A jegybanki célra mérséklődött az infláció
Folytatódott a dezinfláció, az augusztusi 3,4%-os év/év alapú áremelkedést követően szeptemberben 3,0%- kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak idehaza, a friss adat várakozásunknak és a széleskörű piaci konszenzusnak megfelelően alakult. Az előző hónaphoz képest 0,1%-kal csökkentek az árak, miközben mi stagnálást vártunk. Az éves maginfláció 4,6%-ról 4,8%-ra emelkedett, ami valamivel kedvezőbb annál, mint amivel kalkuláltunk.
A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30%-ot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál 1%-kal emelkedtek az árak, a megelőző hónapban látott stagnálást követően. A drágulással mi is számoltunk párhuzamosan azzal, hogy a FAO árindexének mind az öt komponense drágult szeptemberben. Az üzemanyagárak csökkenése folytatódott szeptemberben, szintén a vártnak megfelelően, a járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19%-os súlyú egyéb cikkek főcsoportnál az augusztusi 0,3%-os csökkenést követően 1,1%-kal mérséklődtek az árak.
A háztartási energiaárak 0,2%-kal drágultak, mérsékelt (0,1%) áremelkedést közöltek a szeszesitalok és a dohánytermékek esetében. A ruházkodási cikkek ára 0,6%- kal drágult, a szezonális mintában ez sem kiugró érték. Havi alapon 0,8%-kal csökkent a szolgáltatások ára, az árváltozást ebbe az irányba vártuk, de a közölt adat várakozásunkat meghaladta. Utoljára 2022 szeptemberében láthattunk árcsökkenést ebben a kategóriában. A szolgáltatások az előző év azonos időszakához képest drágulása mérséklődött, 9,5%-ról 8,4%-ra jött le, de ez továbbra is igen magas és továbbra sincs nincs összhangban az MNB inflációs céljával.
Kilátások
Az idei évre 3,8%-os éves átlagos inflációval számolunk továbbra is. A kedvező augusztusi és szeptemberi adatközléseket követően az év végéig ismét emelkedhet az éves infláció, elsősorban a nagyon alacsony bázis miatt. Év végére a headline index továbbra is 4,5% környékére várható. 2025 elején némi dezinfláció prognosztizálható, de az inflációs célhoz való visszatérés üteme lassabb folyamat, a maginfláció alakulása sem utal arra, hogy könnyen 3%-ra szorítható lenne az infláció már jövőre. A béremelési dinamika relatíve magas maradhat 2026-ig, ami ugyancsak nyomást helyezhet az inflációra. A 3%-os jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérését csak 2026-ban, annak is inkább a második felében várjuk.
Idén még három döntés lesz, és – az amúgy támogató nemzetközi kamatkörnyezet mellett – kicsi a valószínűsége annak, hogy egyáltalán ne legyen további kamatcsökkentés idehaza. Az MNB alelnöke a napokban arra utalt, hogy a geopolitikai feszültség és az amerikai választások előtti bizonytalanság az óvatos megközelítést indokolhatnak októberben. Év végére 6,25%-ra csökkenhet az alapkamat várakozásunk szerint, a kamatcsökkentések pedig jövőre is folytatódhatnak.
A második félévtől indulhat növekedésnek az ipar – ágazati kitekintő
2024-ben az ipari termelés volumene 4%-kal csökkent előző évi adathoz képest. A gyenge teljesítményelsődleges oka a külső kereslet, ami ráadásul a legnagyobb alágazatokat, a járműgyártást, illetve a villamos berendezés gyártást (akkumulátor-gyártás) kiemelten érinti. Idén beindulhatnak Magyarországon azok a gyárak, amik…
A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak idehaza. Az adat felülmúlta várakozásunkat (4,9%) és a piaci konszenzust (4,8%) is. Az előző hónaphoz képest 1,5%-kal nőttek az árak, szemben az általunk várt 0,8%-kal.…
Továbbra sem szárnyal a kiskereskedelem – ágazati kitekintő
A decemberi kiskereskedelmi adatok a vártnál gyengébben alakultak. Ehhez bázishatások is hozzájárultak, ugyanakkor a fix bázist vizsgálva is csökkenés figyelhető meg, megtört a boltok ősszel tapasztalt lendülete. Tavaly decemberhez képest lényegében nem történt változás, novemberhez viszonyítva pedig 1,2%-kal csökkent az…