A hatalom új tengelye: Trump és Musk barátsága és viszálya

Volt idő, nem is oly rég, amikor Donald Trump és Elon Musk még a politikai és technológiai elit két, egymástól látványosan különböző pólusát képviselték. Egyikük populista hullámon lovagolt be újra a Fehér Házba, másikuk rakétákat lőtt az űrbe miközben kriptovalutákkal zsonglőrködött a közösségi médiában. A 2024-es elnökválasztási kampány során azonban valami megváltozott: a két titán egymásra talált. Musk, aki korábban nyíltan kritizálta a politikai elitet, függetlenségét és excentrikusságát hangoztatva hirtelen Trump szövetségesévé vált.

A fordulat nem csupán látványos volt, hanem stratégiai: Musk platformjai, mindenekelőtt az X (korábban Twitter), kulcsszerepet játszottak Trump visszatérésében a digitális térbe, miután a volt elnök korábban több nagy techcégtől is kitiltásra került. A kampányidőszakban Musk nemcsak technológiai támogatást, hanem láthatóságot és hitelességet is biztosított Trumpnak a fiatal, tech-orientált választói réteg körében. Sokan úgy vélték, ez az összefonódás döntő mértékben járult hozzá Trump győzelméhez, és úgy tűnt, a hatalom és innováció új szövetsége hosszú távra szól.

De ami akkor pragmatikus szövetségnek tűnt, ma már robbanásveszélyes ütközőzónává vált. A legutóbbi események fényében úgy tűnik, hogy a Trump–Musk barátság nemcsak megrepedt, hanem nyílt háborúba torkollott és ez nemcsak politikai, hanem tőkepiaci következményekkel is jár. Mielőtt azonban belemerülnénk a „fekete hattyú” események sűrűjébe, érdemes felidézni, honnan indult ez a különös szövetség és hogyan jutott odáig, hogy ma már az egész Wall Street a következményektől tart.

Ütőkártya volt a Kínai ritkaföldfém

A 2025.06.05-ei kereskedési nap az amerikai tőzsdéken optimista hangulatban indult, amit elsősorban Donald Trump bejelentése alapozott meg: sikeres telefonos egyeztetést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, amely során megállapodtak abban, hogy folytatják a kereskedelmi tárgyalásokat. A hír elsőre megnyugtatta a piacokat, hiszen a közelmúltban újra napirendre került a ritkaföldfémek, különösen a mágnesként használt neodímium és prazeodímium exportja, amely kulcsszerepet játszik az amerikai technológiai és autóiparban. A ritkaföldfémek döntő többségét Kína exportálja, így bármilyen együttműködés vagy feszültség ezen a téren azonnali hatást gyakorolhat a gyártási költségekre, és áttételesen a részvényárfolyamokra is. Kínának ezen ütőkártyájáról már a korábban készült Kínáról szóló elemzésünkben is megemlékeztünk.

A befektetők tehát megkönnyebbülten lélegeztek fel a kereskedési nap elején. Az S&P 500 és a Nasdaq Composite is enyhe emelkedéssel kezdett, a technológiai szektor különösen jól reagált a pozitív diplomáciai fejleményekre. A Tesla, az Apple és az Nvidia is pluszban nyitott.

Ám alig telt el néhány óra, és a piac hangulata teljesen megváltozott, egy váratlan, úgynevezett „Black Swan” (fekete hattyú) esemény miatt. Bár sok elemző hangoztatta korábban, hogy két ilyen erős karakter között nem marad fent sokáig ez a baráti viszony, a piacokat teljes pofonként érte.

Ablakon keresztül támadt a fekete hattyú

A fordulat Elon Musk nevéhez fűződik, aki távozott a DOGE hivatal éléről, és szinte ezzel egy időben élesen bírálni kezdte Donald Trump új költségvetési tervezetét. Musk korábbi kritikájában azt állította, hogy a tervezet strukturálisan felelőtlen, és hosszú távon drasztikusan növeli az amerikai államháztartás adósságállományát. A világ leggazdagabb embere szerint a deficitvezérelt költségvetési politika destabilizálhatja a dollárt, inflációs nyomást okozhat, és kamatkockázatot jelenthet a következő években.

Trump ezt nem hagyta szó nélkül: nyilvánosan csalódottságát fejezte ki, hogy Musk, akinek cégei az elmúlt években jelentős állami támogatásokat és kormányzati szerződéseket kaptak, most hátat fordít neki. Musk azonban újabb szikrát szórt a tűzre, amikor az X-en ezt írta: „Trump nem nyerte volna meg a választást nélkülem.”

Ez az állítás nemcsak politikailag, hanem a tőkepiaci szereplők szemében is erőteljes reakciót váltott ki, hiszen egyértelművé tette, hogy a két prominens személyiség között mostantól nem stratégiai együttműködés, hanem nyílt konfrontáció várható.

A történet ezután egyre gyorsabban eszkalálódott. Trump burkoltan, de egyértelműen azzal fenyegetőzött, hogy felülvizsgálják a Muskhoz köthető cégekkel, főként a SpaceX-szel és a Teslával kötött kormányzati szerződéseket. Ez az üzenet különösen érzékenyen érinti a piacot, mivel a SpaceX jelenleg is kulcsszereplő az amerikai védelmi és űripari megbízásokban, míg a Tesla jelentős támogatásokat kapott az elektromos autók és energiatárolók terén.

A végső robbanás 2025.06.05-én következett be, amikor Musk egy újabb posztban azt állította, hogy Trumpnak köze volt egy korábbi, eltussolt molesztálási ügyhöz. Bár konkrét bizonyítékot nem tett közzé, az állítás önmagában is lavinát indított el a médiában, a poszt végén egy nyugtalanító üzenettel: ‘Have a nice day, DJT!’” (Jó napot kívánok, DJT!). A közéleti és politikai botrányoktól sújtott időszakban ez súlyos reputációs kockázatot jelent Trump számára, és indirekt módon a „Musk cégek” számára is.

A tőkepiacok reakciója: menekülés a kockázattól

A feszültségre a piac szinte azonnal reagált. A Tesla árfolyama látványos napon belüli esést produkált, a papír majdnem 15%-ot veszített értékéből egyetlen nap leforgása alatt. A részvény kereskedési volumene is extrém szintre ugrott, jelezve, hogy a befektetők pánikszerűen kezdtek pozíciót zárni, vagy legalábbis fedezni kitettségüket.

A Tesla esetében nem pusztán a konkrét fenyegetés (a kormányzati szerződések esetleges felmondása) jelentett kockázatot, hanem az általános hangulatromlás is. A cég már egyébként is nyomás alatt volt a szűkülő kínai piac, az erősödő verseny és a kamatkörnyezet miatt, a politikai botrány ezekre csak ráerősített.

Hasonlóan reagáltak más technológiai részvények is, különösen azok, amelyek Muskhoz vagy Trump politikájához valamilyen módon köthetők. A Nasdaq délutánra már mínuszban járt, és a mostanában különösen „safe haven”-ként (biztonságos menedékként) emlegetett eszköz, az arany iránt is megnőtt a kereslet.

Fennáll a politikai beavatkozás veszélye?

Ha Trump valóban lépéseket tesz a Musk cégei ellen, az precedensértékű lehet a politikai és vállalati érdekek ütközésében. Egy elnök közvetlen beavatkozása egy meghatározó magánvállalat működésébe nemcsak jogi vitákat indíthat el, hanem hosszú távon alááshatja a vállalatok függetlenségébe vetett bizalmat is. Az ilyen típusú politikai nyomásgyakorlás kényes precedenst teremthet más, jelenleg kormányzati megbízásokból profitáló vállalatok számára is.

Lekerülhet a Tesla a népszerűségi lista éléről?

A Tesla és a SpaceX körüli turbulenciák elriaszthatják az intézményi befektetők egy részét, ami hosszabb távú eladási hullámot is előidézhet, ráadásul most a retail sentiment sem menti meg a közkedvelt papírokat. A befektetői bizalom különösen érzékeny a CEO-kal kapcsolatos botrányokra, és Musk „egyszemélyes kockázati faktor” jellege ezúttal különösen hangsúlyossá válik. Emellett a geopolitikai kitettség, például a Tesla kínai pozíciói még sérülékenyebbé teszik az árfolyamot a hirtelen politikai változásokkal szemben.

Színre lép a SEC?

Egy elhúzódó nyilvános háború akár az SEC, akár más szövetségi szervek érdeklődését is felkeltheti, például a Musk által közzétett információk jogi érvényességét és hatását illetően. A piaci manipuláció kérdése, különösen, ha a posztok direkt árfolyammozgásokat idéznek elő újra napirendre kerülhet. Musk már korábban is került szembe az amerikai tőzsdefelügyelettel, és mostani kijelentései akár jogi következményekkel is járhatnak, ha azokat piaci félrevezetésként értelmezik.

Kormányzati instabilitás és a globális kockázatkerülés veszélye

Ha a költségvetési vita nyílt politikai válságba torkollik, az adósságplafon, a fiskális kiigazítások vagy a hitelminősítők reakciója is újabb kockázatokat jelenthet. A befektetők figyelme egyre inkább a fiskális fegyelem felé fordul, és minden olyan jel, amely a kormányzati működés bizonytalanságára vagy kiszámíthatatlanságára utal, az állampapírhozamokban, a dollár árfolyamában és végső soron a részvénypiacon is lecsapódik. Ha az intézményi befektetők egy része politikai okokból kezd el kockázatot kerülni, az a globális kockázatvállalási hajlandóságot is megingathatja.

Legyetek résen – különösen rövidtávon

A Trump–Musk konfliktus túlnőtt a személyes sérelmeken. A vita hatása túlcsordult a közösségi média buborékán, és egyenesen a Wall Street-re ömlött. Ez az eseménysor újabb figyelmeztetés arra, hogy a modern tőkepiacok nemcsak gazdasági, hanem politikai és személyiségi kockázatoknak is ki vannak téve és egyetlen X poszt ma már dollármilliárdokat mozgathat.

A befektetők számára egyre világosabbá válik, hogy a hagyományos pénzügyi mutatók, mint az EBITDA, a P/E ráta vagy a cash flow mellett immár figyelni kell a politikai instabilitás és a vezérigazgatói impulzivitás mutatóira is, különösen rövid távon. Egy vállalat értékelésekor már nem elég a mérleg és az eredménykimutatás: a vezérszereplők közösségi médiás aktivitása, politikai kapcsolatai és a nyilvános percepció is árfolyammozgató tényezővé vált. A Trump–Musk affér nem csupán egy konfliktus két túlméretezett ego között, hanem egy új korszak szimbóluma, ahol a piacok ugyanúgy reagálnak egy költségvetési vita X-en posztolt kulcsszavaira, mint egy kamatdöntésre.

A tőkepiacok volatilitását most már nemcsak a gazdasági ciklusok vagy globális makrofolyamatok formálják, hanem az is, hogy épp melyik befolyásos milliárdos kel fel bal lábbal. A vállalati szövetségek és politikai alkuk gyorsabban köttetnek és omlanak össze, mint valaha, és az, ami ma stratégiai partnerség, holnap politikai csatatérré válhat. A Musk és Trump közötti törésvonal épp ezt a bizonytalanságot példázza, és komoly tanulságként szolgálhat mindazok számára, akik azt hitték, hogy a piacok logikája mentes lehet a személyes ambícióktól.

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.