Az év elején készítettünk egy elemzést a Merckről, amelyben vételre ajánlottuk a részvényt. Az akkoriban 142 euró környékén mozgó árfolyam azonban nem tudott stabilan emelkedni, az év nagyrésze oldalazással, illetve csökkenéssel telt. Az árfolyam azonban kialakított egy nagyon stabil bázist 105 euró felett, és október óta több fordulós jelzés is kialakult a grafikonon.
„És úgy látszott, hogy teljesen lefoglalja a vele szemben ülő kövér, vérbörzsönyös borotvált arcú vendég, a híres Amadieu, akit a Tőzsde nagyon tisztelt fényes üzleti sikere óta, amit a selsis-i bányarészvényekkel ért el. Amikor a papírok tizenöt frankra estek, és azt hitték, hogy bolond, aki megveszi őket, minden vagyonát, kétszázezer frankot, belefektette ebbe az üzletbe csak úgy találomra, minden számítgatás és puhatolózás nélkül, az ostobák szerencsés csökönyösségével. A meglévő és jelentős kincsek feltárása ma már ezer frankra emelte a részvények árfolyamát, s így mintegy tizenöt milliót keresett a manőveren, és buta művelete, mely miatt zárt intézetbe kellett volna csukni, most nagy koponyájú pénzemberek rangjára emelte. Mindenki dicsőítette, és kikérte tanácsát.” (Émile Zola – A pénz)
Az S&P500 a világ egyik legismertebb tőzsdeindexe, melyben a legnagyobb súlyt a technológiai szektor képviseli, majd a kommunikációs szolgáltatások és a pénzügy következik. Bár az index leginkább amerikai részvényeket tartalmaz, a vállalatok összesített árbevételének kb. 30-40%-a globális piacokról származik, ugyanakkor az egyes iparágak között jelentős különbség is látható.
Az S&P 500 a világ legismertebb vállalatait tömörítő index, és bár kizárólag amerikai vállalatokat foglal magában, mégis a globális befektető egyik legfontosabb referenciapontja. Ha a tengerentúli tőzsde jól teljesít, az egy diverzifikált portfóliónak általában jót tesz. A legtöbb (lakossági) befektető számára ez éppen elég is, és nem ásnak a piac mélyére, hiszen manapság már gyorsan és könnyen lehet pozíciót szerezni az amerikai piacon. Egy ETF-en keresztül több száz mögöttes részvény teljesítményét vásárolhatjuk meg; tulajdonképpen a teljes amerikai piacot. Ez pedig egyszerű, nem okoz sok fejtörést, és hosszú távon bizonyítottan hatékony befektetési forma. Ugyanakkor a széles piacba történő befektetéssel – számos érdeme, előnye mellett – lemondunk arról, hogy a legmagasabb hozamot elérő befektetést válasszuk. Felmerül tehát a kérdés: van értelme a széles piaci befektetés helyett (esetleg mellett?) szűkebb, iparági portfóliókban gondolkodni?
Új csúcson a vezető amerikai indexek, hatalmasat rallyzott az arany, és a bitcoin is történelmi magasságokban. A fenti eszközökből álló portfóliótól szép eredményeket várnánk, mégis a forintban vezetett kimutatás láttán kicsit csalódnunk kell. Mi ennek az oka? Egy szó: devizahatás. Az idei évben 15%-ot erősödött a magyar fizetőeszköz a dollárhoz képest, ami miatt alul teljesítők voltak a dollárban denominált eszközök. Ritka jelenség, amikor a forint esetében ekkora pozitív teljesítményről beszélhetünk, szóval nézzük is meg, mi áll a háttérben, és hogyan is gondolkodhatunk a továbbiakban.
A Waberer’s International Nyrt. 2025. augusztus 12-én tette közzé 2025 második negyedévére (Q2) vonatkozó pénzügyi számait.
Az európai kis- és középvállalkozások (KKV-k) az Európai Unió gazdaságának gerincét alkotják. A statisztikák szerint az összes vállalkozás több mint 99%-át KKV-k teszik ki, és ezek biztosítják a vállalati szektorban foglalkoztatottak több mint kétharmadát. Az európai GDP-hez hozzávetőlegesen 50–60%-ban járulnak hozzá, ezzel is kiemelve a szektor makrogazdasági jelentőségét. Nem véletlen, hogy az európai kamatpolitika az utóbbi időben egyre inkább ennek a szektornak kedvez.
Az elmúlt fél évben soha nem látott ütemben alakultak át a nemzetközi gazdaság erővonalai, melyek pillanatnyi irányát talán legpontosabban a befektetési piacok trendjei mutatják. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közti kereskedelmi megállapodás, a dollár árfolyamának és szerepének változása, a közép-európai és feltörekvő piacok fellendülése mind meghatározó tényezői lesznek az idei második félév gazdasági folyamatainak. A MBH Befektetési Bank Piaci Pulzus című sajtóreggelijén a bank befektetéselemzési területének szakértői vizsgálták meg a nemzetközi és hazai piacok aktuális trendjeit, és mutattak rá a jövőben várható legvalószínűbb forgatókönyvekre.
A tengerentúlon a napokban láttak napvilágot az első cikkek, amelyek az atlantai FED GDPNow modelljére hivatkozva belengették a zsugorodó GDP lehetőségét 2025 első negyedévére. Akkor még csak egy „szolid” -1,5%-os csökkenést projektált a modell, március 3-ra ez azonban -2,8%-ra fokozódott. De mit is jelent ez, és mit tegyünk a portfóliónkkal, ha valóban bekövetkezhet egy amerikai recesszió?
Egy részvény annyit ér, amennyit a piac vevői adnak érte – mondhatnánk a kényelmes megoldást. Valóban, a piaci árazás mindig rendelkezésünkre áll, és ebből akár kiszámolható bármelyik tőzsdén forgó cég pillanatnyi értéke. Ugyanakkor a vevők jönnek-mennek, a várakozások változnak, és éppen ezért a részvényárfolyamok és a cégek értéke ingadozik. Lehet, hogy egy ponton azt gondoljuk, egy részvény kell nekünk, és megvesszük. Ekkor a pénzünkkel voksolunk: azt mondjuk, hogy a piac téved, és a kiválasztott cég valójában többet (vagy legalább annyit) ér, mint a piaci konszenzus. Mi alapján tesszük ezt?