Kutatások szerint az emberek 60-70%-a életében legalább egyszer átéli a „déjá vu” pszichológiai jelenséget, amikor valamiről azt hisszük, hogy már láttuk, találkoztunk vele. Az élmény általában mindösszesen néhány másodpercig tart, (hacsak nem a tőkepiacok adják a tárgyát). Kíváncsi lennék arra, hogy akik látták az 1994 és 2000 közötti időszakot, és akik még mindig befektetők közülük, azoknak ma mi a véleményük, de ilyenre nincs lehetőségünk, vagy csak nagyon szelektáltan. Hiszen itt van Marc Andreessen, az ő nevéhez fűződik az első használható webböngésző, melyet a Netscape fejlesztett. A cég termékéhez lehet kötni az internet mindennapos, az átlagember számára is felhasználható módjának útra indulását. Andreessen ma is szószólója annak a véleménynek, hogy a mesterséges intelligencia a jövőt a lehető lepozitívabb módon fogja formálni. Azt viszont a szelektív bizonyítékok gyűjtögetése nélkül, távolról is meg lehet állapítani, hogy valami, a 2000-es eseményekhez hasonló zajlik ma is a világban, talán láttuk már ezt egyszer? Vagy inkább Mark Twainnek volt igaza: ez nem ugyanaz, hanem csak egy rím?
Az 1994 és 2000 közötti időszaknak első ránézésre megdöbbentő az egyezése a mai világgal, ugyanakkor napjaink mégis teljesen másnak tűnik. Ha 1994-et vesszük az internet olyanfajta indulásának, amikor az az átlagember számára is elérhetővé vált, és nem csak egy hadiipari, kísérleti projekt volt, amit egyetemek és kutató laboratóriumok tudtak használni, akkor 1999-re már szemmel látható hatása volt, ugyanakkor a legtöbb cég szinte csak veszteséget termelt, legyen szó a mára már megszűntekről vagy éppen az Amazon-ról. Nagyítóval kellett keresni a pozitív szaldójú vállalatokat. 2026-ban lassan négy éve van itt velünk a ChatGPT-paradigma és az MI jövője ma még teljesen homályos, ami persze tökéletesen jó hír az iparág szereplőinek, befektetőinek. Ez a ködös kép a vonzereje az MI projekteknek. Amíg nem teljesen világos a kép, addig nem is lehet objektíven mérni és az ígéretek korlátlanok maradhatnak. Addig minden nap fel lehet kavarni a pocsolyát, hogy mélyebbnek tűnjön. Az MI-ben érdekelt cégek döntő része azonban pozitív eredményt tud felmutatni évről évre, nincs fundamentális veszély.
Válogathatnánk a bizonyítékok között, számos előrejelzés születik nap mint nap. Például a SpaceX kibocsátási tájékoztatójában az MI célpiacát kb. 27 ezer milliárd dollárra becsülték, amely az S&P500-ban foglalt cégek működési költségének kb. a másfélszerese, az aggregált bevételük 1,3-szorosa, és az amerikai GDP nagyjából 85%-a. Mi ez, ha nem korlátlan lehetőség? Itt aztán lehet pénzt csinálni, de figyelmeztető jel amire a történelem tanít: 1998-ban egy megabit továbbítása 1200 dollárba került, 2015-ben már csak 63 centet tett ki. Hogy ebből lesz-e valaha kézzelfogható hatékonyságjavulás, azt a jövő majd eldönti. Múltbeli megfigyelésünk azonban erre is van: az internet boom kb. 1994-es „indulása” és 2002 között az amerikai gazdasági kibocsátás (GDP) azon része, amely nem magyarázható a munkaerő és a tőke mennyiségének növekedésével, egyszóval a hatékonyságjavulás, átlagosan 1,7% volt évente. 2022 óta, napjainkig átlagosan 0,7%. És mennyi volt ez a hatékonyságjavulás a II. világháború és 1980 között? 2%.
Egyébként nincs új a nap alatt, a technológiába vetett hit számos alkalommal foglalkoztatta úgy a befektetőket, mint a mindennapi embert. 1921-ben az RCA nevű vállalat 1 dolláron forgott a New York-i tőzsdén, 1929-ben már 570-en, hogy aztán még ebben az évben 75%-kal csökkenjen értéke. A cég sohasem fizetett osztalékot és piaca mindvégig professzionális szerencsejátékosok terepe volt, amire a legtöbb tapasztalt befektető csak a fejét rázta. Mit is gyártott az RCA? Rádiót, az 1920-as évek high-tech termékét. A cég árfolyama az összeomlás után 1964-re tudott felépülni. Az 1950-es években az adatrögzítés automatizálása bosszantotta az ilyen téren dolgozó embereket és keltette fel a tőzsdei befektetők figyelmét; a 70-es években a „tronics-boom”, az első olyan időszak, amikor már tranzisztorokat, chipeket, kezdetleges számítógépeket, számológépeket kezdtek el gyártani; a 80-as években a Star Wars is ráerősített a „high-tech” világra, amit fokozott például a Robot Store tulajdonosa, aki azt mondta 1983-ban, hogy egy évtizeden belül minden második háztartásban lesz egy humanoid robot. Azóta ezt a viccet más is elsütötte. De ebben az évtizedben indult be igazán az autógyárak robotizációja is és nem a 2010-es évek végén, ahogy azt a legtöbb „híradás” és árfolyamokat alátámasztó és véleményformáló kifejtette. A legutolsót, az internet és az MI időszakát pedig nem kell bemutatni.
Az MI piaci kockázattá vált, ma már minden cégnek van MI-stratégiája, ahogy a 90-es évek végén minden cégnek volt internet-stratégiája. Pedig akkor sem volt mindenki jövőbelátó. Bill Gates 1995-be kiadott, „The Road Ahead” című könyvében alig esik szó az internetről, hogy aztán még abban az évben megvilágosodjon és azt gondolja, hogy a Microsoft Network-kal, amely a saját sztenderdjei alapján működött, meghódíthatja a világot. Nem jött be, a Netscape webböngészője mindent letarolt. Abban az időszakban nem érte meg pénzügyileg konzervatívnak lenni, ha nem égetted a pénzt veszteséget termelő internetes cégek alapításában és felvásárlásában, akkor nem voltál igazi 21. századi vállalat. A veszteségek miatt pedig nem kellett aggódni, hiszen a kisbefektetők átvették a „venture capital” funkcióját, magabiztosan finanszírozták az olyan cégeket, amelyeknek még csak üzleti tervük volt, ügyfelek és bevétel nélkül.
A hisztéria végén az S&P500 már 33-as P/E-n forgott, amire a legtöbb elemző csak csóválta a fejét. Kiszámolták, ahhoz, hogy ez az árazás fenntartható legyen a nettó eredménynek tíz évig éves szinten 14%-kal kell emelkednie, és a vállalatok profitjának és a GDP arányának el kell érnie a 12%-ot, szemben az akkor tapasztalt 6%-kal. Mindenki azt mondta, hogy ez vagy lehetetlen vagy lehetséges, de kb. 1%-os eséllyel. Leginkább az utóbbit kifogásolták sokan, hiszen, ha a vállalatok ilyen megtérüléssel működnek, az azzal jár, hogy a munkavállalók arányaiban kevesebbet kapnak a munkájuk után, ez pedig széleskörű társadalmi elégedetlenséget fog maga után hozni. Tudod melyik jött be? 2001 és a 2008-as válság között az S&P500 egy részvényre jutó nyeresége átlagban megugrotta a 14%-os éves növekedést, a vállalati profitok pedig attól függően, hogy melyik számítási módszert alkalmazzuk, közel megduplázódtak.
Rímek, rímek mindenhol.
Aktuális hosszú távú ajánlásaink (egy éves célárak DCF-modell alapján):
JOGI NYILATKOZAT
1. Jelen kiadványt az MBH Befektetési Bank Zrt. (székhely: 1117 Budapest, Magyar Tudósok Körútja 9. G.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 01-10-041206; tev. eng. sz. III/41.086/2002., EN-III/M-608/2009.; felügyeleti hatóság: Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.sz.; továbbiakban: a Bank) készítette.
2. A kiadványban szereplő információk hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azok valódiságáért, pontosságáért és teljességéért az MBH Bank Nyrt. felelősséget nem vállal. A megjelenő vélemények a kiadványt készítő szakemberek saját megítélését tükrözik, amelyek újabb információk megjelenése esetén külön értesítés nélkül megváltozhatnak.
3. Jelen kiadvány kizárólag az MBH Bank Nyrt., MBH Befektetési Bank Zrt., illetve részükre befektetési szolgáltatási tevékenységet végző Közvetítők érintett munkatársai részére készült, nem célja kereskedelmi kommunikáció megvalósítása. Illetéktelen személynek bemutatni, nyilvánosságra hozni, továbbadni, vagy sokszorosítani szigorúan tilos!
4. Az árfolyamok múltbeli alakulásából nem lehetséges azok jövőbeni alakulására vonatkozó egyértelmű és megbízható következtetéseket levonni. A befektetőknek önállóan (vagy független szakértő igénybevételével) kell felmérniük és megérteniük az egyes pénzügyi eszközök és befektetési szolgáltatások lényegét, valamint kockázatait. Javasoljuk, hogy a befektetők az adott pénzügyi eszközre és a befektetési szolgáltatásra vonatkozó üzletszabályzatot, tájékoztatót, egyéb szerződéses feltételeket, hirdetményeket, kondíciós listát figyelmesen olvassák el, mert csak ezen dokumentumok és információk ismeretében dönthető el, hogy a befektetés összhangban áll-e a befektető kockázattűrő képességével! Javasoljuk továbbá, hogy tájékozódjon a termékkel, befektetéssel kapcsolatos adójogi és egyéb jogszabályokról!
5. A kiadványban szereplő információk nem minősülnek vételi vagy eladási ajánlatnak, sem befektetési tanácsadásnak, sem befektetésre, szerződéskötésre vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésnek, felhívásnak, ajánlattételnek, továbbá nem minősül adótanácsadásnak. A tájékoztatás nem teljes körű, a kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek. A kiadvány nem minősül befektetési tanácsadásnak, abban az esetben sem, ha a dokumentum bármely része egyes pénzügyi eszköz vonatkozásában annak lehetséges árfolyam-, hozam-alakulásával kapcsolatos ismertetést tartalmaz. Jelen dokumentum nem veszi figyelembe az egyes befektetők egyedi igényeit, körülményeit és céljait, így személyre szóló ajánlás hiányában nem minősül befektetési tanácsadásnak. A kiadványban foglalt adatok tájékoztató jellegűek. Az MBH Bank Nyrt. kizárja a felelősségét a kiadványban foglaltak esetleges befektetési döntésként való felhasználásáért, így nem vállal felelősséget a befektető ezen kiadványban foglaltak alapján hozott döntései következtében, vagy őt azzal bármilyen egyéb összefüggésben érő esetleges károkért.
6. Az MBH Befektetési Bank és az MBH Bank Nyrt. jogosult a kiadványban szereplő eszközök vonatkozásában árjegyzési, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtani.
7. Jelen kiadvány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerinti védelem alatt áll, ezért kizárólag az MBH Bank Nyrt. előzetes írásbeli engedélyével lehet azt többszörözni, terjeszteni, egyéb módon nyilvánosságra hozni, valamint felhasználni. Az MBH Bank Nyrt. valamennyi szerzői jogon alapuló jogát fenntartja.
8. A kiadvány kiadása időpontjában érvényes. További részletek: www.mbhbank.hu, ügyletek előtti tájékoztatásról szóló Hirdetményben. A nyilvános elemzések az alábbi honlapon érhetők el: Befektetéselemzés
