzetet és a vizsgált európai bankokhoz képest alacsony értékeltséget kínálnak. A Halyk Bank és a Bank CenterCredit a klasszikus banki felzárkózásból profitálhat, míg a Kaspi.kz eltérő, platformalapú üzleti modelljét a digitalizáció térnyerése is támogathatja. A három társaság együttesen a KASE Index közel 40 százalékát adja, így teljesítményük lényegében a kazah részvényindex irányát nagyban meghatározhatja.
Viszont itt sincs ingyen ebéd. A kedvező mutatók mellett az alacsonyabb árazás jelentős ország-, deviza- és szabályozói kockázati prémiumot is tükröz. A legjobb megközelítés nem az, hogy Kazahsztán = közelgő banki nagyhatalom, hanem az, hogy a kazah piac pénzügyi szektorán keresztül lehet a legtisztábban megvenni a belső kereslet, a digitalizáció és a nominális felzárkózás kombinációját. Ez az a pont, ahol a magyar párhuzam működik: a nagy banki nyertesek akkor tudnak igazán kiemelkedni, amikor a makrociklus, a szabályozói stabilizáció és a tőkepiaci átárazódás egyszerre áll melléjük. A kazah banki történet ezért nem egyszerűen olcsó részvényekről, hanem magas hozampotenciájú, de extrém kockázatú felzárkózási lehetőségről szól. Kazahsztán egyelőre nem tagja az MSCI Emerging Markets Indexnek, így súlya a meghatározó feltörekvő piaci benchmarkban nulla százalék. Az MSCI továbbra is frontier (határ) piacként kezeli az országot, ezért egy esetleges későbbi feltörekvő piaci felminősítés új passzív és intézményi tőkebeáramlás előtt nyithatná meg az utat, de addig is érdemes az egzotikus portfóliókban is egzotikus elemként kezelni.
—
Jogi figyelemfelhívó tájékoztatás
Publikációs információk:
A jelen kiadvány a kiadása időpontjában érvényes.
A kiadványhoz felhasznált adatforrások: Bloomberg, IMF, WorldBank
A kiadvány elkészítésének időpontja: 2026. év 08. hónap 28. napja 16:57 (óra:perc)
A véleményekhez használt adatok 2026. év 08. hónap 27. napjáig kerültek figyelembevételre és értékelésre.
Jogi nyilatkozat
1. Jelen kiadványt az MBH Befektetési Bank Zrt. (székhely: 1117 Budapest, Magyar Tudósok Körútja 9. G.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 01-10-041206; tev. eng. sz. III/41.086/2002., EN-III/M-608/2009.; felügyeleti hatóság: Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.sz.; továbbiakban: a Bank) készítette.
2. Jelen kiadvány a 2014/65/EU irányelv, és a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete alkalmazásában marketingközleménynek minősül. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelen kiadvány nem minősül a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete szerint a befektetéssel kapcsolatos kutatás követelményeinek megfelelő befektetési elemzésnek. A jelen dokumentumban közölt megállapítások nem objektív és nem független magyarázatot tartalmaznak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelen marketingközleménynek minősülő dokumentum nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését, közzétételét megelőző kereskedésre vonatkozó tilalom. A kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek, és a jelen tájékoztatás nem teljes körű.
3. A jelen kiadványban szereplő információk nem minősülnek vételi vagy eladási ajánlatnak, sem befektetési tanácsadásnak, sem befektetésre, jegyzésre, szerződéskötésre vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésnek, felhívásnak, ajánlattételnek, továbbá nem minősül adótanácsadásnak. A tájékoztatás nem teljes körű, a kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek. A kiadvány nem minősül befektetési tanácsadásnak, abban az esetben sem, ha a dokumentum bármely része egyes pénzügyi eszköz vonatkozásában annak lehetséges árfolyam-, hozam-alakulásával kapcsolatos ismertetést tartalmaz. Jelen dokumentum nem veszi figyelembe az egyes befektetők egyedi igényeit, körülményeit és céljait, így személyre szóló ajánlás hiányában nem minősül befektetési tanácsadásnak.
Jelen dokumentumnak, a benne foglalt információknak nem célja, hogy az ügyfelek konkrét befektetési döntéseinek az alapját képezze. A Bank kizárja a felelősségét a kiadványban foglaltak esetleges befektetési döntésként való felhasználásáért, a konkrét egyedi befektetési döntésekért, az ebből eredő következményekért, így nem vállal felelősséget a befektető ezen kiadványban foglaltak alapján hozott döntései következtében, vagy őt azzal bármilyen egyéb összefüggésben érő esetleges károkért, veszteségekért.
4. A befektetőknek önállóan (vagy független szakértő igénybevételével) kell felmérniük és megérteniük az egyes pénzügyi eszközök és befektetési szolgáltatások lényegét, valamint kockázatait. Javasoljuk, hogy a befektetők a befektetésre vonatkozó döntés meghozatala előtt az adott pénzügyi eszközre és a befektetési szolgáltatásra vonatkozó üzletszabályzatot, tájékoztatót, egyéb szerződéses feltételeket, hirdetményeket, kondíciós listát figyelmesen olvassák el, mert csak ezen dokumentumok és információk ismeretében dönthető el, hogy a befektetés összhangban áll-e a befektető kockázattűrő képességével és befektetési céljaival, továbbá körültekintően mérlegelje befektetése tárgyát, kockázatait, a díjakat, költségeket és a befektetésekből származó esetleges veszteségeket, károkat. Javasoljuk továbbá, hogy tájékozódjon a termékkel, befektetéssel kapcsolatos adójogi és egyéb jogszabályokról, valamint a befektetésre vonatkozó döntésének meghozatalát megelőzően forduljon munkatársainkhoz, vagy keresse fel banki tanácsadóját. Jelen tájékoztatás nem minősül adótanácsadásnak, a konkrét adó- és illetékjogi információk pontosan csak az érintett ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhetők meg, valamint az adó- és illetékjogi jogszabályok a jövőben változhatnak.
5. A kiadványban szereplő információk hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban az információk valódiságáról, pontosságáról, helytállóságáról és teljességéről a Bank biztosítékot nem kapott, ezért a dokumentumban leírtak teljességével és pontosságával kapcsolatban sem a dokumentum készítői, sem a Bank felelősséget nem vállalnak. A kiadványban megjelölt tartalmak és vélemények a kiadványt készítő szakembereknek, a kiadvány elkészítésének időpontjában fennálló piaci körülmények alapján kialakított, megítélését tükrözik, amelyek újabb információk, a piaci viszonyok, gazdasági körülmények változása esetén külön értesítés és figyelmeztetés nélkül megváltozhatnak. A Bank fenntartja a jogot, hogy a jövőben előzetes értesítés nélkül módosítsa a jelen dokumentumban foglalt megállapításokat.
6. Az árfolyamok, hozamok, egyéb adatok múltbeli alakulásából nem lehetséges a jövőbeni árfolyamokra, hozamra, illetőleg teljesítményre vonatkozó egyértelmű és megbízható következtetéseket levonni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek, és sem a múltbeli hozamok, sem a jelenlegi vélemények nem jelentenek garanciát az érintett pénzügyi eszköz, befektetési alap jövőbeli teljesítményére, azokból a jövőbeli hozamok megbízhatóan nem jelezhetők előre. Az árfolyamok a piaci folyamatok alapján pozitív és negatív irányba is változhatnak.
7. A befektetési alapokkal kapcsolatos előzetes tájékoztató információk, így különösen a tájékoztató, a kezelési szabályzat, a Kiemelt Befektetői Információk, a portfolió jelentések, valamint a befektetési alapok és a kínált szolgáltatások szerződési feltételei, dokumentumai megtalálhatók az érintett alapkezelők közzétételi helyein, honlapjain, továbbá a forgalmazók honlapjain. A teljesítmény információk a megelőző 5 évre, amennyien a termék ennél rövidebb ideje létezik, erre a teljes időszakra, az érintett befektetési alap vonatkozásában az érintett alapkezelő honlapján érhető el.
8. Az adatok a teljesítményeket bruttó módon mutatják be, melyek esetében az aktuális jutalékok, díjak, és egyéb költségek felszámításra és érvényesítésre kerülnek. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a magyar forint devizanemtől (HUF) eltérő pénznemben kibocsátott eszközök esetében a megtérülés, a teljesítmény hozama növekedhet, illetve csökkenhet is az árfolyamingadozások következtében, mely árfolyamingadozás kockázatot hordoz az eszköz teljesítménye vonatkozásában.
9. A Bank jogosult a kiadványban szereplő eszközök vonatkozásában árjegyzési, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtani.
A Bank továbbra is jogosult jóhiszeműen és a piacképzés szokásos módja szerint a jelen dokumentumban szereplő pénzügyi eszközök vonatkozásában kereskedésre, ügyletkötésekre vagy kereskedésre árjegyzőként az árjegyzés szokásos menete szerint, valamint egyéb befektetési tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást, illetve egyéb pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani a kibocsátónak és egyéb személyeknek.
10. A Bank rendelkezik a befektetési szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatosan potenciálisan felmerülő összeférhetetlenségi helyzetek leírására, illetve az ilyen helyzetek kezelésére vonatkozó Összeférhetetlenségi Politikával, illetve a bank-és értékpapírtitoknak minősülő adatok kezelésére és átadására vonatkozó belső szabályzattal.
11. A jelen kiadványban feltüntetett befektetési alapokra és egyéb pénzügyi eszközökre vonatkozó példák nem mutatják be a teljes befektetési kínálatot. További tájékoztatás, üzletszabályzatok, hirdetmények érhetőek el az aktuális szolgáltatásokról, az MBH Befektetési Bank Zrt. www.mbhbefektetesibank.hu honlapján, az MBH Bank Nyrt. bankfiókjaiban és a www.mbhbank.hu honlapján, vagy a www.mbhbank.hu/privatebanking oldalon, továbbá az MBH Bank privát banki kiszolgálást nyújtó egységeinél.
Az MBH Bank Nyrt. az MBH Befektetési Bank Zrt. közvetítőjeként jár el. MBH Bank Nyrt. (székhely: 1056 Budapest, Váci u.38.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 01-10-040952; tev. eng. sz.: III/41.005-3/2001.; a Budapesti Értéktőzsde tagja; felügyeleti hatóság: Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.sz.)
12.Jelen kiadvány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerinti védelem alatt áll, ezért kizárólag a Bank előzetes írásbeli engedélyével lehet azt többszörözni, terjeszteni, egyéb módon nyilvánosságra hozni, valamint felhasználni. A Bank valamennyi szerzői jogon alapuló jogát fenntartja.
