A nemzetközi válságok anatómiája: van REMÉNY?

A tőke és részvénypiacokat napjainkban világszerte beárnyékolja a kérdés: vajon kialakul-e az előttünk álló időszakban újabb nemzetközi gazdasági válság? Az MBH Bank részvénypiaci elemzői megvizsgálták, milyen forgatókönyv jellemző a nagy globális krízisek kibontakozására, és hogyan mutathatók ki a kezdődő válság első tünetei.

Napjainkban a pénzügyi világot talán az foglalkoztatja a legjobban, hogy lesz-e recesszió. Naponta olvasni a különböző várakozásokról, amelyek a gazdaság alakulásának szinte minden aspektusát felölelik: a stabil gazdasági növekedéstől egészen a komoly recesszióig. Ha ránézünk a Google Trends adataira, akkor világosan látszik: az utóbbi időben ez erősen foglalkoztatta a széles tömeget, de mára kisebb változás tapasztalható.

Nehéz olvasni a részvénypiacokat, és ez a széles körű gazdasági helyzetre is igaz. Míg 2022-ben és 2023 elején sokan egy súlyosabb gazdasági visszaeséstől tartottak, ez mára megváltozott. Ugyanakkor a recesszióhoz vezető út egy hosszadalmas folyamat, és sokszor nagyon homályos képben jelenik meg. Ezért sem lehet az esélyét teljes nyugodtsággal lesöpörni az asztalról. Tankönyvi definíció szerint recessziónak nevezzük azt, ha a GDP két egymást követő negyedévben csökken. Ugyanakkor az átlagember inkább érzi a gazdaságot, mintsem sokszor bonyolult közgazdasági összefüggések kibogozásán elmélkedik.

A recesszió felépülésének általában több lépésből kirajzolódó folyamata van:

1. Lakáspiaci lassulás
2. Az új megrendelésállományok (ipar) visszaesése
3. A vállalati eredmények csökkenése (tőzsdei cégek esetében az egy részvényre jutó nyereség csökkenése) 
4. A munkanélküliség emelkedése

Ez a folyamat pedig sokszor éveket is felemészt. A 2020. tavaszi koronavírus miatti gazdasági visszaesés valószínűleg nem jó példa, hiszen azért lehetett enyhébb és gyorsabb lefolyású, mivel:

1. nem strukturális problémával szembesült a világ, szemben a 2008-as lakáspiaci és hitelezési válsággal.
2. a monetáris és fiskális ösztönzők elérték a G4 országok GDP-jének 3,2%-át, szemben a 2008-as 0,7%-kal.

A lenti hőtérkép azt mutatja be, hogy a fenti négy változó hogyan alakult 1989 óta. Komolyabb recesszió ebben az időszakban 1990/91; 2001; 2007/09 és 2020-ban volt, azonban a legvilágosabban a 2007/09-es visszaesésnél látható.

Először összeomlott a lakáspiac, amit az ISM (új ipari megrendelésállomány) követett. Ezután a vállalati profitok csökkentek, és végül a munkanélküliség ugrott meg. A munkanélküliség a „leglassabb” mutató az összes közül, hiszen látható, hogy csak 2013-2014 körül kezdett visszatérni azokra az értékekre, amelyek 2007 előtt jellemezték.

A fenti sorminta a 2000/01-es időszakban is látható, azzal a különbséggel, hogy ekkor a lakáspiac nem lassult jelentősen.

1990/91-ben pedig az ISM új megrendelésállomány adatok mutattak nagy volatilitást, de a sorminta itt is felfedezhető: lakáspiaci csökkenés, ISM (új megrendelésállomány) csökkenése, a vállalati profitok (EPS) csökkenése, és végül a munkanélküliség emelkedése. A kirajzolódó folyamatnak a szakirodalom – meglehetősen ambivalens módon –, a ciklus fázisai alapján képzett betűszóval, a HOPE, vagyis a REMÉNY nevet adta. (HOPE: Housing -> new Orders -> Profit -> Employment.)

Konklúziónk, hogy a recesszió esélyét nem söpörhetjük le az asztalról akkor sem, ha a rövidtávú piaci reakció sokszor azt mutatja, hogy javul a gazdaságok fundamentuma vagy azt, hogy a piaci szereplők megnyugodtak. Szinte minden döntést áthat a pszichológia – és minél rövidebb az időhorizont, annál jobban elvonhatja a figyelmet a „zaj”.

LEZÁRVA: 2023. október 10-én 13:00 órakor. Az előrejelzéshez használt adatokat 2023. október 10-ig vettük figyelembe.

A fenti cikk marketingközleménynek minősül, mellyel kapcsolatban ajánljuk olvasóink figyelmébe az itt elérhető jogi tájékoztatót.

Cikkünk az MBH Bank negyedéves részvénypiaci elemzésének részeként jelent meg. A teljes elemzés ide kattintva olvasható.