Elemző az, akinek fogalma nincs, hogy mi fog történni a következő öt napban, de pontosan tudja mi lesz ötszáz év múlva – mondta Mark Twain több, mint száz évvel ezelőtt. Az is igaz, hogy Donald Trump nem teszi könnyebbé az elemzők munkáját: minden, amit felkarcoltak egy prezentációra pénteken, hétfőn mehetett a kukába, cserébe könnyebbé tette a nyaralók közeljövőjét.
Szun-ce A háború művészete talán az egyik legszélesebb körben ismert könyv. A hadtudomány irodalmának egyik alapműve, de emellett számos, akár napjainkba is érvényes bölcselet olvasható benne. Talán ezért is hivatkozási alap az életvezetési tanácsokkal, önismerettel vagy éppen az üzleti ismeretekkel, stratégiákkal foglalkozók számára.
Két érdekes hír jött velem szemben az elmúlt napokban: egy amerikai hedge fund egymillió dollárt fizet meteorológus elemzőinek (oké, a hír nem friss, kb. már egy éves). A második pedig, hogy az Európai Unió néhány országában már betiltották a Polymarketet, amely egy kripto-alapú előrejelző „tőzsde”, azaz egy olyan piac, ahol valamilyen jövőbeli eseményre lehet fogadást kötni, legyen az geopolitika, sport vagy éppen az időjárás. A két hírt pedig Kenneth Arrow és Gérard Debreu köti össze.
Az év elején készítettünk egy elemzést a Merckről, amelyben vételre ajánlottuk a részvényt. Az akkoriban 142 euró környékén mozgó árfolyam azonban nem tudott stabilan emelkedni, az év nagyrésze oldalazással, illetve csökkenéssel telt. Az árfolyam azonban kialakított egy nagyon stabil bázist 105 euró felett, és október óta több fordulós jelzés is kialakult a grafikonon.
„És úgy látszott, hogy teljesen lefoglalja a vele szemben ülő kövér, vérbörzsönyös borotvált arcú vendég, a híres Amadieu, akit a Tőzsde nagyon tisztelt fényes üzleti sikere óta, amit a selsis-i bányarészvényekkel ért el. Amikor a papírok tizenöt frankra estek, és azt hitték, hogy bolond, aki megveszi őket, minden vagyonát, kétszázezer frankot, belefektette ebbe az üzletbe csak úgy találomra, minden számítgatás és puhatolózás nélkül, az ostobák szerencsés csökönyösségével. A meglévő és jelentős kincsek feltárása ma már ezer frankra emelte a részvények árfolyamát, s így mintegy tizenöt milliót keresett a manőveren, és buta művelete, mely miatt zárt intézetbe kellett volna csukni, most nagy koponyájú pénzemberek rangjára emelte. Mindenki dicsőítette, és kikérte tanácsát.” (Émile Zola – A pénz)
Az S&P500 a világ egyik legismertebb tőzsdeindexe, melyben a legnagyobb súlyt a technológiai szektor képviseli, majd a kommunikációs szolgáltatások és a pénzügy következik. Bár az index leginkább amerikai részvényeket tartalmaz, a vállalatok összesített árbevételének kb. 30-40%-a globális piacokról származik, ugyanakkor az egyes iparágak között jelentős különbség is látható.
Az S&P 500 a világ legismertebb vállalatait tömörítő index, és bár kizárólag amerikai vállalatokat foglal magában, mégis a globális befektető egyik legfontosabb referenciapontja. Ha a tengerentúli tőzsde jól teljesít, az egy diverzifikált portfóliónak általában jót tesz. A legtöbb (lakossági) befektető számára ez éppen elég is, és nem ásnak a piac mélyére, hiszen manapság már gyorsan és könnyen lehet pozíciót szerezni az amerikai piacon. Egy ETF-en keresztül több száz mögöttes részvény teljesítményét vásárolhatjuk meg; tulajdonképpen a teljes amerikai piacot. Ez pedig egyszerű, nem okoz sok fejtörést, és hosszú távon bizonyítottan hatékony befektetési forma. Ugyanakkor a széles piacba történő befektetéssel – számos érdeme, előnye mellett – lemondunk arról, hogy a legmagasabb hozamot elérő befektetést válasszuk. Felmerül tehát a kérdés: van értelme a széles piaci befektetés helyett (esetleg mellett?) szűkebb, iparági portfóliókban gondolkodni?
Új csúcson a vezető amerikai indexek, hatalmasat rallyzott az arany, és a bitcoin is történelmi magasságokban. A fenti eszközökből álló portfóliótól szép eredményeket várnánk, mégis a forintban vezetett kimutatás láttán kicsit csalódnunk kell. Mi ennek az oka? Egy szó: devizahatás. Az idei évben 15%-ot erősödött a magyar fizetőeszköz a dollárhoz képest, ami miatt alul teljesítők voltak a dollárban denominált eszközök. Ritka jelenség, amikor a forint esetében ekkora pozitív teljesítményről beszélhetünk, szóval nézzük is meg, mi áll a háttérben, és hogyan is gondolkodhatunk a továbbiakban.
A Waberer’s International Nyrt. 2025. augusztus 12-én tette közzé 2025 második negyedévére (Q2) vonatkozó pénzügyi számait.
Az európai kis- és középvállalkozások (KKV-k) az Európai Unió gazdaságának gerincét alkotják. A statisztikák szerint az összes vállalkozás több mint 99%-át KKV-k teszik ki, és ezek biztosítják a vállalati szektorban foglalkoztatottak több mint kétharmadát. Az európai GDP-hez hozzávetőlegesen 50–60%-ban járulnak hozzá, ezzel is kiemelve a szektor makrogazdasági jelentőségét. Nem véletlen, hogy az európai kamatpolitika az utóbbi időben egyre inkább ennek a szektornak kedvez.