A jegybanki célra mérséklődött az infláció
Folytatódott a dezinfláció, az augusztusi 3,4%-os év/év alapú áremelkedést követően szeptemberben 3,0%- kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak idehaza, a friss adat várakozásunknak és a széleskörű piaci konszenzusnak megfelelően alakult. Az előző hónaphoz képest 0,1%-kal csökkentek az árak, miközben mi stagnálást vártunk. Az éves maginfláció 4,6%-ról 4,8%-ra emelkedett, ami valamivel kedvezőbb annál, mint amivel kalkuláltunk.
A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30%-ot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál 1%-kal emelkedtek az árak, a megelőző hónapban látott stagnálást követően. A drágulással mi is számoltunk párhuzamosan azzal, hogy a FAO árindexének mind az öt komponense drágult szeptemberben. Az üzemanyagárak csökkenése folytatódott szeptemberben, szintén a vártnak megfelelően, a járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19%-os súlyú egyéb cikkek főcsoportnál az augusztusi 0,3%-os csökkenést követően 1,1%-kal mérséklődtek az árak.
A háztartási energiaárak 0,2%-kal drágultak, mérsékelt (0,1%) áremelkedést közöltek a szeszesitalok és a dohánytermékek esetében. A ruházkodási cikkek ára 0,6%- kal drágult, a szezonális mintában ez sem kiugró érték. Havi alapon 0,8%-kal csökkent a szolgáltatások ára, az árváltozást ebbe az irányba vártuk, de a közölt adat várakozásunkat meghaladta. Utoljára 2022 szeptemberében láthattunk árcsökkenést ebben a kategóriában. A szolgáltatások az előző év azonos időszakához képest drágulása mérséklődött, 9,5%-ról 8,4%-ra jött le, de ez továbbra is igen magas és továbbra sincs nincs összhangban az MNB inflációs céljával.
Kilátások
Az idei évre 3,8%-os éves átlagos inflációval számolunk továbbra is. A kedvező augusztusi és szeptemberi adatközléseket követően az év végéig ismét emelkedhet az éves infláció, elsősorban a nagyon alacsony bázis miatt. Év végére a headline index továbbra is 4,5% környékére várható. 2025 elején némi dezinfláció prognosztizálható, de az inflációs célhoz való visszatérés üteme lassabb folyamat, a maginfláció alakulása sem utal arra, hogy könnyen 3%-ra szorítható lenne az infláció már jövőre. A béremelési dinamika relatíve magas maradhat 2026-ig, ami ugyancsak nyomást helyezhet az inflációra. A 3%-os jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérését csak 2026-ban, annak is inkább a második felében várjuk.
Idén még három döntés lesz, és – az amúgy támogató nemzetközi kamatkörnyezet mellett – kicsi a valószínűsége annak, hogy egyáltalán ne legyen további kamatcsökkentés idehaza. Az MNB alelnöke a napokban arra utalt, hogy a geopolitikai feszültség és az amerikai választások előtti bizonytalanság az óvatos megközelítést indokolhatnak októberben. Év végére 6,25%-ra csökkenhet az alapkamat várakozásunk szerint, a kamatcsökkentések pedig jövőre is folytatódhatnak.
MBH Bank: 1,1 százalékos növekedés várható az idei évben
A vámháború fennálló kockázatai jelentősen korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat, ugyanakkor az európai gazdasági élénkítés pozitív hatásai inkább csak jövőre éreztetik hatásaikat, ezért az MBH Elemzési Centrum szakértői az idei évre 1,1 százalékra mérsékelték növekedési előrejelzésüket. Az év második felében…
Továbbra is gyenge számokat produkál az ipar – ágazati kitekintő
Márciusban szezonálisan és munkanaphatástól megtisztítva az ipari termelés 0,1%-kal haladta meg a februári szintet, és 5,4%-kal múlta alul a tavaly márciusit. Az első negyedévben az ipari termelés 4,4%-kal csökkent, így nem meglepő módon negatívan járult hozzá a Q1-es (még előzetes)…
Kína: egykori növekedési sztori, most a stabilitás a kérdés
A kínai gazdaság kilátásai megosztják a befektetőket, de az elterjedtebb álláspont nyugati szemmel inkább a pesszimizmus: a távol-keleti ország már biztosan túl van legdinamikusabb növekedési szakaszán, és az országot érintő strukturális problémák súlyosak.