Míg a közmű (például gáz, villamosenergia, ivóvíz-szolgáltatás) árbevételének mindösszesen 2%-a származik külföldről, addig ez az arány a technológiai szektorban a 70%-ot közelíti. Az index 10 legnagyobb tagja: NVIDIA, Apple, Alphabet, Microsoft, Amazon, Broadcom, Meta Platforms, Tesla, Berkshire Hathaway és Ely Lilly. A TOP 10 együttesen az index súlyozásában 38,5%-ot jelent, azaz bár extrém módon koncentráltnak tekinthető az index, ilyenre a történelem folyamán néhány más alkalommal is találhatunk példát
Legutóbb 2024 november végén fogalmaztunk meg egy éves várható értéket az S&P500 indexre. Az akkori elemzésünk szerint az egy éves várható célár 6465 pont volt, melynél a mostani érték kb. 11%-kal magasabb. Ugyanakkor a 2025. december 5-i záróránál (6857) mindösszesen csak 5%-kal magasabb.
2025 számos meglepetést tartogatott, melyek jelentős volatilitást okoztak a tőkepiacokon. Donald Trump beiktatása (január) és a vámháború (április) után az S&P500 index 2025-ös csúcsához képest kb. 20%-kal csökkent. Előrejelzésünkön akkor nem változtattunk, melynek oka az volt, hogy a vámháború és az első negyedéves jelentési szezon után nem láttunk olyan adatokat, információkat, vállalati bejelentéseket, amelyek azt a narratívát erősítették volna, hogy nagyobb valószínűséget kell társítani egy egész évben jelen lévő csökkenő trendnek, illetve romló fundamentális helyzetnek. Később, a második és harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon is erre a véleményre erősített rá. A vámok inflációs hatása eddig elenyésző, bár az amerikai fogyasztói attitűdben jelentős változása tapasztalható. Egyre több szó esik a „K-shaped economy”-ról azaz arról az állapotról, hogy a fogyasztás növekedésének meghatározó részéért a vagyonos háztartások felelnek. A vagyoni olló tovább nyílik, ahol a prémium fogyasztás (utazás, prémium termékek stb.) a meghatározó, míg a középosztály alatti réteg megélhetése egyre nehezebb. Társadalmi problémával állunk szemben, amely a vállalatok eredményességére és így az indexek alakulására is hatással lehet. Hogy mindez milyen időtávon bontakozik ki ma még nehéz megmondani, de az előttünk álló kockázatok listáját mindenképpen növelheti.
Véleményünk szerint a befektetők ma még a mesterséges intelligencia infrastruktúráját kiépítő beruházások alakulását és mennyiségét tartják kulcsfaktornak. Az egyenlet megoldása nem embert próbáló: minél nagyobb a beruházások összege, annál elégedettebbek a befektetők. Most azonban úgy gondoljuk, hogy 2026-ban ezt a nézetet fel fogja váltani az, hogy végső soron ki és mennyi hozamot ér el ezeken a befektetéseken. A legnagyobb mesterséges intelligencia beruházók az S&P500 indexben az Amazon, Alphabet, Microsoft, META és az Oracle. Ez az öt cég 2020 és 2023 között együttesen átlagosan kb. 100 milliárd dollárt költött el évente. Ez az összeg ma már az 500 milliárd dollárt közelíti, és elemzések szerint várhatóan növekedni fog egészen 2030-ig. Kontextusba helyezve ez az éves amerikai GDP 1-1,2% és a teljes európai hadiipar éves kiadása. A befektetők, amennyiben a múltat tekintik iránytűnek, azt láthatják, hogy a fenti cégek korábbi beruházásaikon 30-60%-os hozamot értek el, ugyanakkor ezek korábbi beruházások a mai összegnek mindösszesen a felét, harmadát tették ki. Amennyiben ez a megtérülési ráta a jövőben szignifikánsan alacsonyabban alakulna (véleményünk szerint 15-20% alatt), az a piacokon a negatív szentimentet erősítheti.
Az USA-ban a mesterséges intelligencia beruházások 2030-ra nemzetgazdasági szinten elérhetik a 3-4000 milliárd dollárt. Legfrissebb elemzések szerint ennek kb. 50%-a finanszírozható a nagy technológiai cégek által megtermelt készpénzből, azaz belső forrásból. A fennmaradó részre bankhitelek, kötvények vagy hibrid eszközök jelenthetik a megoldást. Bár ez ma még nem tűnik kockázatnak, később akár azzá is válhat. A 2000/2001-es „dot-com” lufi egyik tapasztalata éppen az volt, hogy bár utána az amerikai gazdaság recesszióba süllyedt, annak mértéke szinte elenyésző volt. Ennek egyik oka, hogy az akkori beruházások finanszírozását túlnyomó részt belső források és/vagy részvénykibocsátások jelentették, azaz a hiteltermékek kisebb kitettsége miatt a tőkepiaci esés és/vagy a hitelek leírásának hatása nem gyűrűzött át jobban a teljes gazdaságra.
A modell szerint az S&P500 egy éves célára fundamentális alapon 7200 pont. Elemzésünk szerint 2026 év végén az index várható P/E mutatója 25,6 lenne.
A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.
